A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-27 / 26. szám

gunk a gondolatainkkal. Mert ha nin­csenek is nagy kirajzások innen a szellemi élet magaslataira, de kerül­tek ki e falak közül olyanok, akiket a magyar tagozat büszkén tart szá­mon : Demeter Edit orvost, több mér­nököt, pedagógust. Két volt tanít­vány meg a tantestület tagja. Egyik a matematika—kémia szakos Kovács László, a másik a magyar—szlovák szakos Benyóné Koleszár Mária. So­kan közgazdasági, mezőgazdasági, ipari, egészségügyi és pedagógiai kö­zépiskolát végeztek a volt tanítvá­nyok közül. — Tanulóink közül 192 cigány származású a magyar tagozaton! Ha kell vele foglalkozni. Akad olyan ta­nulójuk is, akinek iskolába kellene járnia. Tizenhat éves, de még nem is látták. Tokár Zoltán aztán igyekszik világosabbra festeni a sötét színeket, nehogy elfogultaknak tűnjenek fel a szememben. — Akadnak jók is a cigány származásúak között — mondja. — Két tanulónk félévkor ki­tüntetett volt. Az ötödik osztályos, nagybalogi Kresnye Mónika és a nyolcadik osztályos, uzapanyiti Pa­­velka Edit, aki sikeresen felvételizett a rimaszombati gimnázium magyar tagozatán. — Sajnos, ez nincs egyensúlyban a rosszal! — teszi hozzá az igazgató — Fontos része munkánknak az is­kolán kívüli nevelés — magyarázza Kónya Éva, és leül közénk. — Nagy szerepe van ebben a 397 tagú pionír­szervezetnek. Tizenkilenc különböző érdekkörben dolgoznak a tanulók. A képzőművészeti kör tagjai például ki­emelkedően jók! Eddig a tanulók a versmondó versenyeken is szépen szerepeltek. Az elmúlt években a ter­mészettudományi érdekkör tanulói többször eljutottak a kerületi és egy­szer a szlovákiai országos versenyre. — Az egyik legjobb pionírszervezet a miénk a járásban — jegyzi meg büszkén az igazgató. Ismét felkerekedünk Tokár Zoltán-Bátkán, férje a helyi nemzeti bizott­ság elnöke. — Iskolánkban sok a hátrányos helyzetű gyerek, és nemcsak a ci­gány származásúakra gondolok! — mondja. — Olvasottságuk gyenge, sajtótájékozottságuk nincs, otthon vajmi kevés segítséget kapnak, arra szorítkoznak, amit az iskolában meg­tanulnak. Pedig az új koncepció azzal számol, hogy televízió, rádió és könyvtár segíti a pedagógust munká­jában. Sajnos, a közepes szint lassan kivesz az iskolákból! — Mit ért ezen? — vetem közbe. — A tanulók nagyon jókra és na­gyon gyengékre oszlanak. Angyalné a tanulók között A sportpályán Pavelka Edit és Bódi Attila ez nem így lenne, talán nem is lenne gondunk — mondja az igazgatóhe­lyettes már a szobájában, amelynek az ablakából a kastély parkjára, az állami gazdaság és az iskola több­­emeletes lakóházaira látni. Ezt a leg­nagyobb gondot az igazgatóval együtt mondják nekem. Hihetetlen, de valóság, hogy egyik 8. osztályos tanulójuk már második éve „férje­zettként" jár iskolába. Egy további 7. osztályos tanulójuk 17 évesen álla­potos, a jnb oktatásügyi szakosztálya felmentette a kötelező iskolalátoga­tás alól, hetente két órát a lakásán magyarul. — Hiányoljuk nagyon a szülők támogatását. Nem küldik gyermekeiket rendszeresen iskolába, így aztán hiányzás miatt a mi isko­lánk a legrosszabb a járásban. Radnót és Panyit „jóvoltából". Szülői érte­kezletre se azok járnak, akiknek első­sorban kellene. Az osztályfőnökök duplán mennek szülői látogatásra a cigány családokhoz. Olyan gyerekek is járnak hozzánk, akik a mi megítélé­sünk szerint kisegítő iskolába tartoz­nának, de helyszűke miatt nem ke­rülnek oda, meg a járási nemzeti bizottság oktatásügyi szakosztályán nincsenek pszichológusok, akik meg­vizsgálnák a gyerekeket... — A magyar tagozatnak két nap­közis osztálya van — veszi vissza a szót Tokár Zoltán. — Igyekszünk ezekbe az osztályokba minél több cigány gyereket bejuttatni, hogy legalább ott készüljenek az órára. Kónya Éva, az „Ifjúság" pionírszer­vezet vezetője lép be. Szakosított pionírvezetője az iskolának. A taní­tók napja alkalmából a Szocialista Nevelés arany fokozatával tüntették ki. Ebben az évben részt vesznek „A jó pionírmunka tükre" országos moz­galomban, amely a CSKP megalaku­lása 65. évfordulójához kötődik. Ra­­jonkénti és egyénenkénti felajánlá­sokról van szó! nal. De most nem az iskolakert felé tartunk, hanem benyitunk egy olyan osztályba, ahol 37 második osztályos tanuló van együtt. Ha hárommal töb­ben lennének, már két osztályra oszt­hatnák őket. Telek Éva tanítónő, osz­tályfőnök talán a természetéből fa­kadó vidámsággal oldja fel a zsúfolt­ság okozta feszültséget, s munkájá­ról egyetlen hangsúlyosító sóhajjal kimondott szóba sűríti a véleményét: — Nehéz! Aztán a nyolcadik osztályos és már elsős gimnazistának számító Pavelka Edittel váltok szót. — Érettségi után Nyitrán szeretnék magyar—szlovák szakos tanítói okle­velet szerezni. Rajongva szeretem a gyerekeket. Én leszek Bajkó Ilona után a második cigány származású gimnazista a bátkai iskolából. — Engem felvételi nélkül vettek fel a kassai ipari szakközépiskola elekt­rotechnikai tagozatára. Mert végig mindenből egyesem volt! — mondja faggatásomra a balogtamási (Toma­­šovce) Bódi Attila. A folyosón még a magyar tagozat egyik legjobb pedagógusával, a ma­gyar-szlovák szakos Angyal Attilá­­néval is elbeszélgetek. 1964 óta ta­nít. Nyitrán végzett, rimaszombati (R. Sobota) születésű, 1978-tól lakik — Szomorú? — Nem mondanám. Éltet és felráz, ha a fogalmazást szépen megírja a gyerek, ha a nyelvi vagy más jellegű versenyen jól megállja a helyét, ha a középiskolában és feljebb is boldo­gul... — mondja befejezésül Angyal­né, akinek a fia szintén a magyar tagozat hetedik osztályosa, és kitűnő tanuló. Úgy gondolom, hogy ezeket a szép gondolatokat az egész tantestület nevében is megfogalmazta Angyalné, hiszen valamennyien, ha más-más nyelven is, de egy akarattal javítani akarják az iskola helyzetét a járásban a tanulmányi eredmények és az isko­lalátogatás tekintetében. Az új igaz­gató bizonyos lépéseket már tett is a hiányzások csökkentésére, illetve megszü ntetésére. Éppen szünet van, amikor távozom a bátkai iskolából. Hátam mögött egy nagy, zsongó méhkas az épület, megannyi, a pedagógusok és a tanu­lók fejében hemzsegő gondolattal, előttem a szülőfalu nyárias tavasz fényében fürdőző házaival, mindig másuló arcával. MÁCS JÓZSEF Prandl Sándor felvételei 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom