A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-03 / 40. szám

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Emberközelben — CSÉMI JÓZSEF a Szövetségi Gyűlés elnökségének tagja Lovicsek Béla: TÖRETLEN AKARATTAL Miklósi Péter: KORUNK PESTISE - A RÁK Balázs Béla: HETVENÉVES BÁNÁSZZENEKAR 0. Henry: AZ UTOLSÓ LEVÉL (elbeszélés) Polgári László: ROBOTOK A MEZŐGAZDASÁGBAN Címlapunkon J. Chocholáč felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 336-686 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král Péterné Terjeszti a Posta Flírlapszotgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. EMBERKÖZELBEN — Milyen volt a gyerekkorod, mi­lyen volt ez a táj. ez a falu negy­ven-ötven évvel ezelőtt? — Abban az időben nagyon sokat kellett dolgozni, hogy meg tudjunk élni. A gyermekek hamarabb ismerték meg a mezei munkát, mint az iskolapadot. Már a családon belül is létezett valami­féle munkamegosztás: a nagyobb gye­rekek vigyáztak a kicsikre, legeltették a jószágot. Mi tizenhárom hektárnyi terü­leten gazdálkodtunk, ami elég sok munkát adott az egész családnak. Ami­kor pedig apa nélkül maradtunk, még nehezebb lett az életünk. A háború utáni állapotok ezt a helyzetet csak súlyosbították. Nyolc-kilenc évesen idősebbik nővéremmel már szántot­tunk; vetni pedig a közeli rokonok segí­tettek. Hogy azóta mi minden változott meg itt a Bódva mentén? Ha nagya­pám, vagy apám valami csoda folytán föltámadna, eltévedne a határban. Nincs mocsár, nincs rendezetlen folyó­meder, eltűnt a Bikarét, a Paprét, a Templomrét. Eltűnt a Nagy Makkos, a Ritkás, ahova egykor a csorda makkolni járt... Régen, nagyobb esőzések ide­jén a dombokról lezúduló víz a fél falut elárasztotta iszappal. A területrendezés ezt is megszüntette. — Ez a nagy gazdaság, amelynek az élén állsz, nyolc falut egyesit. Jelentett-e. jelent-e ez a tény va­lamiféle külön gondot a számod­ra? — Azzal kezdeném, hogy ez a mos­tani egyesített szövetkezet három ko­rábban egyesült gazdaság fúziójával jött létre. Vagyis ez a mai nagy gazda­sági egység több kisebb kollektívából állt, s áll ma is. Tulajdonképpen emberi vonatkozásban soha semmilyen problé­ma nem adódott ezen a tágasnak mondható közösségen belül. Meglehet, ez azzal is magyarázható, hogy a szö­vetkezet mindenkori vezetőségében mind a nyolc falu képviselői jelen vol­tak. Ez az állapot lényegében szeren­csésnek mondható. — Amióta ismerlek — s ennek idestova harminc éve már —, mindig úgy láttam-éreztem. hogy téged a gazdaságon, a gazdálko­dáson kívül szinte semmi más nem foglalkoztat. Az idén mégis két komoly megbízatást is ma­gadra vállaltál. — Mindenkinek van egy általánosan vett érdeklődési köre, amelynek alapján tájékozódik a világban. Ez alól magam sem vagyok kivétel, mert nem is lehe­tek. De a mezőgazdaságon és a csalá­don kívül más egyéb dolgok mindeddig valóban komolyan nemigen foglalkoz­tatnak. Őszintén bevallom neked, hogy én jobban szeretem a gumicsizmát, mint a nyakkendőt. A családom is ilyen ; István fiam most utolsóéves a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán. A lányunk nyolcadikba jár, az ő pályája még KÖTELES JÁNOS az Újbódvai (Nová Bodva) Efsz elnöke, az SZLKP KERB tagja Köteles János 1936-ban született Torn a - újfaluban (Turnianska Nová Ves). Iskolá­ba a háborús években szülőfalujában, majd 1945 után Tornán (Turnianské Podhradie) járt. Mivel édesapja is a má­sodik világháború áldozatául esett, a meglévő gazdaság gazda nélkül maradt. Köteles János édesanyjával és négy test­vérével 1952-ig tizenhárom hektárnyi földön gazdálkodott. A szövetkezet meg­alakulását követően pedig a szövetkezet­ben dolgozott előbb pásztorként, majd kocsisként Közben Somodiban mesteris­kolában tanul, ezt követően Jászón (Ja­sov lesz agronómus. 1959-ben a Komá­romi Mezőgazdasági Technikum tanuló­ja s itt kap érettségi bizonyítványt 1961- ben. Ugyanebben az évben meg is nősül. Tanulmányait a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán folytatja, ahol 1965-ben avat­ják mérnökké. Előbb agronómusként dol­gozik a szövetkezetben, s 1967 óta az efsz elnöke mindmáig. Ugyancsak 1967-től számítva 19 éven keresztül tagja a Parasztszövetség KB-nak, több éven keresztül ennek elnökségében tevé­kenykedik, s néhány évig a szövetség szlovákiai alelnöke. Az idén tagja lett az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának, s ugyancsak az idén vá­lasztották az SZNT képviselőjévé. 1973- ban megkapta az Építésben Szerzett Ér­demekért kitüntetést, s 1985-ben a Munkaérdemrendet. eldöntetlen. Nekem mindig egy vágyam volt: egy helyen, egy községen belül bizonyítani, hogy az adott lehetőségek között lehet értelmesen élni és eredmé­nyesen dolgozni. Korábban ezért is nem vállaltam el a fölajánlott közéleti sze­replést. Az elmúlt húsz esztendő alatt nekünk itt sikerült olyan föltételeket teremteni, hogy a közéleti tisztségeket, amelyeket számomra felajánlottak, ma már — ha nem is mindig nyugodtan — magamra vállalhattam. Ez a szövetke­zet egy-két napig elmegy az elnök je­lenléte nélkül is. Ami gond számomra, az a rengeteg írásos anyag, amit át kell tanulmányoznia az embernek, ha tájé­kozódni akar. De erre ott az esték és a vasárnapok. — Mit tartasz ma a mezőgazda­ságban a legfontosabbnak általá­ban, s itt, a ti szövetkezetetek sajátos körülményei között? —- A legfontosabb feladatokat a CSKP XVII. kongresszusának az anyagai tartalmazzák s rögzítik — az önellátás mennyiségi és minőségi szintjének a biztosítása. A mi viszonylatunkban, úgy vélem, változtatni kell az emberek szemléletmódján, hogy a termelést még gazdaságosabbá tudjuk tenni. Ez persze nem egy-két napra szóló fela­dat. Eközben azt is fel kell ismerni, hogy mondjuk az állami normák és előírások minden dombra, minden völgyre nem alkalmazhatók egyformán. Ezeket a té­nyeket a gyakorlatban, a mindennapi munkánkban nem szabad figyelmen kí­vül hagyni. — Van-e, egyáltalán: lehet-e a szövetkezeti elnöknek megsza­bott munkaideje? Milyen a napi időbeosztásod ? — Beszélhetünk arról, hogy én ma már aránylag kedvező feltételek között dolgozhatom. A munkatársaim, a szö­vetkezet tagsága egyaránt ismeri a maga tennivalóját. így ha nincs valami különleges stresszhelyzet — betegség, aszály, stb. — akkor az én munkana­pom reggel fél ötkor kezdődik és este fél tízkor ér véget. Ezen belül minden percem be van osztva. — Milyen a szövetkezet helyzete ma? — A gazdaság területileg szerencsés fekvésűnek mondható, így a szélsősé­ges időjárási viszonyok között is — mint amilyen az idei esztendő volt — képe­sek vagyunk megtermelni egy jó átla­got. Az idén 41 mázsa gabonát takarí­tottunk be átlagosan hektáronként. Jobb években az átlagtermésünk azon­ban 45—46 mázsa között mozog. Az állattenyésztés is folyamatosan teljesíti az idei tervét s ez megnyugtató a szá­munkra. A Kelet-szlovákiai kerület 230 szövetkezete közül jelenleg a 13. he­lyen állunk, de voltunk már a harmadi­kok is. Szövetkezetünk összvagyona az elmúlt év végén meghaladta a 225 millió keronát; ebből az alapeszközök értéke több mint 160 millió korona. Az átlagfizetés pedig eléri a 2 700 koro­nát. — Sikeres embernek érzed ma­gadat? — Egészséges vagyok és elégedett. GÁL SÁNDOR 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom