A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-18 / 29. szám

HM A CSEMADOK A Galántai (Galanta) Magyar Tannyelvű Gimnázium leánykara A kassai IKošice) Kuzmány utcai Alapiskola Csengettyű gyermekkórusa A váci Petőfi Sándor Altalanos Iskola gyermekkórusa ZENGJEN A DAL... Nem egy helyen, ahol valamikor még szinte a család minden tagja dallal fejezte ki örömét, dallal enyhítette fájdalmát, ma már a legjobb esetben a passzív zenehallgatás kapcsán kap csupán helyet. Szerencsére vannak csa­ládok, iskolák és intézmények, ahol támogat­ják ezt az ősi hagyományt, s hisznek a zene- és énekszó formáló és összetartó erejében. Ennek egyik szép példája volt a Csemadok KB, a Bratislavai Népművelési Intézet, a járá­si és a helyi szervek és intézmények rendezé­sében május 15— 16-án Érsekújvárott (Nové Zámky) lezajlott VI. Csengő Énekszó, a cseh­szlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági ének­karok fesztiválja. A rendezvény hozzájárult a CSKP 65. évfordulója, valamint a békeév méltó ünnepléséhez. A fesztivált megtisztel­ték jelenlétükkel és meghitt köszöntőjükkel Sidó Zoltán elvtárs, a Csemadok KB elnöke, valamint a Csemadok KB további vezetői, a párt és államigazgatás járási és helyi szerve­inek képviselői. A fesztivál rendezői gazdag műsorral vár­ták a résztvevőket. Szombat délelőtt az iz­galmas versenynek lehettünk tanúi, délután a vendégkórusok léptek fel, ezt táncház követte, majd este Érsekújvárott, Kürtön (Strekov) és Nagykéren (Milanovce) léptek fel a kórusok. Vasárnap közös próbák következ­tek, majd a Nevenincs bábcsoport és a Kisbojtár gyermektánccsoport szórakoztatta a résztvevőket. Délután koszorúzási ünnep­ség, majd gálahangverseny következett. Az eredményhirdetés után közös zárószámokkal ért véget a fesztivál. A központi versenyt járási és kerületi ver­senyek előzték meg. Kissé elgondolkodtató, hogy miért csökkent a jelentkezők száma. Erre a versenyre csupán tizenhét kórus neve­zett be, s kilenc juthatott el az országos versenyre. Az értékeléskor nem szabad meg­feledkeznünk az előzetes versenyek résztve­vőiről sem. Felejthetetlen volt a dióspatonyi gyerekek őszinte akarása, a pelsőci (Pleši­­vec), galántai, štúrovói, valamint az érsek­­újvári kórusok igyekezete, s nem utolsósor­ban a sok reménnyel kecsegtető somorjai (Šamorin) leánykórus fokozatos rákapcsolá­sa. A kilenc döntőbe jutott kórus nagy felké­szültségről adott tanúságot. A verseny há­rom kategóriában zajlott: a legkisebbek, a nagyobb gyermekek és az ifjúsági kórusok versenyét követhettük figyelemmel. A ver­senyszabályok értelmében műsorukon úttö­rődal, szlovák vagy cseh kórusmű, klasszikus vagy preklasszikus mű, valamint kortárs ze­neszerző müve szerepelt. Szembetűnő volt a műsorválasztás igényessége: „Az a benyo­másom, a műsor összeállítása az egyes kó­rusoknál színesebb volt, mint a múltban. Ez jó jel!" — mondta Vass Lajos. A fesztivál egykori szervezője Hritz Júlia így látta: „Ma az énekkarok műsorában örvendetes a sok­rétűség, az egyes korszakok besorolása .. A második és harmadik kategória verseny­zői számára előírt Kodály Zoltán Egyedem-be­­gyedem című kórusmüve komoly próbatétel volt. „Sajnálatos, hogy a gyermekkarok nem tud­ták elsajátítani Kodály müvét, főleg intonáci­ós problémák fordultak elő. A jövőben az összkarban felcsendülő kötelező számnak könnyebb művet kell választani, a gyermekek számára egy mű összkari megszólaltatása örömet kell hogy jelentsen ..." (Vass L.) Mindennek ellenére dicséretére válik min­den kórusnak, hogy megküzdött ezzel az igényes, értékes kórusmüvei, s tudatában vagyunk, hogy mind a kórusvezetők, mind a kórustagok sokat tanultak belőle. Tehát javí­tásra szorul még az intonáció, a szólamok kiegyensúlyozása, a dinamika plasztikus ki­fejezése, a stílusos előadás s nem utolsósor­ban a felszabadult, örömteli éneklés. Az első kategóriában a nagymegyeri (Čalo­­vo) Igriceket és a komáromi (Komárno) Kicsi­nyek Kórusát hallhattuk. A nagymegyeriek nagyon szép muzikális teljesítményt nyújtot­tak, csak hiányoltuk helyenként a felszaba­dult éneklést, a kicsattanó öröm és hangulat kifejezését. Figyelemre méltó karnagyunk. Ág Erzsébet módszere, mely a költészet és a zene iránti szeretet párhuzamos, fokozatos elmélyítésén alapul. Műsorukban többek kö­zött a gyerekek által kiválasztott, megzenésí­tett költeményeket — Kassák, Simkó, Gyur­­csa — hallhattuk. — A komáromi kicsinyek teljesítményére jellemző a határozott, fényes hang, tudatos építkezés és nagy akarás. Műsorukból külön figyelmet érdemel Vass Kiolvasók és Szönyi Kapujáték c. kórusmüve. Mindkét kórus ügyesen beiktatta műsorába a gyermekhangszereket. A komáromi alapiskola gyermekkórusa a kerületi verseny óta fejlődött, reméljük a jövőben az egészséges kórushangzást sike­resen össze tudják majd olvasztani a tiszta intonációval és stílusosabb előadásmóddal (főleg ami a barokk zene tolmácsolását illeti). Legszínesebben Karai Ugrótánc című művét oldották még. A nagymegyeri alapiskola kó­rusának előadásán érezhető volt, hogy nem­csak énekelnek, hanem szeretnek is „muzicí­­rozni”. Hangbélileg túlságosan a kamara­hang világában mozognak, ami nem mindig helyes. Legjobban Vechi Néked zeng ez a dal, Lóránd Úttörők vagyunk és Karai Hív a messzeség című művében sikerült önmagu­kat adni. A peredi (Tešedikovo) Pitypang gyermek­kar nagyon igényes műsorral lépett pódium­ra. Előadásukon sajnos érezhető volt a ver­senyzés tudata és súlya, nem tudtak lazítani. Jellegzetes példa volt erre, hogy Balázs Kis zenei ABC-je, valamint Bartók Cipósütése a gálaversenyen sokkal „gondtalanabbá" si­került, mint a versenyen. A kürti (Strekov) gyermekkórus a kerületi versenyen adta tu­dásának legjavát. A központi versenyen talán a felelősség okozta az előadásban előforduló pontatlanságokat. Banchieri A három tükör és Górecki Szárnyas pletyka című műve igazi hangulatos, színes, gyermekeknek való mű. A gyerekek versenyét a kassai (Košice) Csen­gettyű kórus zárta. Műsoruk egy izgalmas képsorozathoz hasonlítható, melyben min­den kép meglepetést okoz. Raichl drámai Rekviem za Lidice című művét a Bolyongás (Bartók) követte, majd felcsendült Kodály friss Egyedem-begyedemje. Monteverdi II mio matrija a többszólamúság régi világának üzenetét tolmácsolta, a sort Kosár Sársokal­­ló — Csilingelője és Karai Varázsénekének csodálatos hangulatvilága zárta le. A kórus a hangversenyen nagyon jó formában volt (a gálán érezhetően fáradtak voltak). 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom