A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-03 / 40. szám
A HONVÉDELEM CSELEKVŐ HAZAFIASSÁG Mihail Gorbacsov a Rudé Právonak adott válaszaiban figyelmeztetett többek között arra is, hogy az Egyesült Államokban olyan katonai programok valósulnak meg, amelyek minden eddiginél nagyobb mértékben fenyegetnek az atomháború kirobbantásával, olyan fegyverek készülnek, amelyek néhány nap alatt képesek lennének elpusztítani a civilizációt. Valóban sok nyugtalanító jelenséggel találkozunk napjainkban. A nemzetközi életben tapasztalható feszültség a józan gondolkodású embereket szerte a világon cselekvésre ösztönzi-. A tájékoztató eszközök talán soha még annyi békét támogató akcióról nem tudósítottak, mint mostanában. Kétségtelen, hogy a közvélemény szerepe nagy hatással van a politikai helyzet alakulására, de ez önmagában véve még nem jelent teljes garanciát jövönkre vonatkozólag. Korunkban a haza védelmére való felkészülés természetes velejárója életünknek. Nem mond ellent a békés életre törekvő felfogásunknak. Épp az lenne a különös, érthetetlen, ha ezt elhanyagolnánk egy olyan világban, amelyben nemzetközi szinten éles osztályharc folyik. Az imperialista hatalmak kiszámíthatatlan kalandorságát a történelem távoli és közeli drámai példáinak egész sora figyelmeztetően igazolja. Nincs semmi különös tehát abban, hogy a szocialista államok kötelességüknek tartják állampolgárainak honvédelmi nevelését, felkészülését a szocialista haza vívmányainak védelmére. A honvédelmi nevelés közvetlen eszmei alapja a szocialista hazafiasság és internacionalizmus. Már ezért is a honvédelmi nevelés tágabb fogalom, mint a fegyveres szolgálatra való felkészítés, mert ide tartozik országunknak a békés építőmunka általi erősítése, felvirágoztatása. A szocialista hazafiasság magába foglal minden értéket, amelyet a múltban és jelenben is az egy országban élő nemzetek és nemzetiségek teremtettek, teremtenek. A honvédelem a haza szolgálatának része. Alkotmányunk szerint teljesítése becsületbeli kötelesség. A szocializmus építése és védelme egymással összefüggő, egymást kiegészítő feladat. Néphadseregünk a fiatalok számára a felnőtté válás iskolája is. A katonai szolgálat olyan szakasza a tizenkilenc-húszéves fiatalok életének, amikor előtérbe kerül az áldozatvállalás, a bátorság és a bajtársiasság bizonyítása. Ekkor kap a fiatal először olyan önállóságot, amely a legnagyobb fokú felelősséggel, a maga és társai életének megvédésével jár együtt. A katona fiatalok kiképzésében és szolgálatában mutatott erényei igazolják, hogy az ilyen irányú nevelő munka nem eredménytelen. Ennek a ténynek a tudatában a közvéleménynek is támogatnia kell azok becsületét, akik teljesítik honvédelmi kötelezettségüket ellentétben azokkal, akik ügyeskedéssel próbálják kivonni magukat a katonai szolgálat alól. S végül szeretnék visszatérni a kiindulóponthoz, amikor a honvédelmi nevelés fontosságáról beszélünk, sohasem feledkezünk meg arról, hogy mi nem háborúban akarjuk látni ifjúságunkat, hanem békét akarunk, azt kívánjuk, hogy ifjúságunk békében, boldogságban élhessen. Ennek a gondolatnak a jegyében emlékezünk meg október 6-án a néphadsereg napjáról is. STRASSZER GYÖRGY Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök szeptember 15-én hivatalos baráti látogatásra érkezett az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságba. Ott-tartózkodása idején tárgyalásokat folytatott Sadli Bendzsediddel, Algéria elnökével, a Nemzeti Felszabadítási Front párt főtitkárával, majd a két küldöttség plenáris megbeszéléseken vett részt. Gustáv Husák elvtárs látogatást tett és beszédet mondott az algériai parlamentben. Felvételünk Gustáv Husák és Sadli Bendzsedid tárgyalásán készült. VISSZAPIILANTÓ SZEPTEMBER '86 Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök a prágai Hrzán-palotában fogadta Zbigniew Szalajdát, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, aki munkalátogatáson tartózko-CSÜTÖRTÖK dott hazánkban. Áttekintették a csehszlovák és a lengyel ipar fej-I^k lesztésének kérdéseit és az e téren kifejtett együttműködés elmélyítésének lehetőségeit. Prágából Berlinbe utazott az a csehszlovák szakszervezeti küldöttség, amely részt vesz a XI. szakszervezeti világkongresszuson, A 12 tagú delegációt Karel SZOMBAT Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZKT elnöke, a Szakszervezeti Világszövetség alelnöke vezette. A Dél-afrikai Köztársaságban a hét végén legalább 14 afrikai veszítette életét a különböző tünte-VASÁRNAP tések során. A Johannesburg melletti Sowetóban a rendörök brutálisan felléptek a tüntetők ellen. Ľubomír Štrougal szövetségi mi- HÉTFŐ penhágába utazott. A látogatásra niszterelnök hivatalos látogatásra Paul Schlüter dán kormányfő a Dán Királyság Fővárosába, Köp- ^ meghívására került sor. I o Kétnapos aktívaértekezlet kezdődött az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának szervezésében Nyitrán (Nitra), amelyen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szakemberei érté-SZERDA 10 kelték gazdálkodásuk eredményeit, és a CSKP XVII. kongresszusának határozatai alapján megvitatták az ágazat fő feladatait a kitűzött célok elérése érdekében. Kerületi ideológiai konferenciát rendezett Kassán (Košice) a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság az új pártoktatási év megnyitása alkalmából. A tanácskozáson részt vett Jan Fojtik, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB tit-PÉNTEK 12 kára, és beszédében a CSKP XVII. kongresszusa utáni ideológiai munka fő irányaival foglalkozott. Felhívta a figyelmet a párt jelenlegi ideológiai harcának és a haladó erők békeharcának néhány fontos kérdésére. New Yorkban megnyílt az ENSZ- közgyűlés idei, 41. ülésszaka. A tanácskozáson a világszervezet 159 tagállamának küldöttségei vesznek részt. A 41. ülésszak első napjának programján a mandá-KEDD 16 tumvizsgáló bizottság, valamint a közgyűlés új elnökének megválasztása szerepelt. Az ülésszak elnökévé egyhangúan Rasid Csaudri bangladesi külügyminisztert választották meg. HÉTVÉGI LEVÉL Merész és talán fölösleges dolog is megjósolni azt. hogyan értékelik majd a jövő század történészei az ezerkilencszázhetvenes-nyolcvanas évek eseményeit, gazdasági és politikai életét, kultúráját, tudományosműszaki színvonalát. A történelmi távlat, az összefüggések pontosabb ismerete nyilván lehetővé teszi számukra, hogy korunkról elfogulatlanul és őszintén írjanak, előítéletektől mentesen, kizárólag a tények alapján és tükrében. Van azonban napjainknak egy olyan, pontos jelzővel szinte nem is minősíthető jelensége, amely minden bizonnyal számukra is ugyanolyan érthetetlen marad. ' mint amilyen érthetetlen és megmagyarázhatatlan nekünk. A terrorizmusra gondolok, erre az értelmetlen és az emberi méltóságtól távol álló. azzal össze nem egyeztethető cselekvésmódra, amely a kapitalista társadalmakban termékeny talajra lel, s amelynek hiába is keresnénk a törvényszerűségeit. hiszen rendszerint nélkülözi a logikát, mechanizmusát pedig zavaros elképzelések és elvakult szenvedélyek működtetik. Létezése sajnos nagyon is kézzelfogható tény. Alig múlik el nap, hogy ne hallanánk, ne olvasnánk valamilyen véres akcióról, esztelen merényletekről. Pokolgépek és bombák robbannak Bejrutban és Párizsban; békésen imádkozó embereket mészárolnak le Isztambulban és valahol a Fülöp-szigeteken; embereket rabolnak el itt meg ott meg amott, s mindezt csak azért, hogy ezekért az ártatlanokért cserébe kierőszakolhassák a jogosan börtönbe zárt társaik szabadonbocsátását. S akkor még nem szóltunk a repülőgépek elrablásáról, a túszejtésnek erről az újszerű formájáról, amely az óvintézkedések megszigorítása ellenére egyre nagyobb méreteket ott. s ez az áldozatok számának emelkedésében is megnyilvánul. Néhány hete a karacsi repülőtéren zajlott le egy véres dráma, amelynek részleteit még ma sem tisztázottak. Csak egy dolog bizonyos: a húsz halott, akiknek a hozzátartozói talán sohasem tudják meg. miért kellett így végezniük A terrorizmus minden formáját el kell ítélni, még akkor is. ha olykor jogos követelések teljesítése érdekében, szinte utolsó lehetőségként alkalmazzák Az erőszak ugyanis még nagyobb erőszakot szül. s nem hogy gyorsítaná, de talán késlelteti is a megoldást. A terrorcselekmények kitervelői azonban többnyire nem holmi nemes célokért kívánnak harcolni, hanem mert a zűrzavarból. az anarchiából esetleg hasznot húzhatnak A föld békeszerető emberei azt kívánják hogy a vitás problémákat a tárgyalóasztaloknál beszéljék meg és oldják meg, mert a fegyverropogás, a bombák robbanása elnyom minden emberi hangot, legyen az csendes panasz vagy hangos jajveszékelés. Ma már azt is megszokhattuk (ha ugyan meg lehet szokni az ilyesmit), hogy a terrorizmus nem válogat az eszközökben. Minden módszerrel megpróbálkozik, csak azért, hogy váratlanul, de annál sokkolóbb módon sújtson le. De nemcsak az akciók időpontja kiszámíthatatlan, az „áldozatok" kiválasztása is a kitervelő szeszélyétől függ. Újságíró, diplomata, nézelődő turista, békésen ebédelő család, — valamennyien áldozatai és célpontjai lehetnek (és sajnos voltak is már) esztelen terrorista merényleteknek, s az ember egyre nyugtalanabbul azt kérdezi: mindez miért ? < 3
