A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-27 / 26. szám

Pionlrgyű/ósen

volt a folyosó, a tanítói lakásba nyíló ajtó, a tanterem stb. Az óvoda igazgatónője Hanváról (Chanava) jött férjhez Bátkára, afféle Tompa Mihályos elkötelezettséggel, hogy tovább tanítja a dalt, amelyet a gyermek az édesanyjától hallott először a bölcsőben. Mács Lujza közli velem, hogy az idén 16—17 gyermeket küldenek a helybeli nyolcéves alapiskolába, közülük három szlovák anyanyelvűt a szlovák tagozatra.

Az óvoda a falu közepén van, és nemsokára elköltözik innen új, minden tekintetben korszerű épületbe, az iskolát viszont a felső szélén találom, ahonnan már csak egy ugrás a felsőbátkai temető, szomszédságában a Bornemisza földesúri család kriptájával. A kastély a második vi-Nyárias tavaszidőben nézek szét a falumban, hogy újra és újra számba vegyem, amit gyermekkoromtól ismerek, és hozzászelídítsem az újabb ismereteket. Ami változatlanul úgy emelkedik a már több mint nyolcszáz lélekszámú község házai fölé, mint kotlós a csibéi fölé, az a csillagosgömbös református templom, amelynek a tornya leghamarább mutatja magát a dombokról a Balogvölgybe zúduló országúti forgalomnak. Szomszédságában iskola volt az én időmben, de már régen nem az, a magyar tanítási nyelvű óvodát költöztették bele. Két osztályába helybeli és dulházai (Dulovo) gyermekek ülnek be naponta, ötvenhatan vannak, s a hajdani felekezeti iskola épülete úgy átalakult, hogy találgatnom kell, hol

Járt Kamensky és Tokár Zoltán

lágháború után is jó ideig a falu szélén állt, parkjától kezdődtek a szántók, aztán változott a kép, az állami gazdaság jóvoltából jókorát nyújtózkodott a község, új családi házakat építettek az emberek, meg mezőgazdasági létesítményeknek sincs híján Felsőbátka. De maradjak csak az iskolánál, amelynek az az épületei a volt Klein-féle földeken állnak. Sajnos, a tervezők szűkre méretezték. Tizenöt tanterme kevésnek bizonyul. Az iskola 463 tanulója közül 394 a magyar tagozatot látogatja. A másik tagozat nyolc osztályában szellősen oszlik meg a 69 gyerek. — Terjeszkednünk kellene — mondja Ján Kamensky, 1986. január 1-től a magyar-szlovák tagozatos iskola új igazgatója, aki szárnyai (Stárna) születésű, 1969-től bátkai lakos, biológia-kerti munka szakos. — Sajnos — mondja tovább a terjeszkedési gondját —, ebben az ötéves tervben erre már nem lesz lehetőség. — Tizenöt a tanterem, s 19 osztálynyi a gyerek, négy szertárt alakítottak át osztálynak. Helyszűke miatt egyik szaktantermüket is fel kellett áldozni. Osztott nyelvtanítási órán a magyar tagozatos tanulók a tornatermet is igénybe veszik.

Az új igazgató igen-igen elfoglalt ember, jobbára a helyettesére bíz. Tokár Zoltánra, a magyar tagozat tulajdonképpeni vezetőjére, akivel mindjárt megtekintjük a tantermeket, amelyek tágasak, világosak, de első pillantásra is zsúfoltak. Közben a 47 esztendős, balogvölgyi cakói (Cakov) születésű, most már bátkai lakos igazgatóhelyettessel ismerkedem. 1960-ban matematika—fizika szakot végzett a Komenský Egyetemen, s Nagybalogon (V. Blh) tanított mindaddig, amíg Bátkán nem épült fel a mostani iskola, amelyben egyszer majd, ha nem történik megoldás, talán még a tantestületi helyiségeket is osztállyá kell átalakítani. A nagybalogi gyermekekkel együtt jött 1967-ben a bátkai új iskolába, amelynek 1975-től igazgatóhelyettese. Felesége a szlovák tagozat alsó osztályosainak tanítónője.

— Radnóttól Nagybalogig tíz községből járnak iskolánkba a gyerekek — mondja tájékozódó, kiadós sétánk közben. — Tanulóink zöme bejáró, csupán egyharmada bátkai. Ebből adódó gondunk, hogy jobbára mi igazodunk az autóbusz-járatokhoz és nem fordítva. Fél háromkor utaznak haza a tanulók, addig be kell fejeznünk a tanítást.

Az iskola tágas kertjében is szétnézünk. Egészen közel hosszú és sudár magas jegenyesor vigyáz rá. A kert egy részén sporttelep van kialakulóban, de veteményest is találni itt, a tanulók gondozzák és az iskola konyhájának adják munkájuk eredményét. Az én gyermekkorombeli szorgalomkertet nem helyettesítik az ágyások, de részben pótolják, és így is jó! Persze, akármerre nézünk Tokár Zoltánnal, csak az iskola körül topor-