A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-29 / 35. szám

A FORRAD A fóliasátorban ĽľľľJ Fábry István a feleségével Fábry Istvánt 70. születésnapján A for­radalom katonája című írásommal kö­szöntöttem. Egy rázós, közös autó­­utunkra emlékezve mondta el tömören küzdelmes, tanulságos életét. Most megint nekem jutott a megtisztelő fela­dat, hogy öt év múltával, 75. születés­napján írjak róla. Szívesen teszem, mert mindig élmény számomra a vele való találkozás. Élvezem, ahogy lelkesen emlékezik. Amikor hallgatom, szüntele­nül arra gondolok, hogy ez az ember most is bányász, ahogy az életét kezdte szülőfalujában, Krasznahorkaváralján (Krásnohorské Podhradie). Csak most nem a föld mélyébe száll le, az emléke­zés régen volt időkbe röpíti vissza, em­lékeiben bányászik, újra és újra felszín­re hozza, amiről úgy véli, másokat segít, gazdagít vele. Kacskaringós, mégis töretlen, egye­nes az életútja. Bányász, kommunista funkcionárius, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Elnökségének és a területi pártelnökségnek tagja, börtönviselt a rimaszombati (Rim. Sobota) fegyház­­ban az elveiért, éhségsztrájkok szerve­zéséért, spanyol szabadságharcos ab­ban az eltökéltségben, hogy a fasiz­mussal szemben Prágát védi Madrid­nál. Börtönviselt és internáló tábor la­kója francia területen, majd a második világháború éveiben Florthy rendőrko­­pói a legbrutálisabb eszközökkel kínoz­zák, és mert semmire nem mennek vele, Ukrajnába viszik tábori szolgálat­ra, ahonnan átszökik a szovjet csapa­tokhoz s propagandistaként és hírszer­zőként a második világháború aktív ré­szese. Az első szabad május elsejét Budapesten ünnepli, aztán visszautazik szülőföldjére, de itt már a felszabadulás utáni élete kezdődik. — Több pofont kaptam, mint kitün­tetést, és ezt nem panaszként említem. A pofonokból többet tanul az ember, A verőfényes napsütésben szinte vakítóan csillognak a Besenyőt (Bešeftov) övező fóliasátrak. A 100 méter hosszú sátrak­ban már 10 órakor fullasztó a meleg. Nehéz a légzés, s ha valaki kiskorától nem szokott hozzá az itteni viszonyokhoz, bi­zony nehezen tudna a sátrak alatt zavar­talanul dolgozni. Ott jártamkor paprikát szedtek. Kísé­rőm, Szabados János, a szövetkezet zöld­ségtermesztési részlegének vezetője kér­déseimre ezeket mondta: — Az egyesült szövetkezetben 40 hek­táron termesztünk zöldséget. Ebből Bese­nyőn 4 hektáron fóliasátrak, Podhajská­­ban pedig 2 hektáron üvegházak vannak. Fél hektáron termesztünk szegfűt, fréziát és krizantémot Besenyőn 15 hektáron szabad ég alatt paprikát 10 hektáron paradicsomot fólia alatt 1 hektáron pedig uborkát, Podhajskában két hektáron ká­posztát Az éves terv szerint a fóliasátrak­ból és az üvegházakból 200 tonna zöldsé­get kell leadnunk. Június végéig már 40 tonna zöldséget szállítottunk az Érsekúj­vári Jednota fogyasztási szövetkezetnek. Innen termékeink nemcsak a közeli pi­acokra, hanem Csehországba is eljutnak. Megtudtam, hogy évente a szövetkezet 1 100 tonna zöldséget termeszt Nehéz körülmények között Besenyőn 60, Pod­hajskában 50 dolgozó — jobbára nő — biztosítja a tervben előirányzott 4 millió korona értékű termést. — Az idei időjárás — fűzte tovább sza­valt Szabados János — nem kedvezett a zöldségtermesztésnek. Nemcsak a hosszú tél, hanem a meleg április, majd pedig a forró május sem volt jó hatással a palán­tákra. Ennek ellenére nem panaszkodunk. Június utolsó hetében például egy kilo­gramm paprikáért 22, paradicsomért 28, uborkáért pedig 9 koronát kaptunk. Podhajskában Peter Kutka mérnökkel váltottam szót Peter Kutka azóta látja el az agronómusi teendőket amióta a gaz­daság a Dolný Ohaj-i szövetkezet irányítá­sa alá került. — Amikor a besenyői szakemberek át­vették a termálvízzel fűtött gazdaságot — mondotta — mindent elölről kellett kez­deni ... A termálvízzel való fűtésnek meg­vannak az előnyei, de a hátrányai is. A szakemberek most új fúraton dolgoznak, ami a termálvíz gazdaságosabb felhaszná­lását segíti majd elő. Az üvegházi gazdál­kodás slágere jelenleg a paradicsom. Jó árat — 27 koronát — is kifogtunk. Bár később fokozatosan csökkent a paradi­csom ára, de még így is megérte termesz­teni. A Luca fajta valóban vitamingazdag volt. Az időjárás is kedvezett, a piac nem volt telített és sokkal több is elkelt volna. A szövetkezet korszerűen termeszti a zöldséget és arra törekszik, hogy a piac igényeit lehetőleg minél jobban kielégítse. Kép és szöveg: OTTINGER ÁRPÁD Fábry István és néhány kitüntetése mint a kitüntetésekből! — mondta egy­szer nekem. A felszabadulás után járási, kerületi párttitkár, az SZLKP KB nemzetiségi osztályának vezetője, az SZLKB KB Ellenőrző és Revíziós Bizottságának alelnöke, a helyi gazdálkodás szolgálta­tások megbízottja, majd nyugdíjba vo­nulása előtt a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke. Azt hinné az ember, hogy most már pihen, családjának, feleségé­nek, gyermekeinek és unokáinak él, de nem így van. Fábry István ma is tevé­keny. Tagja az SZLKP Központi Bizott­ságának, a Szlovák Nemzeti Front, a Csehszlovák Antifasiszta Szövetség és a Csemadok Központi Bizottsága El­nökségének és képviselője a Szlovák Nemzeti Tanácsnak. Azt tartja, és ezt baráti körben szélesen mosolyogva mondja: — Ha nem csinálnám, amíg bírom, amit csinálok, azt hinném, hogy elárul­tam, amit eddig csináltam. Az ötvenes évek legelejétől ismerem őt, barátságosnak és szerénynek tar­tom, olyannak, akit soha nem szédített meg a magasság, ha valami zavarhatta öt a felszabadulás utáni életében, akkor a magas párt- és állami posztokkal járó társadalmi élet, a fogadásokon való megjelenés, a kimért viselkedés, az' „úrias" nyakkendő, a mindig vasalt A „Luca" vitám ingazdag 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom