A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-14 / 46. szám

ÉLETÉBŐL SZERVEZETEINK BIZONYÍTOTTÁK ÉLETKÉPESSÉGÜKET A belső szervezeti élet szilárdsága, a szervezetek életképessége és a folytonos­ság biztosítása jól tükröződik a taglét­szám alakulásában. Szövetségünk tag­létszáma az elmúlt választási időszakban 9 317 fővel emelkedett. Jóllehet, a legje­lentősebb emelkedés a Dunaszerdahefyi, a Galántai, a Komáromi, az Érsekújvári és a Lévai járásban történt a szervezett­ség százalékarányét figyelembe véve nem szólhatunk egyformán elismerően a felsorolt járási bizottságok igyekezetéről, hiszen például a Komáromi járás eseté­ben a jelentős — 1 439 tagú — gyarapo­dás ellenére is mindössze 12,08 százalé­kos a magyar nemzetiségű lakosság szervezettsége, ami jócskán az országos átlag alatt marad. Ugyanakkor elisme­réssel nyugtázhatjuk, hogy a Lévai járás esetében az 1 069 személlyel történt taglétszám emelkedés kiugró arányt, 21.04 százalékos szervezettséget ered­ményezett. Figyelemre méltó az is, hogy ebben a járásban hárommal szaporodott a helyi szervezetek száma. Utána az Érsekújvári és a Bratislava-vidéki járás következik két-két új helyi szervezettel. A konkrét adottságokat, feltételeket figye­lembe véve azonban ebben az esetben nagyobbra értékelhetjük a Bratislava-vi­déki Járási Bizottság aktivitását mivel ebben a járásban két új szervezetet létre­hozni és 521 fővel növelni a taglétszá­mot nehezebb mint más helyen, ahol magasabb a magyar nemzetiségű lakos­ság aránya. A szervezettség a bratis/avai körzeti szervezetekben és a Terebesi (Trebišov) járásban a legalacsonyabb. Mindkét esetben találunk a jelenségre magyarázatot, mégis el kell mondani: a közeljövőben esedékes események — év­záró gyűlések, konferenciák — jó alkal­mat nyújtanak a sereghajtóknak, hogy fellendítsék és vonzóbbá tegyék munká­jukat Átlagosnak mondható a szervezettség aránya a Rimaszombati (Rimavská Sobo­ta) járásban, a taglétszám azonban az értékelt időszakban ki/encveneggyel csökkent. A helyi szervezetek száma ugyan eggyel növekedett, de tudomásul kell venni, hogy ebben a járásban tulaj­donképpen 80, többségében kis helyi szervezetekről van szó, amelyek tagsága elöregedett. TÖBB FIGYELMET A KIS TELEPÜLÉSEKEN MŰKÖDŐ SZERVEZETEKNEK Szövetségünk 522 helyi szervezetének többsége falusi környezetben, valameny­­nyi egyedi, sajátos feltételek közepette fejti ki tevékenységét Sok függ attól, milyen tevékeny a vezetőség, vagy éppen maga az elnök, a titkár, az is befolyásolja a munka színvonalát hogy milyen a kapcsolat a párt és állami szervek képvi­selőivel. a szövetkezet vezetőivel. Hyen szempontból általában három csoportra oszthatók helyi szervezeteink: az első csoportba azokat sorolhatjuk, amelyek képesek önállóan, a maguk erejére tá­maszkodva végezni színvonalas munkát. Ezek többségükben városi, vagy nagyobb települési helyi szervezetek, és rendsze­rint több működési ágazatban is kivál­nak. A második csoportba tartozók mű­ködnek, dolgoznak, ha éppen nem is rendszeresen, de azért szerveznek akci­ókat; működésükhöz azonban igényük az impulzust, a külső hatást... A har­madik csoport azoknak a helyi szerveze­teknek a csoportja, amelyeket a „pan­gás" jellemez, amelyek feltétlenül rászo­rulnak a buzdításra, támogatásra. Minden járásunkban található helyi szervezet a három jellemzett típusból. Azt kellene célul tűzni, hogy jusson el a jobban működő szervezet szellemi poten­ciálja, példája, tapasztalata oda, ahol erre szükség van. El kellene gondolkodni afelett, miben segíthetnének az első cso­portba sorolt szervezetek a többieknek: műsorral, módszertani munkával; hova kell, hova érdemes irányítani az ügye­sebb, a tapasztaltabb aktivistát? Ezen a téren vannak már járási bizottságaink dolgozóinak jó tapasztalataik, s ez rész­ben tükröződött Központi Bizottságunk Losonci (Lučenec) ülésének vitájában is, ahol Mézes Rudolf, a Csemadok Galántai JB titkára olyan munkatervet vázolt föl, amely ezeket a szempontokat veszi figye­lembe. A helyi szervezetek irányításának eredményesebb munkamódszerét ta­pasztattuk a Rimaszombati, a Rozsnyói JB munkájában is. TEVÉKENY TAGOK - TEVÉKENY SZERVEZETEK Csak tevékeny tagsággal, helyi szerve­zetekkel válthatóak valóra céljaink és feladataink. Ahol pezsgő szervezeti élet folyik, ott rendszerint van tagsági után­pótlás, vannak tartalmas találkozók, ren­dezvények, van klubélet, művelődési ak­ció, népművészeti tevékenység. Hyen he­lyeken a tagsági illetékek befizetésével sincsenek nehézségek, s bizony ez sem elhanyagolható szempont. A belső szer­vezeti élet kérdésköréhez tehát szorosan hozzátartozik az egyéb tevékenység, a jellegzetes kulturális-népnevelő Csema­­dok-munka, az anyanyelvi kultúra ápolá­sa. Éppen ezért tartjuk annyira fontosnak a belső szervezeti élet megszilárdításá­nak kérdését, azért hívjuk fel járási bi­zottságaink, aktivistáink figyelmét erre az évzáró gyűlések, járási konferenciák előkészületeinek időszakában. PETRIK JÓZSEF, a Csemadok KB titkára sóján, a Kaposvár Táncegyüttes bemutatko­zását pedig a sportpályán, egy nagy munká­val felállított ideiglenes színpadon rendezték meg. Könyveket ajándékoztak a gyerekek­nek, így támogatva a könyvtár olvasóverse­nyét. Egy tagjuk részt vett a Melódia '86 táncdalverseny járási fordulóján. Citera­­együttesük rendszeresen gyakorol, ebben az évben már négyszer lépett közönség elé. — A hatvanas években egy országos hírű tánccsoport tevékenykedett Deákin. Az énekkar is hosszú ideig működött. A valami­kori sikerek felemlegetése mindig fájó pontja volt a vezetőségnek. A citerások hosszú idő után az első olyan együttes a szervezet mellett, amely életképesnek látszik. Két alka­lommal vettek részt a citerástanfolyamon, ebben az évben új citerákat kaptak. A veze­tőség feladata lesz további fejlődésük bizto­sítása. Az év végéig átadják a művelődési ház egy részét, amely a munkának új lehetőségeket teremt. Az évek óta hiányolt színházteremre azonban még várni kell. — Évzáró taggyűlésünket december 13-án a moziban tartjuk. Addig azonban még sok a teendő. Komjáti Győző 1985-ben a járási konfe­rencián a Csemadok-érem ezüst fokozatát kapta. A kitüntetéssel az egész vezetőség munkáját is értékelte a Központi Bizottság. Deákin tudják, hogy rendszeres, céltudatos munkával lehet csak sínen tartani azt a bizonyos „vonatot”. SZABÓ FRIGYES Archívumi felvételek • Megkezdődtek a Csemadok helyi szerve­zeteinek évzáró taggyűlései. Az 1986. no­vember 1 -töl 1986. december 31-ig tartó időszakban sorra kerülő tanácskozásoknak az a célja, hogy értékeljék az elmúlt időszak­ban végzett munkát és meghatározzák a feladatokat. A helyi szervezetek évzáró tag­gyűléseinek beszámolói foglalkoznak napja­ink időszerű bel- és külpolitikai kérdéseivel, ismertetik a CSKP XVII. és az SZLKP kong­resszusának a kultúrára vonatkozó határoza­tait, elemzik a Csemadok tevékenységének formáit és lehetőségeit. A csehszlovák— szovjet barátság hónapja kapcsán kitérnek a Szovjetunióhoz fűződő barátságunk jelentő­ségére, ismertetik és támogatják a Szovjet­unió és a többi szocialista ország béketörek­vését és békejavaslatait. A beszámolókban sok szó elhangzik arról is, hogy a Csemadok tagsága a kulturális tevékenységgel párhuza­mosan milyen társadalmi munkát végzett az elmúlt választási időszakban és hogyan segí­tette a Nemzeti Front választási programjá­nak a teljesítését. Az évzáró taggyűléseken részt vesznek a párt és az állami szervek helyi képviselői. Az évzáró taggyűléseket a helyi szervezetek többsége kulturális bemu­tatóval kapcsolja össze. • A Csemadok munkatervében kiemelt he­lyen szerepel a tagtoborzás. A szövetségnek jelenleg 522 helyi szervezete és 88 225 tagja van. Az 1982-ben megtartott XIII. or­szágos közgyűlés egyebek között azt tűzte ki célul, hogy a Csemadok a XIV. országos közgyűlésig (e közgyűlést a Csemadok 1987. március 21—22-én tartja) növelje taglétszá­mát 90 ezerre. A tagtoborzásban — a lakos­ság nemzetiségi összetételét tekintve — a legjobb eredményeket a Csemadoknak a Kassa-vidéki (Košice), a Rozsnyói (Rožňava) és a Bratislava-vidéki járásban dolgozó szer­vei és szervezetei érik el. A tagtoborzás feladatainak teljesítésében Bratislavában, valamint a Tőketerebesi (Trebišov) és a Ko­máromi (Komárno) járásban mutatkozik le­maradás. • A legtöbb tagja a Csemadoknak a Duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) Streda) járás­ban van. A 69 helyi szervezet taglétszáma összesen 13 941. Az 1982-ben tartott XIII. országos közgyűlés óta az 1986 első felének végéig eltelt időszakban összesen 2 388-an léptek a járás területén a Csemadokba. • A Csemadok Központi Bizottsága a leg­utóbbi — a szeptember 26—27-én Loson­con (Lučenec) tartott — plenáris ülésén megválasztotta az 1987. március 21 — 22-én sorra kerülő XIV. országos közgyűlést előkészítő bizottságokat. A politikai és szer­vezési főbizottság mellett a közgyűlés előké­szítését még az alábbi szakbizottság végzi: a műszaki szervezésért felelős, a sajtó, a szer­vezeti életet értékelő, valamint az iskolán kívüli nevelés és művelődés területén végzett munkát értékelő bizottság. A XIV. országos közgyűlésen 400 küldött és mintegy 100 vendég vesz majd részt. A küldötteket a járási konferenciákon választják meg, a Köz­ponti Bizottság által megadott irányelvek alapján. Egy küldött 250 tag után választha­tó. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom