A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-03 / 1. szám
A Felsőcsallóközi Népi Együttes Gombaszögön, 1960-ban WiV? !> i ~ . <*N-i'í Archívumi felvétel HARMINC EV A VÁNDORLÁS ÉLETÉBŐL A IV. Országos Dal- és Táncünnepély után 1959-ben bebizonyosodott, hogy a zselizi helyszín — a méretében több mint felével csökkentett park — az országos méretű rendezvény céljának nem felel meg. A Csemadok új helyszínt keresett, s eldöntötte, hogy Zseliz a jövőben a nyugat-szlovákiai kerületi dal- és táncünne^)ély helyszíne lesz. A rendezőszervek a jövőben a Csemadok Nyitrai Kerületi Bizottsága, a Csemadok Zselizi Járási Bizottsága és a környező járások Csemadok-bizottságai lesznek. Az V. Országos Dal- és Táncünnepély színhelyéül Érsekújvárt (Nové Zámky) szemelték ki. A Csemadok Központi Bizottsága úgy döntött, hogy.......a már hagyományossá váló országos dal- és táncünnepélyt ebben az esztendőben, és a jövőben is, a közlekedés szempontjából minden irányból könnyen megközelíthető Érsekújvárott rendezi meg." 1960-ban igy is történt. Május 28—29-én két napon keresztül daltól, zenétől volt hangos a város. Érsekújvár nagy lelkesedéssel készült az ünnepélyre. „Az ünnepélyhez első ízben kapcsolódott — írja Gyurcsó István a Hét 1960/23. számában — a magyar nemzetiségi énekkarok országos seregszemléje is." A seregszemlén részt vettek a gyermekkórusok is. Az énekkarok közül a legjobb teljesítményt a bratislavai magyar tanítási nyelvű 11 éves iskola Fonod Zoltánná vezette gyermekkara, illetve a Párkányi járás Lengyelfalussy Miklós vezette Magyar Tanítók Járási Énekkara nyújtotta. Az énekkarok szombaton délután a város sportcsarnokában mutatták be versenyműsorukat. Este Újvár nevezetes szabadtéri szórakozási helyén, a Berekben folytatták a műsort. Fellépett a CSISZ KB Magyar Népművészeti Együttese, majd népmulatság következett. A színpad a gondos előkészítés ellenére is csak provizórikus volt. Gondot okozott a világítás megoldása, az ülőhelyek elrendezése stb. Másnap délelőtt a sportcsarnok elől induló népművészeti felvonulás nyitotta meg az ünnepélyt. A város főutcáján lovasbandérium vezette végig a táncolva, dalolva haladó menetet ki a Berekbe. A délelőtti műsorban az énekkarok és az ifjúsági tánccsoportok szerepeltek, a délután népművészeti műsorral folytatódott. A hazai énekkarokon, tánc- és folklórcsoportokon kívül felléptek a hazánkban élő népek kultúráját tolmácsoló csoportok is: a szlovák Dunaj Komáromból, a Gomyk lengyel testvéregyüttes Karvinából és az ukrán Verchovina énekkar Medzilaborcéböl. Az ünnepélyen megjelent politikai küldöttség vezetője és egyben ünnepi szónoka Andrej Bagar nemzeti művész, az SZLKP KB küldötte volt. Az ünnepi felvonulás résztvevői levélben fordultak a CSKP KB-hoz, melyben hangsúlyozták: „A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének Központi Bizottsága által Érsekújvárott rendezett Országos Dal- és Táncünnepély résztvevői nemzetiségre való tekintet nélkül kifejezésre juttatják azon szilárd elhatározásukat, hogy pártunk. Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével tántoríthatatlanul haladunk a szocializmus és a kommunizmus építésének útján. Örömmel üdvözöljük szocialista alkotmánytervezetünket, amely hűen tükrözi szocialista építésünk vívmányait, megnyitja a kommunizmus építésének ragyogó távlatait, s amely biztosítja hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek az egyenjogúság szellemében való szocialista, illetve kommunista fejlődését." Az V. ünnepély után a Csemadok KB megvitatta az előző öt év alatt felmerült problémákat, értékelte az elért eredményeket és megállapította, hogy az ünnepély fejlődésének folyamatosságát biztosítani kell. Megállapította, hogy javítani kell a kapcsolatot a társrendezőkkel, hogy az ünnepély valóban közös rendezvény legyen, és javítani keli az énekkarok műsorpolitikáján is. E célból az Iskolai- és Kultúrügyi Megbízott Hivatallal karöltve megszervezték a korusvezetók tanfolyamát, továbbá felmerült egy központi szintű önálló énekkari fesztivál igénye is. A táncmozgalom gyorsabb fejlődése érdekében újból szorgalmazták a hazai népi hagyományok feltárását és önálló kompozíciók létrehozását, továbbá, hogy......a táncmozgalom gyorsabb ütemű fejlődésének érdekében minden járásban egy-egy minta népi együttest kell szervezni, amely nemcsak reprezentálja a járás népművészetét, hanem példát mutat a járás többi tánccsoportjának." A kelet-szlovákiai dal- és táncünnepély ez évben is Gombaszögön kapott helyet. A kevésbé sikerült újvári rendezvény után a Csemadok KB most már tudatosan szorgalmazta Gombaszögöt és megbízta a titkárságát, hogy ..... vegye fel a kapcsolatot a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottsággal és teremtse meg az anyagi feltételeket egy állandó színpad felépítésére Gombaszögön." 1960-ban is nagyon jól sikerült a kerületi rendezvény. Látogatottsága, szervezettsége és fesztiválhangulata jóval meghaladta az érsekújvárit, tehát az országosét. A Csemadok még nem, de az újságírók már utalnak a hely forradalmi hagyományára is: „1928- ban egy szép augusztusi napon itt, ebben a szép gombaszögi völgyben jöttek össze a csehszlovákiai magyar főiskolások ... Ekkor, és itt válik a csehszlovákiai magyar ifjúság haladó csoportja, a Sarló, a Kommunista Párt szövetségesévé, a szocialista jövő harcosává." (Cselényi László — Hét 1960/27. szám) A rendezvény már kétnapos. Szombaton este operett, vasárnap délelőtt és délután népművészeti műsorok alkotják a programot. Cselényi így ír erről: „Az idei Kelet-szlovákiai Dal- és Táncünnepélyen majd tízezren fordultak meg a két nap alatt, s ha mindehhez hozzávesszük, hogy ez az embertömeg az ország sok-sok kis falvából, kevésbé nagy városából jött össze, akkor ez az imponáló szám mindennél többet mond a találkozó méreteiről és jelentőségéről... A legfontosabb. amit meg kell állapítanunk, a gazdagság. Igen. gazdagok vagyunk. Alig néhányórás vasárnapi műsor alatt bemutatkozott itt vagy 15 tánccsoport, hét zenekar, három énekkar, egy színjátszó csoport és jónéhány szólista, s ez a sok ember mind-mind igyekezett tudásának legjavát adni." TAKÁCS ANDRÁS KLUBÉLET A Hét 1985/43. számában olvashattuk Habán Ottó Klubélet című írását, amelyben az 1982 őszén — szintén a Hét hasábjain megjelent Ez ktubmozgalom? című írásom kiváltotta vita utáni megtett útról tájékoztatja az olvasókat. Az Írásnak örültem is, nem is. Örültem, mert hiszem, a jó bornak is kell cégér: akármilyen sikeres is a népművelői munkák közt a klubmunka, beszélni, írni róla muszáj, lépten-nyomon propagálni kell, mert minden egyes klubhír újabb jövendőbeli klubtagra, klubtagokra talál. Örültem az írásnak, mert jó dolognak tartom, ha valaki — jelen esetben a legilletékesebb, a Csemadok KB művelődési főosztályának vezetője — időnként összefoglalja az elvégzett munkát, annak eredményeit, hogy mi, klubvezetők, klubtagok okuljunk belőle, na meg, hogy örüljünk az elismerő szónak. így erősödhet bennünk a hit, mi szerint érdemes és fontos — és egyre inkább fontosabb lesz, a múlt századokhoz képest sokszorosára felgyorsult technikaközpontú, atomokra szedett és atomtól rettegett világunkban — a meleg, őszinte baráti közösségekért tenni. A tudományos eredmények és azok szerteágazó felhasználási lehetőségei szinte naponta állásfoglalásra kényszerítenek bennünket, s a helyes, a mindenkori körülményekhez képest a leghelyesebb, legemberibb választ a „közösségi ember" adja. aki embertársaival — akiket tisztel, szeret — megbeszéli a mindennapokat, aki — például a Csemadok-klubban — barátai társaságában rájön, ami neki jó, az a másiknak nem biztos, hogy az, így aztán rugalmasabbá, türelmesebbé válik, megkísérelve korszerű, modem lenni. Sajnos, az örömbe üröm is vegyült, mint rendesen. Megint a számokkal, az adatokkal nem tudok kibékülni, mint 1982-ben. Az Ez klubmozgalom? cimü írásomban többek között az ellen szólok, hogy a Csemadok KB 48 művelődési-, ifjúsági és egyéb klubot tart nyilván, de a főiskolás klubokat leszámítva egy-kettőt tudott csak megnevezni. Bejártam Dél-Szlovákia magyar lakta falvait, városait, hogy feltérképezzem klubjainkat, de minden erőfeszítésem ellenére csak 22 működő klubot találtam. Most, 1985 őszén Habán Ottó 58 klubról beszél (ez már igen!), de egy évvel korábban a Csemadok KB által szétpostázott klubcímlista csak 43-at jelöl meg név szerint. Látszatra itt semmi ellentmondás nincs, hisz' azalatt a bizonyos egy év alatt elméletileg alakulhatott 15 klub. De nem alakult! S ha néhány új klub létre is jött, annyi meg is szűnt, ha nem több! Tudom, hogy Habán — az Írásában is jelzi — egy felmérésből vette a fenti számot, de ne feledjük, hogy 1982-ben szintén egy felmérés alapján beszéltek nekem a „működő" jelzővel ellátott, többségében nem létező, vagy a már nem dolgozó 48 klubról . Hálás lennék Habán Ottónak, ha megmagyarázná — mondjuk egy következő írásban —, hogy mit ért, pontosabban az olvasó mit értsen rendszeres, tervszerű, ill. alkalomszerű munkát végző klubon »az utóbbiból újabb 24 van (?)«. Összesen 82 ilyen vagy olyan Csemadok - klub dolgozik? No, de hagyjuk a számokat, hiszen tudom, nem az a lényeg, hogy a tényleg dolgozó klubok „3 000 állandó tagjának" megteremtik-e a „szórakozva művelődni" lehetőségét, de mégis... Npm értem, miért kell állandóan több és több klubról — ha igaz, ha nem — számot adni ahelyett, hogy a klubok jobb és egyre jobb munkájáról tennénk ugyanazt. Tudom, vannak jó klubok, éppen ezért állítom: beszélhetünk egyre jobban dolgozó klubokról is, amelyektől joggal elvárhatjuk, hogy a „közösségi emberért" dolgozzanak. Példának hadd említsem meg az Érsekújvárt Kassák Lajos Ifjúsági Klubot (KLIK), amely több évtizedes működése után nemrégiben ki tudja hányadszor újjáalakult — ez egy ifjúsági klub életében törvényszerű. A klub vezetői többségükben műszaki érdeklődésű 30 év körüli fiatal mérnökök, szakemberek. Az 1985/86-os klubévadra tervezett műsorok többsége is a reáltudományokkal foglalkozik. pl. az asztronómiával, számítástechnikával, de hallhatunk előadást városunk, Érsekújvár (Nové Zámky) jövőjéről is és megismerkedhetünk amatőr filmesekkel stb. Felismerve annak fontosságát, hogy a középiskolás fiatalságot is meg kell nyerni, megrendezték az elsősök nagyszabású gólyabálját. Nem a hazabeszélés Íratta velem a fenti sorokat a KUK-ről. hanem az igény, hogy a Hétben egyre több ilyen jellegű beszámolóról olvassunk a Klubélet fejléc alatt a kétes igazságú, ezért félrevezető felmérési adatok helyett. HODOSSY GYULA 7
