A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-08 / 32. szám
I A fejlődés a béke egyik feltétele Az ENSZ 1986-ot nemzetközi békeévnek nyilvánította. Most, a békeév második felében sokasodnak a megmozdulások. Azt bizonyítják, hogy növekszik az együttműködés és a szolidaritás iránt érzett felelősség. A világ népei előtt egyre világosabbá válik, hogy a fegyverkezési hajsza elsősorban a nukleáris eszközök versenyeztetése, sokkal nagyobb mértékben fenyegeti, mint amenynyire óvja az emberiség biztonságát. A világ minden részéről Moszkvába érkezett tudósok konferenciájukon „korunk kérlelhetetlen realitásának" nevezték azt a megállapítást, hogy „az emberi civilizáció nem élné túl az atomháborút". Ezzel szemben — hangoztatták — az emberiség előtt áll az a lehetőség, hogy „a nukleáris és termonukleáris energia ésszerű felhasználásával sok évezredre biztosítsa az emberiség létének, élelmezésének energiaforrásait. Ehhez azonban meg kell tenni az első lépést, betiltani a nukleáris kísérleteket". Elérkezett tehát az ideje, hogy nagy figyelmet fordítsunk a biztonság, és a nem katonai eszközökkel fenntartott béke létrehozására. Az ENSZ égisze alatt megtartott leszerelési és fejlődési konferencia zárónyilatkozata hangsúlyozta, hogy a biztonságnak nemcsak katonai, hanem gazdasági ismérvei is vannak. Javasolja felmérni azokat a nem katonai jellegű fenyegetéseket, amelyek veszélyeztetik biztonságunkat. Ide sorolható például, hogy az Egyesült Államok erős anyagi nyomást gyakorol az ENSZ-re, hogy megváltoztassa annak orientációját és szavazási rendszerét Helyesen állapítja meg Jean Schwoebel, az ENSZ francia származású tisztviselője, hogy a világot mind jobban fenyegeti a két rettenetes pusztító fegyver, az atombomba és a százmilliók nyomora, ami a félelem és a düh uralmát vonja maga után. A fejlődő országokban kialakult társadalmi-gazdasági feszültségek, a lassú fejlődési ütem világviszonylatban fenyegeti a békét. Mondhatjuk tehát, hogy a fejlődés a béke egyik feltétele. Elhárítja a népek jólétét és biztonságát fenyegető nem katonai jellegű veszélyeket, s ezáltal jó nemzetközi légkört teremt Ez az oka, hogy a leszerelés és a fejlődés között kölcsönhatás áll fenn. A béke ügyének előmozdításához szükség van egy kiegyensúlyozottabb és szolidárisabb világrend kialakítására is. Az emberek általános életszínvonalának növelésével csökkenteni lehet a katonai összeütközés veszélyét. Az UNESCO az ENSZ tudományos és művelődési szervezetének alapító okirata így kezdődik: „A háború gondolata az ember agyában született meg, az ember agyában kell tehát megteremteni a béke megvédésének a gondolatát is". A szocialista országok egybehangolt törekvése arra irányul, hogy az egész világon az életszínvonalat és ne a katonai arzenált növeljük. A katonai eszközök elvonják a gazdasági javakat, ráadásul nagyon gyorsan tönkremennek, elavulnak. Bár a hadászati kutatások néha másutt is előrelépést eredményezhetnek, ez a fejlődési út bizonytalan. Az ember szellemi tőkéjének kiaknázására biztosabb, nem katonai indítású módszerek léteznek. S. Gy. Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere július 20-án háromnapos hivatalos látogatásra a Szovjetunióba utazott. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel és más szovjet vezetőkkel főleg a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről és az időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyalt. Eduard Sevardnadze és Hans-Dietrich Genscher július 22-én kormányközi megállapodást írtak alá a Szovjetunió és az NSZK közti tudományos-műszaki együttműködésről. "VISSZAPIILAUTÓ JÚLIUS '86 Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov űrhajósok sikeresen befejezték a 125 napig tartó űrrepülési programot és moszkvai idő szerint 16 óra 34 perckor földet értek 55 SZERDA 16 kilométerre északkeletre Arkalik városától. Az űrrepülés történetében első ízben végzett a legénység űrhajó közötti repüléseket és két űrkomplexumon dolgozott. Miroslav Toman szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, szövetségi miniszterelnök-helyettes vezetésével cseh-CSÜTÖRTÖK 17 szlovák küldöttség utazott Nicaraguába, hogy részt vegyen a sandinista forradalom győzelme 7. évfordulójának ünnepségein. A Dél-afrikai Köztársaságból újabb viharos apartheid-ellenes nagygyűlésekről és tüntetésekről érkeztek jelentések. A fehér kisebbség fajüldöző kormánya elleni megmozdulásokra Nelson Man-PÉNTEK 18 dela, az egyik legismertebb apartheid-ellenes vezető 68. születésnapja alkalmából került sor, akit a pretoriai hatóságok életfogytiglani börtönre ítéltek és már 24 éve fogságban sínylődik. Moussa Traoré, a Mali Nép Demokratikus Szövetségének főtitkára, a Mali Köztársaság elnöke befejezte szovjetunióbeli látogatását. Moussa Traoré hivatalos baráti látogatásának eredményeiről Moszkvában szovjet—mali közös közleményt adtak ki, mely SZOMBAT 19 egyebek között megállapítja: a Szovjetunió támogatja az afrikai államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy földrészüket atomfegyverektől és külföldi katonai támaszpontoktól mentes térséggé alakítsák át. Chilében a hadsereg szóvivője bejelentette, hogy letartóztattak 25 katonát és tisztet, akik részt vet-VASÁRNAP 20 tek a közelmúltban tartott általános sztrájk durva elfojtásában. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára. köztársasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Wojciech Jaruzelskinek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Lengyel Nép-HÉTFŐ 21 köztársaság Államtanácsa elnökének és Zbigniew Messnernek, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a Lengyel Népköztársaság megalakulásának 42. évfordulója alkalmából. Tel Avivban bejelentették, hogy titkos tárgyalásokra utazott Marokkóba Simon Peresz miniszterelnök. II. Hasszán királlyal való tárgyalásainak célja — az AP hír-KEDD 22 ügynökség szerint — a közel-keleti „rendezési folyamat felújítása ", s ebben a marokkói királynak szánják az Izrael és Jordánia közti híd szerepét. HÉTVÉGI IEVÉL Gyakran és szívesen hivatkozunk a szocialista építésben elért eredményekre. Ugyanakkor nem hunyunk szemet a fogyatékosságok láttán. Bíráljuk a negatív jelenségeket és arra törekszünk, hogy az élet minden területén rend. fegyelem tegyen, szilárduljon a szocialista erkölcs és a szocialista törvényesség. A társadalomban tapasztalható visszásságokkal az utóbbi időszakban a párt- és az állami szervek is egyre többet foglalkoznak. Újra és újra hangsúlyozzák: a megnövekedett feladatok teljesítéséhez szükséges munka- és politikai aktivitás növelésével párhuzamosan egy pillanatra sem mondhatunk le a társadalomban előforduló negatív jelenségek elleni küzdelemről. Lépten-nyomon látjuk, hogy az utóbbi években a gazdasági és a társadalmi életben lényeges változások történtek. Mindez az életmód egyes elemeinek: a munkatermelékenységnek. a fogyasztásnak, a művelődésnek. a családi életnek, a társadalmi kapcsolatoknak, a közéleti aktivitásnak is jelentős módosulását eredményezte. A kulturális fellendülés — falun is. városon is — a műveltségi szint általános emelkedéséhez és a kor színvonalának megfelelőbb művelődési szerkezet kialakulásához vezetett. A kulturális szövetségek fejlődése is jól példázza, hogy az utóbbi években mennyiségileg is. minőségileg is milyen nagy átalakulás történt ezen a területen is. Az életmód változásai azonban ellentmondásosak. Az igen jelentős pozitív átalakulások mellett, és ezen belül — sajnos — számos negatív jelenség is előfordul. Az életmód alakulását a szocialista termelési viszonyok keretei között is alapvetően az anyagi-gazdasági feltételek határozzák meg. jóllehet minderre jelentős hatást gyakorol a társadalom kultúrája, az emberek műveltségi, tudati szintje. Az életmód formálódása mögött tehát — mint legfőbb meghatározó tényezőt — mindenekelőtt az anyagi feltételekben mutatkozó lehetőségeket és korlátokat kell látnunk és keresnünk. A társadalomban az erkölcs sem önmagában álló. nem független más tényezőtől. Az erkölcs területén megfigyelhető jelenségek gyakran csak tünetei, mutatói megoldatlan problémáknak. Ugyanakkor a negatív morális jelenségek önmagukban is jelentősen akadályozzák az átalakulást, a fejlődést. a hiányosságok leküzdését. Különösen érvényes ez az életmódra: éppen benne, mint egészben konzerválódnak a korábbi erkölcs egyes elemei. Azok az esetek mutatják ezt a legszemléletesebben, amikor az objektív feltételek (az anyagiak és egyebek) már jelentős mértékben megváltoztak, kedvezőek. és lehetővé tennék azt. hogy az egyének, a családok, a rétegek másképpen éljenek, értékrendjük azonban változatlan maradt a régi világra emlékeztet, visszahúzó erőként hat. Bosszantó, hogy akadnak — nem is kevesen —i akik a spekulációt, az egyéni érdek előtérbe állítását a harácsolást. a megvesztegetést — ma is természetesnek tartják. Ám a korrupció lehetősége és a korrupcióra hajlamosak köre egyre szűkül. Az emberek többsége azokat tekinti példának és követésre méltónak, akik becsületesen élnek és akik teljesítik a szocialista erkölcs követelményeit. . 3
