A Hét 1986/2 (31. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-01 / 31. szám

TUDOMÁNY- TECHNIKA Az ötvenes évek derekán a Budapesti Mű­szaki Egyetemen a keményítő két alkotójá­nak. az amilóznak és az amilopektinnek a szerkezetét vizsgálta Szejtli József. Az ami­­lóz egyenes, az amilopektin ágas-bogas anyag. Szejtli vizsgálatai során bebizonyoso­dott, hogy az amilóz egyenes lánca voltakép­pen spirál alakban föltekeredett részekből áll, s a szerteágazó amilopektin szintén tar­talmaz ilyen föltekeredett részeket. Ez na­gyon fontos felismerés volt. mert régebben úgy vélték, hogy a keményítő szerkezete csak akkor lesz spirális, ha jódot adnak hozzá. Ilyenkor a jód köré csavarodik a keményítő, s együttesük egy zárványvegyü­­let. Ebben az időben a világon csak két kuta­tócsoport foglalkozott ilyen típusú zárvány­­vegyületekkel: Cramerék Heidelbergben (NSZK) és Frenchék lowában (Egyesült Álla­mok). Szejtlinek nagyon megtetszettek Cra­mer munkái. Ámde míg Cramer csak tudo­mányos szempontból vizsgálta őket, Szejtli úgy gondolta, hogy azok az ipar számos területén fel is használhatók. De közben más feladatokat kapott, s e kutatást csaknem két évtizedre’ félre kellett tennie. Szerencséjére 1957-ben French arról számolt be, hogy a keményítőből készült kristályos anyagtól kí­sérleti patkányai elpusztultak, így az ügy másutt is háttérbe szorult. Magyar—japán verseny Szejtli azonban gyanakodott, hogy azok a patkányok valami egyéb műhiba miatt pusz­tultak el, hiszen keményítőt nap nap után fogyasztunk, mégis élünk. Gyanúja bebizo­nyosodott, amikor visszatérhetett a „csoma­golómolekula" kutatásához. A kísérletek első lépéseként 1973-ban megismételték French vizsgálatait, s fény derült a hibára. A ciklo­­dextrint triklóretilénben, egy mérgező anyag­ban oldották fel, hogy könnyebben kristályo­sodjon. Valószínűleg ez végzett a patkányok­kal! Ezután kezdődött az a kutatás, amelynek során megkeresték a megfelelő enzimek ké­szítésének módját, s kidolgozták a ciklodext­­rin gyártásának menetét. Jelenleg a ciklo­­dextrin gyártásának lehetőségeit térképezik föl, és szabadalmak formájában biztosítják Magyarország elsőbbségét a világpiacon. Ugyanebben az időben Japánban is egyszer­re harminc kutatóintézetben szintén nekilát­tak, hogy kidolgozzák a ciklodextrin-gyártás technológiáját. Csakhogy Japánnak a kemé­nyítőt teljes egészében importálnia kell. A különféle gabonákból származó keményítők különböznek egymástól, közülük a kukoricáé bizonyult a legjobbnak, s ebből a magyar készítmény jóval olcsóbb, hét-nyolc dollár kilónként (a japán 16 dollár). Jelenleg is fej-fej mellett versenyez a japán és a magyar kutatás. Az egyes zárványkomplexek képzé­sét leíró szabadalmakat néha csak egy-két hét eltéréssel jelentik be. Ilyenkor bizony a második a vesztes — néhány évi felesleges munkát tudhat magáénak. A gyűrűgyártás Itt az ideje, hogy szó essék róla, miképp készül a ciklodextrin. — Az apró fogásokat nem tekintve, rop­pant egyszerűen — mondja Szejtli József. — A keményítőt felfőzik, s a tejszerű folyadék­hoz hozzáadják a megfelelő enzimet. A ke­letkező ciklodextrin kikristályosodik. Az már a gyártás titka, hogy mikor keletkezik alfa-, A „CSOMAGOLÓ­MOLEKULÁK" Budán, egy elhagyatottnak látszó kert mélyén van a Chinoin Gyógyszertár egyik kutatóhelye. Idestova tizenhárom éve, hogy Szejtli József került az ottani kutatócsoport élére. Ekkor kezdődött a gyár „ciklodextrinkorszaka". A ciklodextrinvegyü­­let a kukorica keményítőjéből készíthető bizonyos „titkos” baktériumok közreműködésével. Az elmúlt tizenhárom év alatt pontosan hatvanhat ciklodextrin-szabadalmat jelentett be a Chinoin, s így Magyarország a ciklodextrin-kutatásnak egyik „nagyhatalma". béta-, illetőleg gamma-ciklodextrin. Ezeknek a gyürűátméröi eltérőek, s ezért különböző nagyságú molekulákat zárhatnak be. Min­dennél jóval bonyolultabb az enzimet nagy mennyiségben termelő baktériumtörzsnek a kitenyésztése. Az a hat, a természetben is előforduló törzs, amely egyáltalán képes ilyen enzin létrehozására, csak igen kevés enzimet termel. A Chinoinban a természetes Bacillus macerans törzsből indultak ki. Ez felelős a krumpli rothadásakor keletkező cik­­lodextrinekért. Elkezdték mikrobiológiai és genetikai módszerekkel „macerálni", s így mintegy három év alatt eljutottak a megfele­lő teljesítményű törzshöz. A baktériumsejtben keletkező enzim min­den külső beavatkozás nélkül a sejteket körülvevő oldatba kerül. Ezt az oldatot — benne az enzimet — hozzáadják a felfözött kukoricakeményitőhöz. (A japánok egy talaj­ból kitenyésztett baktériumtörzsből indultak •ki; ennek még a neve is titkos.) Ezt az enzimet ma már ipari méretekben gyártják a Chinoinban. A zárványkészítés elve nagyon egyszerű. Ha a ciklodextrin vizes oldatához hozzáadják a „becsomagolandó" molekulákat, azok a ciklodextringyürüben lévő vízmolekulákkal helyet cserélnek, s az így keletkező zárvány­­vegyületek kikristályosodnak. Vagyis csak olyan molekulák „csomagolhatok Így be", amelyek erősebben kötődnek a ciklodextrin­­gyűrü belsejéhez, mint a vízmolekulák. A gyakorlatban, persze, a zárványvegyüle­­tek készítése ennél jóval bonyolultabb müve-A béta-ciklodextrin zárványvegyület Compudrug programmal készült modell­je szemből let. S nem utolsósorban attól függ, hogy milyen molekulákat zárunk be. A zárványve­­gyületbe való zárás minden anyagra külön­­külön szabadalom. Mint mondottuk: eddig már hatvanhat ilyen magyar szabadalom van! Mire jó? Ez ideig a gyógyszer- és az élelmiszeripar­ban hódított a molekuláris „csomagoló­anyag", de igazi jövőjét csak ezután térképe­zik fel. Nagy előnye, hogy a zárványvegyüle­­tek szilárd állapotukban nem bomlanak, de vízben oldva rövid idő alatt felszabadul belő­lük a bezárt molekula. A „csomagolt" mole­kula kémiai ellenállása sokszorosa a „csupa­széinak: a zárványvegyület megvédi vendé­gét az oxidációtól, a fény vagy a hő keltette reakcióktól, bomlásoktól, a párolgástól és a szublimációtól. A „csupaszon" vízben rosz­­szul oldódó molekula így vízben jól oldódik. A száraz zárványvegyület az anyagok kelle­metlen szagát is „bezárja". Ez fölöttébb hasznos például a fokhagyma vagy a hagyma esetében, hiszen ezeknek többnyire csak az ízét kedvelik. Az így csomagolt fűszerek aromája vízben oldva azután hiánytalanul érvényesül. Ily módon számos molekula tar­tósítható, s tetszőleges időben és helyen használható fel. A gyártás kevés energiát és emberi munkát emészt föl, az eddigi eljárá­soknál egyszerűbb és — olcsóbb. A „csoma­golt" anyag pontosan adagolható, könnyen kezelhető por. Ugyanez oldalról, ahol jól látható a cso­magolt molekula aktív „orrocskája" A Chinoin Gyógyszergyár nem véletlenül pénzelte a ciklodextrinnel foglalkozó labora­tórium kutatásait. A jelenleg forgalomban levő gyógyszerek egyharmada csomagolható ciklodextrinbe, és jelentős részüket (a szájon át bevett gyógyszerek 5 százalékát) szüksé­ges is lenne igy csomagolni, mert levegőn könnyen bomlanak, vízben rosszul oldódnak. De eddig mindössze két ciklodextrint tartal­mazó, Japánban gyártott gyógyszer van for­galomban. Mindegyikük igen hatásos: csu­paszon gyorsan bomló, úgy nem használható prosztaglandinokat foglal magában. A prosztaglandin—E2 béta-ciklodextrin zár­ványtabletta a szülést indítja meg. A prosz­taglandin— E1 komplex pedig infúzióban igen hatásos értágító. Használatával érszű­kület miatt végtagamputálásra váró betegek 50—60 százalékának sikerült elkerülniük a műtétet az NSZK-ban. Magyarországon már klinikákon tesztelnek egy olyan prosztaglan­­din-származékot, amely trombózis ellen igen hatásos, de mert szintén bomlékony, csakis ciklodextrinbe „csomagolva" használható. A ciklodextrin nemcsak a kész vegyületeket védi-csomagolja kiválóan, hanem a vízben rosszul oldódó szerek, például a prednisolon nevű szteroid hormon készítésében is hasz­nos. A szamárköhögés elleni oltóanyagot eddig csak laboratóriumi méretekben szaporíthat­ták, mert az öt termelő baktérium egyúttal egy olyan gátlószert is termel, amely leállítja saját szaporodását. Az új japán szabadalom szerint a folyékony táptalajba ciklodextrint tesznek, s ez a keletkező gátlóanyagot komplexbe zárja, így az már nem zavarja a sejt szaporodását. — Sajátos alkalmazás a gyógyító hintőpor is — mondja Szejtli József. — A ciklodextri­­nekből polimergyöngyöket — 90—300 mik­ron átmérőjű szabályos gömböcskéket — gyártanak. Ezek kiválóan duzzadnak. Nyitott fekélyre vagy égett sebfelületre szórva fel­szívják a nedvességet és a baktériumokat is, igy a nyitott sebfelületet állandóan szárazon tartják. Ennek következtében a baktériumok szaporodása csökken, a vérkeringés javul, s a seb gyorsabban gyógyul. Már Magyarországon is kaphatók olyan fűszeres sók, amelyeknek az aromaanyaga ciklodextrinbe van zárva. így vöröshagyma, kapor, kömény, tárkony és majoránna kerül forgalomba ciklodextrinkomplexben fűszeres sóként. Hasonló módon tartósíthatják a la­boratórium szabadalmai révén a mentaola­jat, a jázminolajat, a bergamottolajat is. Ha ezt a védett illő olajat a teához keverik, nincs szükség a légmentesen záró fémdobozokra. (Az új teakészítmény iránt máris érdeklődik egy francia cég.) Az élelmiszer-ízesítőkön kívül bizonyos élelmiszerek is tárolhatók így (például leve­sek), nem szólva a vitaminokról és a kozme­tikumokról. A ciklodextrinbe „csomagolt" aromák és aromakeverékek egyszerűbbé te­szik a fűszerezést. Vannak olyan fűszernö­vényrészek, amelyeket a diétára szorulók a rostanyagok miatt nehezen emészthetnek meg. A ciklodextrinbe zárt aromaanyagokat azonban ők is fogyaszthatják. Az pedig a tartósító- és a húsipar számára is fontos, hogy a ciklodextrines csomagolású por alakú levesekben és mártásokban nincsenek szennyező, káros, romlást okozó mikroorga­nizmusok. (Élet és tudomány) 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom