A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 4. szám
OMTAKT HAILOTTUK-OnZASTÜK-LATTUK Kimegy a könyv a divatból ? A Dai Nippon Printing japán cég újítói szerint egy szép napon fölöslegesek lesznek a könyvespolcok, mert a klasszikus eljárással készülő könyveket négyszázezer betűjel kapacitású videokártyák váltják majd fel. A Bajkálon túli és Távol-keleti Építésügyek Minisztériuma az egyetlen „földrajzi kötöttségű" minisztérium a Szovjetunióban, itt a helikopter a legmegfelelőbb közlekedési eszköz, de még azzal is órákba telik, amíg a miniszter egyik építkezésről eljut a másikra. Alekszandr Babenko a helikopter ablakánál a térkép fölé hajol. PORTRÉK, TÁJKÉPEK, CSENDÉLETEK A Csemadok kassai (Košice) városi bizottsága Kovács utcai székházában december 10-én nyitották meg Kinka Kiss Ilona amatőr festő tárlatát. Szövetségünk munkájában az utóbbi évtizedben erősödött meg, s nyert rangot az amatőr képzőművészek mozgalma. Ma már az egyes járásokban vidékeken rendszeresen rendeznek munkáikból tárlatokat, s ezek többségükben megbecsülendő színvonalúak. A Csemadok kassai városi bizottsága Kinka Kiss Ilona tárlatának megszervezésével ezt a nemes munkát kívánja folytatni. Az immár nyolcvanesztendös amatőr festő Alsómislán (Nižná Myšia) született. Korábban Szepsiben (Moldava n. Bodvou) lakott, jelenleg Kassán (Košice) él és dolgozik. Zenét tanult, de a képzőművészettel is kapcsolatban volt, hiszen bátyja Kiss József, aki az USA-ban élt, hírneves portréfestő volt. Kinka Kiss Ilonának eddig önálló tárlata csak Szepsiben volt 1983-ban, de az amatőr képzőművészek számára kiírt versenyeken képei több ízben első díjat kaptak. A most megnyitott kiállításon jobbára az utóbbi évtizedben keletkezett portrék, tájképek és csendéletek kaptak helyet. A kiállítás szervezői — a megnyitón Szaszák György méltatta a festő munkásságát — ezzel a tárlattal egyrészt a járás és a város amatőr képzőművészeti mozgalmát kívánják segíteni, másrészt — mivel a Csemadok kassai székházát a neves festőművész, Rákosi Ernő hagyta szövetségünkre — a képzőművészet felkarolásával az ő emlékét kívánja felidézni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a közeli jövőben Rákosi Ernő képeiből is szeretnénk egy reprezentatív tárlatot nyitni.-gs-4* ír & BALETT VENDÉGJÁTÉK Mind a hazai szakemberek, mind a szaksajtó az évad kiemelkedő eseményeként tartja számon a Győri Balett december második felében tartott, a magyar kultúra csehszlovákiai napjai keretében létrejött vendégszereplését. Az 1979-ben alakult és időközben már méltán európai hírűvé vált társulat a bratislavai nagyszínházat zsúfolásig megtöltő közönségnek — vendégjátékának mindkét estéjén — A nap szerettei, a Mechanikus kert a Trisztán és Izolda, illetve a Bolero című Markó-koreográfiákat mutatta be. Ez a műsorösszeállitás törekvések és eredmények tekintetében lényegében keresztmetszetét adta mindannak, ami a Marko Iván vezette győri balettműhelyben több mint fél évtized alatt létrejött. A nap szerettei ugyanis amolyan alapmű a győri együttes munkájában, míg a később született balettekben már benne érezni az első koreográfiában megkezdett út egyre gazdagabb kibontását. Vonatkozik ez a Győri Balett repertoárjának egészére, de nem kevésbé a csehszlovákiai vendégjáték műsorára is. A klasszikus elemekre épülő Trisztán és Izolda például egy szépen megformált s nagyszerűen eltáncolt kétszemélyes balett: míg a Mechanikus kertben vagy a Maurice Ravel zenéjére készült Boleroban már benne érezzük a Győrött kialakított táncszínház jellegzetes gesztusnyelvének, intenzív kifejezőkészségének táncban való feloldódását. Az egy este műsorába sorolt négy balett részint együtt, részint külön-külön is kiváló alkalom arra, hogy a szólisták sokrétűen mutassák be: milyen fejlett a kifejezőkészségük, mennyire megalapozott a művészi felkészültségük. Ha most mégis rangsort kellene állítanom a négy Bratislavában látott balett között, akkor számomra a Mechanikus kert és főképpen a Bolero tűnik olyan koreográfiának, melyekben szerves természetességgel bontakozik ki Markó István klasszikus alapokon nyugvó modern táncnyelve. Gombár Judit jelmeztervezővel és Warn János világításmesterrel a szcenikai hatás egymástól elválaszthatatlanul összeforrott költői megálmodói. A meggyőző erővel működő fiatal együttes gondolatébresztő táncjátékai, drámai hatású és filozófiai síkokat is érintő színpadi munkája Bratislavában is magával ragadó színházi élményt nyújtott. Miklósi Péter Niederhauser Emil: MERÉNYLET ERZSÉBET KIRÁLYNÉ ELLEN Erzsébet, a szépségéről és különcségéről ismert hajdani osztrák császárné és magyar királyné — I. Ferenc József felesége — nem tartozik a történelem kiemelkedő személyiségei közé. Nevének hallatán a múlt eseményei iránt érdeklődő és többé-kevésbé tájékozott olvasónak is csupán az jut az eszébe, hogy alighanem ő volt a legszebb és leginkább magyarbarát Habsburg-uralkodóné, aki gyilkos merénylet áldozata lett. Niederhauser Emil tudományos igényű, érdekfeszítően megírt könyvének két főszereplője van: az áldozat és a merénylő. Két egymástól oly távoli, de egy drámai pillanatban mégis találkozó sorsot, életutat ismerhetünk meg és betekintést kapunk a környezetbe, melyben a történet szereplői éltek. A kötet lapjait olvasva két különös portré rajzolódik ki előttünk, egy köztársasági érzelmű (!), arisztokrata környezetét megvető s abból menekülő, de valódi társadalmi és politikai kérdésekkel szemben szinte teljesen közömbös királyné és a magát igazi forradalmárnak valló anarchistáé, aki hitte, hogy a királyné meggyilkolásával jogot szerzett a halhatatlanságra és arra a tiszteletre, mely az emberiség felszabadításáért küzdő harcosokat övezi... A szerző korabeli dokumentumokra — újságcikkekre, levelekre, jegyzőkönyvekre — támaszkodva tárgyilagosan ír mindkét főszereplőről. Erzsébet oly sokat emlegetett magyarbarátságáról szólva megállapítja, hogy a királyné rokonszenvét jórészt a Habsburgokkal szembeni ellenszenv és dac motiválta, s a magyarokat számára elsősorban a főnemesek jelentették... Erzsébet kézjegyét a történelem eseményei közül csak az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés őrzi; ez volt az egyetlen alkalom, amikor érdemben beavatkozott a politikai életbe (s valóban a magyarok érdekében). Kétségtelen, hogy oly sok királytól és királynétól eltérően az ö nevéhez nem fűződnek rossz vagy gyűlölt emlékek; személyiségének rokonszenves vonásai is vannak. De az igazság megmásíthatatlan: Erzsébettől mi sem állt távolabb, mint a társadalmi haladásért vívott harc, s bármit is gondolt vagy érzett, élete végéig annak az osztálynak a képviselője maradt, amelyet haladásellenessége, reakciós volta arra ítélt, hogy eltűnjön a történelem süllyesztőjében. A királyné halála így szimbolikus értelmet is kap. Erre utal Niederhauser Emil is, amikor a merényletről írva megfogalmazza könyvének legérvényesebb tanulságát: „A régiből nem a legrosszabb és az újból messzemenően nem a legjobb ütközött itt össze egymással. De régi és új összeütközésből végső fokon mindig az újnak kell győztesen kikerülnie." G. Kovács László 4 Shakespeare: HAMLET William Shakespeare a londoni Globe Színház társtulajdonosaként a közönség mulattatására írta máig is ismert darabjait, öntötte bronznál is maradandóbb anyagba III. Richárd. Puck, Hamlet, Lear, Othello, Falstaff alakját. Egyik legnépszerűbb és legtöbbet játszott műve a „Hamlet, dán királyfi". A főhős tragédiája abban nyilvánul meg, hogy képtelen halogatás nélkül bosszút állni atyja haláláért, s ezért ő maga válik az eldurvult, ellenséges világ áldozatává. Shakespeare műveit a világ nagy színházai állandóan műsorukon tartják, s e tény önmagában is azt bizonyítja, hogy az évszázadok sem koptatták el a ragyogó müvek fényét. A magyar színpadoknak is kedvelt szerzője Shakespeare, s nem egy nagy magyar színművész aratott kimagasló sikert valamely Shakespeare-hős szerepében. 1964-ben a budapesti Madách Színház parádés szereposztásban újította fel Shakespeare „ Hamlet"-jét. A címszerepben Gábor Miklóst, Claudius szerepében Bessenyei Ferencet, Horatioként Avar Istvánt, Poloniusként Ajtay Andort láthatta a közönség. S a további szerepeket is kiváló színészek keltették életre: Laertes — Löte Attila, Gertrud — Tolnay Klári, Ophélia — Vass Éva, 1. sírásó — Kőmíves Sándor, 2. sírásó — Gyenge Árpád. A Madách Színház egyik előadásáról 1964- ben rádiófelvétel is készült, amely most a Magyar Rádió és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat közös gondozásában négy hanglemezből álló album formájában is megjelent. A Vámos László rendezte előadás annak idején kiérdemelte mind a kritika, mint a közönség elismerését. Gábor Miklós könynyed, korszerű, mégis kissé romantikus Hamletja világszínvonalú alakítás volt. A korabeli kritika így írt: „A Madách Színház Hamlet-elöadása magában foglalja a legutóbbi másfél évtized modern Hamlet-elöadásainak és Laurence Olivier Hamlet-filmjének tanulságait, dramaturgiai vonatkozásban pedig a modem monológ-dráma szemléletét". Sági Tóth Tibor 9 mását. Tanulmányozni lehet formájukat, méretüket, de a név- és szívbevésés itt is tilos!
