A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 4. szám
Júniusban, július ban... Ikombinált technika, 1973) Barokk táj (kombinált technika, 1972) ALBÍN BRUNOVSKÝ KIÁLLÍTÁSÁRÓL TELJESSÉGÉBEN ÁBRÁZOLNI A VILÁGOT Albín Brunovský nemzeti művész a szlovákiai képzőművészet egyik élvonalbeli képviselője. 1967 óta a bratislavai Képzőművészeti Főiskolán tanít grafikát, s tanítványai közt kevés olyan akad, aki legalább ideiglenesen (de néhányuk évekig) a befolyása alatt ne lenne. Nem mintha erőszakosan kényszerítené rájuk a stílusát. Szerény, toleráns ember. Inkább a művészi felfogásával, világszemléletével, a tökéletes kivitelezésre való törekvésével, önnön müve példájával hat rájuk. Mielőtt rátérnénk, mi a tartalma a bratislavai Mirbach palota két szintjén rendezett legújabb nagyszabású tárlatának (november elejétől január végéig tekinthető meg), próbáljuk meg körvonalazni, mi jellemző erre a szembetűnően egyéni művészi (és emberi) látásmódra. Mint azt eddig alkotott művei — legyenek azok grafikák, festmények vagy illusztrációk — bizonyítják, alapvető vonása az élet szeretete. Olyan emberrel állunk szemben, aki a természet és a világ legapróbb megnyilvánulásaiban is meg tudja találni a szépet és hódolatát fejezi ki előtte. A szépet nem az ideális, hibátlan szépségben látja. Szép lehet számára egy rothadt falevél, vagy egy halott madár kifordult, üveges szeme is. A szépség számára az élet örök körforgása, mely magában foglalja a teljes emberi létet. Legtöbb műve jelképesen erre a gondolati háttérre utal. Nehéz feladatot tűzött maga elé: a világot teljességében, azaz nemcsak külső megjelenési formájában, hanem annak bensőnkre való kivetülésében ábrázolni. S mindezt alázatosan, a tökéletes megközelítését célzó technikai színvonalon. Egyik jellemzője az állandó gondolati és formafrisseség. Mind grafikáin, mind festményein sajátos technikákat alkalmaz (grafikáiban gyakran kombinálja a maratást más technikákkal diófára, krétalapra akvareli, olajos lazúrok, tempera és más festékek keverésével fest). A jelen kiállítás — mintegy 250 mű — keresztmetszetét adja a művész eddigi életművének, sokoldalú tevékenységének. A Bratislavában élő művész bizonyítja, szülővidékéhez gondolatilag mindmáig hű maradt ... Tanára, Vincent Hložnik volt a példaképe, de másokat is mélyen tisztelt a gótikus, reneszánsz, barokk és újkori képzőművészetből. Madonnatípusú nőalakjait, perspektivikus tájpanorámáit talán Leonardóéhoz érzem legközelebb. De a szép és a csúf, a jó és a gonosz konfliktusának ábrázolásai a középkori világvége-, pokol- és paradicsomképeket (Dürert, Boscht, Brueghelt) is idézik (pl. A halál gyözedelme c. grafikáján). Fantáziájának szinte semmi sem szab határt (ez Goyához és Dalihoz közelíti). Brunovský a szürrealisták örököseként az álmait is „megvalósítja" képein. Tőlük eltérően azonban a hangsúlyt mindig az egyénen át a társadalomnak szánt erkölcsi mondanivalóra helyezi. Gyakran űz gúnyt az emberi gyengeségekből, s ez a gúny öt magát is éri. (Szép nap című festménye több változatán rokonait, barátait, mecénásait hatalmas társadalmi panoptikumban helyezte el.) Az álmaiban felrémlő fura alakokat szokatlan kinyúló csápokkal, hosszú karmokkal, esetleg más visszataszító jegyekkel látja el, többnyire a negatív tulajdonságok és jelenségek szellemében. A felsorolt ellentétes értékpárokat könyvillusztrációinak legtöbbjében is sikeresen alkalmazza. Az erkölcsi értékeknek megfelelő, a realisztikumot a fantasztikummal és expressziv stilizálással érzékenyen vegyítő formák a meséket olvasó gyermekek tetszését általában ugyanúgy elnyerik, mint a felnőttekét. (Hogy csak a legismertebb mesekönyveket említsük, melyeket illusztrált: Ch. Andersen: A kis hableány; Ľubomír Feldek: A mesék kék könyve; Ján Bodenek: A bakkecske és a sün stb.) A témát bibliai tárgyú képein is igyekszik újszerűén, a mai ember — gyakran szkeptikus — szemszögéből megközelíteni, állandóan érvényes emberi problémákra mutatva rá (pl. Zsuzsanna és a vének, A Babiloni torony mögött stb.). Mindenesetre javára válik, hogy mer kitárulkozni, sokakkal ellentétben le meri rántani a leplet legbensöbb gondolatairól, érzelmeiről, vágyairól is. Gyönyörű objektumokká kiképzett festményeit többször illették a manierista jelzővel. Nem a szó rutinmunkás értelmében, hanem inkább az elegáns megformálás miatt. (Fafestményein a fa évgyűrűinek, göcseinek, repedéseinek természetes szépségét is beolvasztja a képbe, ha kell akár a kép harmóniájának megbontása árán is, még izgalmasabbá teszi a kompozíció összhatását. Brunovský minden egyes alkotása a természet alaposan tanulmányozott és jól megfigyelt jelenségeiből táplálkozik. A levegő, a felhők, a buja vegetáció, a fényvisszaverődések, az elemi erők (víz, tűz stb.) ábrázolásának nálunk páratlan mestere. Mindezt szívós munkával érte el. Tanítványainak azt tanácsolja, mindent, amit látnak, jegyezzenek fel, mert egyszer jól jöhet. Életművével azt bizonyítja, hogy a világon semmi sem jelentéktelen, minden egyes jelenségnek megvan a maga sajátos, megismételhetetlen szerepe. A. GÁLY TAMARA (Fotó: Ladislav Sternmüller) Ústí nad Labemben különös állatkertben sétálhatunk. Fiatal építőművészek egy csoportja tölgyfából elkészítette néhány ősállat hiteles A terepjárók már eddig is változatos sorát hamarosan Gepard típusú kétéltű légpárnás motoros hajó egészíti ki. A vízi jármű mocsaras vagy tóvidéken, illetve tengeren a parti vizeken tehet jó szolgálatot a geológusoknak, olajbányászoknak, hidrológusoknak. A Gepárdot Leningrad közelében, a Szviri Hajógyárban építik. A habarovszki alumínium épületszerkezeteket gyártó üzem termékei nélkülözhetetlenek az északi építkezéseknél. A sorozatgyártás megkezdése előtt a mintadarabokat igen alaposan ellenőrzik. A képen: az alumíniumszerkezetek. 8
