A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-15 / 33. szám
ARRIVEDERCL ALDO Háromszor ugrik a magasba, amikor megtudja, hogy övé belsőépítész. El is kezdtem én is, de kifogott rajtam a sok a bronz Líra; háromszor kiáltja el, hogy grazia, grazia, grazia. Aztán örömében futásnak ered. Repül a pepita zakó, táncol a lánc a csuklóján, szédült tornacipők kopnak a lábán. Aldo Riva. Fekete haj, sötét szemek, szicíliai temperamentum. — Akár hiszed, akar nem, félénk az a hír járja, hogy Olaszországban szinte mindenki énekel. Dúdol a donna, amíg főz, mos, tereget, dalol a gyerek, ha egyedül tesz-vesz, s még a férfiak is nótás kedvűek. — Igen így van, pontosan így. — De ha mindenki énekel — hogy lesz valakiből énekes ? Hisz már a családtagok is veté/ytársak. Vagy nem ? — Azok talán nem, de a szomszédok már igen. Az én helyzetemet az is nehezítette, hogy Szicíliában éltem. Vagyis messze Rómától és még messzebb Milánótól. Annyi ajtót vágtak be az orrom előtt, hogy már azt hittem, nincs is értelme a további kopogtatásoknak. De nem álltam meg. A nyolcvannyolcadik ajtó mögött aztán összenéztek az illetékesek, s azt mondták: „Próbáljuk meg! Van benne valami.. — És? — A vége az lett, hogy behívtak egy milánói lemezstgdióba. Ennek másfél-két éve lehet. Azóta úgy élek, ahogy kamaszkoromban elterveztem. Énekelek, utazom, fesztiválokra járok. — Olyan ez, mint a mesében: hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy jó hangú fiú, aki tudta, mit akar. Egy szép napon aztán fogta a batyuját: otthagyta a faluját és elindult szerencsét próbálni. — Nem, nem, nem. Nem így volt. Előbb jött az egyetem. A sógorom orvos, tőle kaptam kedvet a biológiához. Anyám örült, apám biztatott: menj csak, tanulj te is tovább! A nővérem ugyanis tanítónő, a bátyám meg tanulnivaló. Ültem a növényhatározó fölött és azon kaptam magamat, hogy nem a virágok nevét magolom, hanem énekelek. A vizsgáról persze, kirepültem. Másodszorra aztán megcsináltam, de mert a gitár sokkal jobban vonzott, azt mondtam: Aldo, légy jó önmagadhoz! Ha nem izgat, ne erőltesd magad! — Képzelem, hogyan fogadtak az otthoniak... — Ha azt gondolod, hogy kitört a családi botrány, akkor tévedsz. Anyám tudta: engem nem kell féltenie. Csak apám dühöngött egy kicsit, de a végén ö is azt mondta, ha otthagytad az egyetemet, akkor legalább azt csináld, amihez kedved van. És én most azt csinálom . .. — Látom, hogy éhezed, hisz a színpadon is mosolyogsz. Egyébként le sem tagadhatnád, hogy olasz vagy... — Tényleg? De hát mit csináljak: huszonhét éves vagyok, imádom az életet. — Nem is vagy dühös soha, igaz — Dehogyis nem. Minden hónapban egyszer. Amikor a kezembe nyomja a postás a telefonszámlát. Ó ha tudnád ... én hajnalig bírok fecsegni. — Biztos sokat vagy egyedül, azért telefonálsz annyit. — Szinte soha! Mindig van nálam valaki... — Akkor könyvre, mozira nem sok időd marad. — Megint melléfogtál. Én minden jó filmet megnézek. Fellini, Antonioni — ök a kedvenceim, meg Dustin Hoffman, Meryl Streep, Jassica Lange. Na és az opera! Pavarotti! — De hát végül is ezt akartad. — Igen, ezt akartam. Mert voltam én hivatalnok is, öltönyben, nyakkendőben, újságírógyakornok a Corriera della Serában. Az előbbibe majd belehaltam, az utóbbi már jobban tetszett. De a legjobban az, amit most csinálok. Nézz meg jól: én boldog ember vagyok. SZABÓ G. LÁSZLÓ Vízirepülő. Különleges kétéltűt épített szabadidejében a litvániai Kaunaszban élő J. Kucsjauszkasz lakatos. A siklótesttel meghatározott sebességet elérve a vízen, a magasba emelkedhet a jármű A fémből és fából készült szerkezet tömege 155 kilogramm, repülési sebessége óránként 100 kilométer. Nemrégiben az NSZK-beli Liechtenfelsben 5,20 méter magas kosárszobrot fontak és a szomszédos Michelauban kosármúzeumot létesítettek, ahol a mesterséget is meg lehet tanulni. A múzeumban európai, amerikai és afrikai fonott árucikkeket lehet látni. Folyadékkristály-képernyő. A világ eddigi legnagyobb színes folyadékkristály-képernyőjét készítették el a japán Toshiba mérnökei. Hossza 14,4 cm, szélessége 19,2 cm és 4 cm-es a vastagsága. Mindössze ötödannyi villamos energiát fogyaszt, mint a hasonló méretű hagyományos képcsövek, de kevésbé élénkek a színei. 8
