A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 4. szám
A CSEMADOK Cserba István Kétemeletes épület Ipolyságon (Šahy) a főtéren, a könyvesbolt szomszédságában. Kívülről csak a cégtábla árulkodik arról, hogy földszintjén és emeletén van a városi könyvtár 33 ezret meghaladó könyvállománya. Vasárnap és hétfő kivételével naponta sűrűn nyitogatják ide az ajtót. Jönnek a könyvkölcsönzők, az állandó olvasók, akiknek a száma majdnem eléri már a másfél ezret; az olvasóknak több mint a fele az alap- és középfokú iskolák tanulója. Jönnek a diákok és a Kati nénik, de most történetesen csak Anka Kati néniről van szó, aki ugyanolyan törzsvendége a városi könyvtárnak, mint az ipolysági lakos pedagógus és író Csáky Károly. De nem ugyanolyan olvasója! Kati néni szerint nincs rossz könyv, csak rossz olvasó. Csáky Károly szerint rossz könyvek nélkül nem is lehetne élvezni a jót! A könyvtár vezetője a harminckilenc esztendős Cserba István, aki Ipolyságon született, itt járt magyar tanítási nyelvű általános iskolába és gimnáziumba, s 1969-ben a Nyitrai Tanárképző Főiskolán végzett fizika-politechnika szakon. — Pedagógusként kezdtem — mondja a dolgozószobájában. — Ipolybalogon és Garamszentgyörgyön tanítottam, meg Léván szaktanintézetben. Feleségem azonban nem akart elköltözni Ipolyságról. Én meg már az utazást untam. 1979. augusztus 1-jén hazajöttem könyvtárvezetőnek. Cserba Istvánnak addig is kapcsolata volt a könyvtárral. Aktivista volt. A két foglalkozása közötti különbséget abban látja, hogy az előző hivatása kötöttebb volt, a mostani szabadabb és nagyobb lehetőséget kínál elképzeléseinek megvalósítására. Itt az emberekkel való kapcsolata szélesebb is; az óvodáskorúaktól a nyugdíjasokig terjed. Ami a korábbi foglalkozása javára billenti a mérleg nyelvét, hogy pedagógusként naponta le tudta mérni munkájának az eredményét, itt később érik be a vetés... — Amikor idekerültem, átalakítottuk, illetve megnagyobbítottuk a könyvtárat — tájékoztat Cserba István készségesen. — A helyiségek megmaradtak, de például a gyermekirodalom osztálya az épület addig lakott szárnyába költözött, ugyanúgy a szépirodalom osztálya is. A földszint nagyobb helyiségében a szlovák és a magyar szakirodalom, a kisebben a politikai irodalom kapott helyet. — Ipolyság körülbelül 7 100 lakosú, Mennyi könyv jut a város egy lakosára ? — Négy és fél. Járási viszonylatban • ez jobb az átlagosnál. — Mit tesz a könyvtár az olvasókért ? — Első helyen említeném az író—olvasó találkozókat. Legutóbb Duba Gyula és Zalabai Zsigmond volt a vendégünk. Dobos Lászlót és Kulcsár Ferencet is meghívtuk, de közbejött valami, nem tudtak eljönni. — Mit mondanak az olvasók a könyvekről ? — A járási nemzeti bizottság kulturális osztálya irányelvei alapján évfordulókhoz kapcsolva faggatjuk az olvasókat az elolvasott szépirodalmi müvekről. A Madách Könyvkiadó kiadványairól is évről évre rendezünk beszélgetést. Az irodalmi és politikai ismeretterjesztő vetélkedők is népszerűek. Az alap- és középfokú iskolák tanulói számára szervezzük ezeket. — S a legkisebbek? — Róluk sem feledkezünk meg. Mesedélutánjainkkal, illetve délelőttjeinkkel igencsak a kedvükben járunk. Van úgy, hogy a pedagógus vagy a könyvtáros vezeti a mesedélelöttöket, máskor meselemezeket forgatunk le. A nagyobb gyerekek számára a könyvtáros vagy a pedagógus, tehát az élő kapcsolat az érdekes, a kisebbek viszont a meselemezekért rajonganak. — Mi a könyvtárvezető gondja ? — Ismét szűknek érezzük a sarokházat. De van átmeneti megoldás. A fölöttünk levő emeleten. A Zelenina, zöldség- és gyümölértékesítő vállalat irodahelyiségeiből elköltöztek Lévára, a terjeszkedés tehát lehetséges. Kedvezőbb feltételek kialakulására is van remény. Új művelődési ház épül Ipolyságon, és ha jó az értesülésem, a városi könyvtárnak is helye lesz ott. Ez azonban még öt-hat év kérdése. — Addig? — Addig megelégszünk a Zelenina volt irodahelyiségeivel. Ha a miénk lesz, az ifjúsági irodalom osztálya felköltözik oda, és az így felszabadult helyiség közös rendezvények színhelye lesz. Panaszra nincs különösebb okunk. A városi nemzeti bizottságtól minden támogatást megkapunk. — Hadd kérdezzem a könyvtárvezető öröméről is! — Más könyvtárakhoz képest mi viszonylag jó helyen vagyunk. Minden évben bővíthetjük a könyvállományt. — Hányán dolgoznak a könyvtárban? — A vezetővel együtt négyen. — Elnyerték a Példás könyvtár címet ... — Igen. A címet 1975-től ötévenként meg kell védenünk. A tevékenység pontos felméréséről és értékeléséről van szó! Cserba István dolgozószobájában számos elismerő oklevél vonja magára a figyelmet. Négyen dolgoznak a könyvtárban, szocialista brigádot alkotnak. Jelenleg az ezüstfokozat birtokosai és az aranyfokozat elnyeréséért versenyeznek. Másnap (szombaton délután) a négy alkalmazott közül csupán Gyekiczkyné Lencsés Esztert találom a könyvtárban. Az ifjúsági irodalom osztályán dolgozik, tizenöt éve foglalkozik hivatásszerűen a gyerekekkel. Nagyon szereti és naponta várja őket. Naponta be is jönnek a könyvtárba. A térről indulnak az autóbuszok, a bejáró tanulók itt töltik el a várakozási idejüket. Segítenek elrakni a könyveket, bejegyzik az igazolványok számát, egymáson is segítenek, ajánlják egymásnak a jó könyveket. Anka Kati néni is a könyvtárban tartózkodik. Hetente egyszer jön, szerdán vagy szombaton, két-három könyvet visz, elbeszélget Gyekiczkynéval, akinek a lánya orvosnak tanul Prágában. Kati néni hatvanhárom éves, özvegy és ki tudja, hányszor elmondta már: — Nekem a legszebb ajándék a könyv volt. A gyermekeimtől is mindig könyvet kaptam. Én is azt ajándékoztam nekik. Könyv nélkül nem tudnám elviselni a magányt. Két kilométerre lakom a sarokháztól, de mit számít ez? Gyekiczkyné szerint az ipolyságiak zömmel szépirodalmat olvasnak, de a szakkönyveket is kölcsönzik a tanulók, meg a hazalátogató főiskolások, hiszen Ipolyság iskolaváros is ... MÁCS JÓZSEF SAROKHÁZ • A Csemadok Központi Bizottsága Elnöksége a tavaly november 28-án megtartott ülésen megtárgyalta és jóváhagyta az alsóbb szerveknek a Csemadok Emlékérem odaítélésére vonatkozó javaslatát. Strek Mária. Szombathy László. Eröss Pálné, Mura Ferencné a Csemadok Emlékérem arany-, Csurilla Erzsébet, Mitro László a Csemadok Emlékérem ezüst-, Eröss Zoltán, Hidas Katalin, Janov Erzsébet és ifj. Mura Ferencné a Csemadok Emlékérem bronzfokozatát kapta meg. Az említettek mindannyian a Csemadok Kassa (Košice)-vidéki szerveiben tevékenykednek. • A Csemadok Bratislavai Városi Bizottsága Elnökségének az 1985. december 18-án tartott ülése egyebek között értékelte a város területén működő helyi szervezetek tevékenységét és meghatározta az 1986-ra vonatkozó tagtoborzás irányelvét. A helyi szervezetek ebben az évben mintegy 300- zal bővítik a taglétszámot. Az elnökség ülésén részt vett dr. Jozef Pokorný, a bratislavai nemzeti bizottság iskolaügyi és kulturális szakosztályának vezetője és Július Orosz, a szakosztály dolgozója. A főváros nemzeti bizottságának képviselői és a Csemadok városi bizottsága elnökségének tagjai kicserélték tapasztalataikat és elhatározták, hogy a jövőben szorosabbá teszik a két szerv között az együttműködést. • A Csemadok Központi Bizottságának a tavaly ősszel megtartott Vili. plenáris ülése egyebek között a Csemadok keretében dolgozó klubok munkájával és feladataival foglalkozott. Az ülés tizenkét pontból álló határozata közül öt a klubmozgalommal kapcsolatos. A határozat értelmében a Csemadok járási bizottságainak elnökségei ezentúl évente értékelik a járásban dolgozó klubok munkáját. • A Csemadok Központi Bizottságának Elnöksége a közelmúltban értékelte az ének-zenei munkaszakaszon elért eredményeket. Az elnökség szorgalmazta, hogy a Csemadok Központi Bizottságának Titkársága — együttműködve a bratislavai Népművelési Intézettel — segítse elő a kamagyképzést, valamint partitúrák és népdalfeldolgozások megjelentetését. Kezdeményezésére a Madách Könyvkiadó a közeljövőben egy négykötetes népzenei publikációt tartalmazó gyűjteményt ad ki. A gyűjteményt Ág Tibor rendezi sajtó alá. • A Csemadok rendezvényei közül Galántán és környékén különösen az író—olvasó találkozók népszerűek. Tavaly a Kortárs költők hete nevű rendezvény keretében 35 író—olvasó találkozót tartottak. A kulturális műsorral tarkított találkozókon összesen mintegy háromezren vettek részt. Az élenjáró csehszlovákiai magyar írókkal együtt mutatkozott be az olvasóknak P. Andruška. V. Kondrót és V. Šikula. A Kortárs költők hete alkalmából rendezett árusítással összekötött — 34 könyvkiállitáson összesen 29 000 korona értékben adtak el magyar és szlovák nyelvű könyveket. 6
