A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-28 / 9. szám
A fALU JEGfZDJE A régi Magyarország egyik legelmaradottabb vármegyéjében, Taksonyban, valahol a Tiszahát környékén, a reformkorban játszódik Eötvös József regénye, A falu jegyzője, amelyből Zsurzs Éva rendezett tévéfilmet. Színes, szövevényes és cselekményes ez a regény, tele feszült helyzetekkel és nem várt fordulatokkal, s amint azt az irodalomtörténészek idejében megállapították: nemcsak remekmű, hanem politikai cselekedet is. Mindez nem véletlen, hiszen tudjuk: Eötvös a reformkor haladó társadalmi mozgalmának egyik vezetője, a magyar oktatásügy és közművelődés legnagyobb 19. századi alakja. A falu jegyzőjét 1845-ben írta, nem sokkal azelőtt, amikor a legműveltebb magyar politikusok kis csoportja nekifogott azon intézmények tervének kidolgozásához, amelyekkel Magyarország megújítását akarták elérni. Ezt a kis csoportot centralistáknak nevezték, s legjelentősebb gondolkodójuk épp Eötvös József volt. Eötvös, aki verseivel, drámáival, regényeivel nem tetszeni, hanem használni akart. A falu jegyzője a bűnügyi regény szigorú logikájára épül — így szól embertelen viszonyokról, választási visszaélésekről, igazságtalan bíráskodásokról, vallási üldözésekről és kegyetlen börtönviszonyokról. Zsurzs, Éva filmjében, akárcsak a regényben, sok gonosz szereplővel találkozunk, ám a főhős: a fiatal nemzedék. Az az új, haladó eszmékért rajongó reformnemzedék, amely nemcsak Eötvösre, Petőfire, Széchenyire és Kossuthra hallgatott, amikor fegyvert fogott, hanem a saját lelkiismeretére is. És most nézzük: mi történik a „falujegyző" Tengelyi Jónással, akit Kozák András kelt életre a filmben. Macskaházy ügyvéd (Avar István) az alispán nagyratörő felesége kérésére ellopatja a humánus gondolkodású tiszaréti jegyző. Tengelyi nemesi levelét, hogy félreállíthassák őt a tisztújításnál. Viola (Juhász Jácint) a becsületes, jómódú parasztgazda, akit Nyúzó főbíró (Koncz Gábor) kergetett betyárságba, megpróbálja visszaszerezni a jegyző elorzott nemeslevelét, hisz Tengelyin kívül senki sem védelmezte őt a faluban. Macskaházy pisztolyt fog Violára, de a végén ő lesz a vesztes. A gyilkossággal Tengelyit vádolják ... Börtön, szenvedés és egy újabb gyilkosság — a történet mégsem pesszimista kicsengésű, hiszen a végén egy új, a réginél sokkal igazságosabb társadalmi rend reménye csillan fel. Hogy kik játszanak még a filmben? Ismert és tehetséges pályakezdő színészek : Bessenyei Ferenc, Bán János, Kézdy György, Patkós Irma, Orosz Helga és Lippai László. Van minek örülni... SZABÓ G. LÁSZLÓ ____________(Szabó Róbert felvételei) Lelőtték Violát is Bán János Lippai László és Orosz Hn/rja Frank Sinatra, az éneklő milliomos, mostanában ünnepelte a hetvenedik születésnapját. A hírnevét nemcsak a hangjának köszönheti, hanem főleg az elnökökkel és a maffiával való kapcsolatainak. A minden évben kiosztott „Arany bohóc" díj a monacói cirkuszi művészet seregszemléjén tavaly a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba vándorolt. A díjat Rainer herceg adja át. A nyugatnémet sajtóban az egekig dicsérték a 17 éves wimbledoni győztest, Boris Beckertet. A „Bum-bum" becenevű teniszező a jóslatok szerint, állítólag 2000-ig lesz a tenisz élén. De a „Bumbum" ki is szokott törni, hiába issza a coca-colát (mint jól fizetett reklámot), nem segít mindig a Puma teniszütő, az Ebei márkájú óra, sem az Adidas trikó. 8
