A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-14 / 46. szám

A CSEMADOK GONDOK ÉS EREDMÉNYEK Szervezeti élet a két közgyűlés között Szövetségünk Központi Bizottsága a leg­utóbbi — szeptember végén Losoncon (Lučenec) megtartott — ülésén elemezte és értékelte a Csemadok belső szervezeti életében tapasztalt fejlődést a XIII. köz­gyűlés, azaz 1981 áprilisa óta eltelt időszakban. Közhely lenne itt hangsú­lyozni, hogy ennek a kérdéskörnek min­den tömegszervezetnél, minden közös­ségnél, így a Csemadoknál is, rendkívüli jelentősége van: hiszen a belső szervezeti élet rendszerességében, szilárdságában, következetességében és fegyelmezettsé­gében tükröződik vissza egy-egy szerv és szervezet életképessége, tenniakarása, ez biztosítéka folytonosságának, s annak, hogy kitűzött céljait és feladatait megva­lósítsa és betöltse társadalmi szerepét. E kérdés időszerűségét növeli, hogy az év végéig tartják meg a helyi szervezeteink évzáró gyűléseiket nem sokkal utánuk kerül sor a járási konferenciákra, majd ezeket követően a Csemadok XIV. orszá­gos közgyűlésére — s ezek az esemé­nyek szorosan összefüggnek a Szövetség belső szervezeti életének mennyiségi és minőségi mutatóival. Ezért jóllehet egy nemrégi számunkban foglalkoztunk ez­zel a kérdéskörrel, figyelembe véve fon­tosságát valamint a Központi Bizottság ülésén elhangzott sok kezdeményezést és példamutató tapasztalatot is tartalma­zó felszólalásokat érdemesnek és hasz­nosnak tartjuk, hogy tovább fűzzük a belső szervezeti élet fejlesztésével és megszilárdításával kapcsolatos gondola­tokat Az elemzésnél feltétlenül figyelembe kell venni a Szövetség XIII. közgyűlésé­nek határozatát amely a szervezeti élet fejlesztésével kapcsolatban hangsúlyozta a folytonosság megőrzésének biztosítását új tagok, különösen a fiatalok bekapcso­lásával a tevékenységbe. További fela­datként új helyi szervezetek létrehozását jelölte meg ott, ahol erre igény és lehető­ség mutatkozik. A határozat kitért az irányító munka tökéletesítésének a szük­ségességére minden szinten és különös hangsúllyal adta feladatul a Szövetség szerveinek és szervezeteinek, hogy mé­lyítsék el kapcsolataikat az irányító szer­vekkel és fejlesszék az együttműködést a kulturális intézményekkel és tömegszer­vezetekkel. A közgyűlés után természetesen el kellett telnie bizonyos beindulási, „elru­­gaszkodási" időnek, amíg az újonnan választott szervek a határozatokat saját helyzetükre, viszonyaikra alkalmazva, hozzáláttak megvalósításukhoz. Az azóta eltelt csaknem ötéves időszak tapasztala­tai és eredményei igazolják, hogy nem történt ez a felkészülés mindenütt egy­forma szinten, hogy nem egyenlőek min­den járási bizottságunk esetében a felté­telek, de az is kiderült hogy számos esetben csődöt mondott az emberi ténye­ző. EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ NF SZERVEZETEIVEL Központi Bizottságunk Titkársága mindjárt a Szövetség XIII. közgyűlése után számos intézkedést foganatosított a belső szervezeti élet megszilárdítása ér­dekében. A Szövetség elnöke és vezető titkára központi és járási szinten meglá­togatta az irányító szervek vezető dolgo­zóit s velük tanácskozva, segítségüket kérve kerestek módot miképp lehetne tovább javítani a Csemadok szerveinek és szervezeteinek működési feltételeit. Nyilván ennek eredményeképpen is ha­marosan megnyilvánult a fokozottabb ér­deklődés a helyi szervezetek munkája iránt számos esetben javult az együtte­sekről, a klubokról való gondoskodás színvonala is. A Titkárság irányító mun­kájában előtérbe került a közvetlen kap­csolatok ápolása a tisztségviselők és szakdolgozók, valamint a járási bizottsá­gok és helyi szervezetek között Hogy jobb feltételeket teremtsünk a nemzeti­ségi politika és a nemzetiségi kulturális szervezetek fejlesztéséről szóló doku­mentumban rögzített elvek megvalósítá­sának. kétoldalú szerződéseket kötöt­tünk, vagy tárgyalási jegyzéket írtunk alá azokkal a szervezetekkel és intézmé­nyekkel, amelyekkel fontosnak vagy szükségesnek láttuk az együttműködés kialakítását, elmélyítését, vagy fenntar­tását. Az aláírt dokumentumokban rögzí­tettük az együttműködés konkrét tartal­mát, szintjét egyéb vonatkozásait asze­rint hogy milyen jellegű szervezetekről vagy intézményről volt szó. Például a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságával kötött szerződé­sünk révén az ifjúsággal és a pionírokkal kapcsolatos tevékenységünket igyekez­tünk megerősíteni. A Földműves-szövet­kezeti Dolgozók Szlovákiai Központi Bi­zottságával aláírt megállapodásunk tar­talmilag a falusi helyi szervezeteink mű­ködéséhez szükséges műszaki és anyagi feltételek biztosítását szolgálta, az SZSZK Szocialista Akadémiájával pedig azért kerestük az együttműködés kialakí­tását, hogy e szervezet keretében bizto­sítsuk előadóink, lektoraink továbbkép­zését tevékenységük honorálását és né­hány magyar nyelvű előadói segédanyag megjelentetését A példák sorát folytat­hatnánk a népművelési központokkal, amelyek esetében a figyelmet a szakem­berek képzésére és a módszertani segít­ségnyújtásra összpontosítottuk. A köz­ponti dokumentumok alapján a járási bizottságok is megkötötték ä maguk megállapodásait figyelembe véve a sajá­tos igényeket, adottságokat A járásokon keresztül a megállapodások elvei — élte­tő nedvként — leszivárogtak a helyi szer­vezetek tevékenységébe és éltették, gaz­dagították azt Menet közben jöttek rá sokan, hogy jó az ilyen megállapodás, mert rögzíti a két fél elvárásait körülha­tárolja a kötelezettségeket a hozzájáru­lást bizonyos konkrét tevékenységben vagy rendezvényben. Azt is mondhat­nánk. a szerződéses kapcsolatépítés és fenntartás bizonyos munkaforma, ami tisztázza a munkamegosztást megköny­­nyíti az ellenőrzést és elősegíti a tanulsá­gok levonása révén a jobb munkaszerve­zést. Meg kell azonban állapítanunk, hogy nem egyformán kedvezőek minde­nütt a feltételek, nem mindig megértőek a partnerek, de a mi részünkről sem nyilvánult meg minden esetben elegendő kezdeményezés, ami végső fokon a mun­ka színvonalának, eredményességének hátrányaként jelentkezett: szürkébben sikerült megszervezni az író—olvasó ta­lálkozót az elvártnál kevesebb hallgatója volt egy-egy előadásnak, nem sikerült megszerezni bérmentesen a klubhelyisé­get művelődési házat stb. Komjáti Győző, a Csemadok Deáki Helyi Szervezetének elnöke Az adoma úgy tartja, hogy a rázós, fapados „csángóvonatot" úgy kellett betolni Vágsely­­lyén, és mire az amolyan szekérsebességnyi­­re felgyorsulhatott volna, már ugrálhattak is ki lefékezni, mert a tábla megállót jelzett: Deákit (Diakovce). Azóta a kisvasút is hozzé­­idomult a világhoz — ma már gyorsabb, kényelmesebb. Csak az állomás maradt a régi, csökönyösen hirdetve a falut. A falut, amely igyekszik utolérni a kort. Ebből az igyekezetből hasít ki magának jó részt a Csemadok Deáki Helyi Szervezete. — Az ember tudja azt, hová tartozik. Ott TEGYE, AMIT KELL dolgozzon, ahol szükség van rá, azt tegye, amit kell. Komjáti Győző szavai dolgát értő, és tudó emberről árulkodnak. Már harmadik eszten­deje elnöke a Galántai járás legnagyobb létszámú helyi szervezetének. Olyan időszak­ban választották elnökké, amely próbára tet­te a vezetőséget. — Megkezdték a művelődési ház átépíté­sét, nagyobb helyiség pedig nincs a faluban. Olyan rendezvényeket kellett és kell szervez­ni, amelyek a könyvtárban, illetve a szabad­ban valósíthatók meg. A vezetőségbe mindig igyekeztünk dolgozni akaró tagokat választa­ni, akik ügyüknek tekintik a Csemadok mun­káját. nevét a faluban. Ez volt a biztosítéka a sikeres munkának, és ez ma is. A harminctagú vezetőség a meghirdetett járási tagtoborzási versenyt 55 taggal nyerte. A tagkönyvátadás, amelyet már hagyomá­nyosan a ballagás előtt rendeztek a nyolca­dikosok részére, az idén nagyon színvonalas volt. A játékos anyanyelvi vetélkedő, a teadé­lután és a beszélgetés hatására már alakuló­ban van egy leánytánccsoport. A deákiak hagyományosan a legnagyobb számban vet­tek részt a Csemadok járási bálján Galántán. Nőnapra valamennyi nőtagjuk üdvözlőlapot kapott. Kirándultak Győrbe, részt vettek az Országos Kulturális Ünnepségeken Gomba­szögön. — Jónak látom a Csemadok járási bi­zottsága által szervezett munkaértekezletet — folytatja az elnök —, melyre ez évben Gyűgyön (Ďudince) került sor, több mint száz küldött részvételével. Az ember lát, hall. A beszámolókból, beszélgetésekből, vitákból kiszűri, mi az, amit otthon is meg lehetne valósítani, mi az, amit a jobb munka érdeké­ben meg kell tenni. Az ötleteket aztán a vezetőség megvitatja, és az elfogadottakat tervbe vesszük. Az idén a CSKP megalakulásának 65. év­fordulója tiszteletére meghirdetett országos vetélkedő és a járási anyanyelvi vetélkedő körzeti versenyét rendezték a könyvtárban. Koncsol Lászlóval az iskolában és a könyv­tárban rendeztek író—olvasó találkozót, me­lyen 450,— Kčs értékben adtak el könyvet. Februárban fejezték be a tavaly indított 6 előadásból álló pszichológiai előadás-soro­zatot, amely különösen a fiatalokat vonzotta. Könyvkiállítással, rövid műsorral emlékeztek meg a 48-as szabadságharcról. Telt ház előtt vetítették az István, a király című filmet. — Jók a kapcsolataink más tömegszerve­zetekkel és az iskolával. A költségek meg­oszlanak, az akció sikeresebb. Tapasztalat­ból tudom, hogy egy-egy művelődési forma bármilyen színvonalasan szervezik, csak né­hány évig vonzza az embereket. Itt is ötletek­re, változtatni tudásra van szükség. Szeret­nénk ezen a téren is sokrétűbb munkát végezni, hogy a tagság megtalálja a magá­nak megfelelő művelődési lehetőséget. A deáki fürdőben rendezett országos cite­­rástalálkozó egyik fellépését az iskola folyo-6

Next

/
Oldalképek
Tartalom