A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-01 / 31. szám
A japánok természetszeretetét Narában különösképpen lehet észlelni. A városban egy nagy park terül el, ősrégi, számunkra szokatlan formájú és illatú fákkal, melyek közt zavartalanul sétálnak szarvasok és őzikék. Minden városnegyedben nagy kiterjedésű kertek és tavak vannak. Ez a csaknem kétszázezer lelket számláló város a közismert Kyototól mintegy 40 kilométerre délre fekszik. Nara jelentős szerepet játszott a japán történelemben is: i. sz. 710 és 784 között Hejoko néven Japán első állandó fővárosa és a császári család székhelye. Azelőtt a főváros aszerint változott, hogy hol koronázták meg az új császárt. tárában őrzik. A kincstár maga is építészeti remekmű: a faépület egyes helyiségei — a fa száradása következtében —• nyáron automatikusan nyitódnak, télen pedig a levegő nedvességének hatására megduzzadnak és bezárulnak. A Soszoin-kincstár így a modern klimatizációs berendezések őse. Narában készült 720-ban az első japán történelmi krónika is, Nihon Soki néven. Ez az az eredeti japán történelmi forrás, melyre minden következő értekezés hivatkozik. Narai sétánkat Japán legnagyobb nyilvánosan hozzáférhető vadaskertjében, a több mint öt négyzetkilométeres parkban kezdjük. A hatalmas tölgyfák Narát joggal nevezik a japán művészet, kultúra, irodalom és kézművesség bölcsőjének. Somu császár uralma alatt (710—756) a buddhista művészet és építészet Narában a virágkorát élte. Ekkor keletkeztek leghíresebb műemlékei, a legősibb buddhista szentélyek és a bennük lévő műalkotások. Gyönyörű palotáival, szentélyeivel, nemesi kúriáival az aranykorát élő Nara sokkal nagyobb területet foglalt el, mint ma. A gyakori tűzvészek, sajnos, sok értékes épületet elpusztítottak, de ami nem lett a lángok martaléka — és ez az épületek nagyobb része — megérdemli figyelmünket és csodálatunkat. Nara több mint 1 200 éves művészettörténeti kincsei olyan érzékeny anyagokból készültek, mint a papír, a lakk, a selyem. Itt láthatók a kínai Tang-korszak befolyása alatt épült építészeti remekek, amelyekhez hasonlók már Kínában sincsenek. Ezeket a lakkból, papírból és selyemből készült tárgyakat a Narai Nemzeti Múzeum kincs-és cédrusok között körülbelül ezer szelíd öz és szarvas él; az „isten küldöttjeiként" tisztelt szarvasok szívesen etettetik magukat a látogatókkal. A narai park nyugati végében áll az egyik leghíresebb narai szentély, a hét nagy szentély közé tartozó Kofukudzsi („örömöt ajándékozó szentély"). A szentély a buddhista Hosszo-szekta fö székhelye. Eredetileg 175 épület tartozott hozzá, a középkorban több mint százezer szerzeteskatona állt a szolgálatában. Kofukudzsi kezdetben a Fudzsivara családé volt, oltalmazó szentélyként használták. A Fudzsivarák a 9—11. századig az állam politikai urai voltak. A mai látogató figyelmét elsősorban az ötemeletes pagoda köti le. Ez az 50 méter magas, Japán második legnagyobb pagodája, Nara szimbóluma. Somu császár neje, Komjo császárné kívánságára épült 730-ban. Többször leégett, mai alakja az 1426-ban történt újjáépítés óta maradt fenn. Földszintjén négy Buddha-szobor áll. A kisebb, háromszintes pagoda is megőrizte régi szépségét és tetszetős arányait. A Kofukudzsi szentélyt leginkább a Szaruszava-tó partjáról szokták fényképezni. A tó vizében temérdek színes hal úszkál, a vízből kinyúló sziklákon teknösbékák sütkéreznek a napon. A japán építészek mindenkor arra törekedtek, hogy műveik beilleszkedjenek a természeti környezetbe, ne rontsák vagy zavarják a táj hangulatát. A természet és az emberi alkotás harmóniája sugárzik a Mikasza-jama hegy lábánál épült Kaszuga szentély épületegyütteséből is. A négy főszentélyből kettőt egy-egy hős istennek, egyet á Fudzsivara család védistenének és egyet a védisten hitvesének tiszteletére emeltek. A Kaszuga szentélyt 768-ban alapította a Fudzsivara család a négy isten hajlékául. A lejtős terepen elterülő szentély szépségét fokozza az első kaputól a másodikig elhelyezett mintegy 300 kőlámpás. Kétszer évente meg is gyújtják a lámpásokat, a csendes éjszakában meseszerüek a pislákoló fények. A szentély területén lévő iszufához különösképpen szívesen járnak a japánok; a helybeli papnők apró jóscédulákat árulnak, ha a jóslat nem ígér semmi jót, a cédulát a fa ágaira kell ráakasztani, hogy az istenek megváltoztassák. Nara vitathatatlanul leghíresebb történelmi és művészeti nevezetessége a hatalmas Todajdzsi-templom, mely a Nagy Buddhának, a Dajbucunak ad otthont. A templomot 745-ben Somu császár parancsára kezdték építeni. Csak: nem 50 méteres magasságával a világ legmagasabb faépítménye még ma is. A Nagy Buddha Csarnoka, a Dajbucuden többször lett tűzvész áldozata, az utolsó, 1914-ben megvalósult újjáépítés összesen 250 000 munkaórát vett igénybe. A misztikus hangulatot előidéző homályban a világ legsúlyosabb bronzszobra, a Nagy Buddha szobra óriási lótuszvirágon trónol. Az európai szem akaratlanul is először a kolosszá-20
