A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-20 / 25. szám
MEMENTO Epp 45 éve. hogy a hitleri csapatok 1941. június 22-én vasárnap a hajnali órákban megtámadták a Szovjetuniót. Kezdetét vette egy. a történelemben eddig példátlan konfliktus. A második világháború e pillanatáig nem volt remény, hogy a hitleri Németország legyőzőjére talál. A német hadseregek Európa más államait a villámháború taktikájához igazodva rohanták le. Ekkor azonban egy olyan hatalommal kerültek szembe, amely ugyan — amint ez megmutatkozott — nem volt teljesen felkészülve, de óriási emberi és anyagi erőforrásokkal, valamint politikai és erkölcsi tartalékokkal rendelkezett Bár a kezdeti időszakban a szovjet hadsereg kénytelen volt nagy területeket kiüríteni a világ minden antifasisztája azt kívánta, hogy a Szovjetunió legyen az az erő. amely a német gépezetet felmorzsolja. A II. világháború mély nyomokat hagyott a világ népeiben. Ez volt a leghatalmasabb kiterjedésű és legnagyobb következményekkel járó háború az emberiség történetében. Teljesen természetes tehát, hogy még ma is a háború egykori résztvevői és az ifjú nemzedékek egyaránt különféle kérdéseket tesznek fel: ki és milyen célok érdekében robbantotta ki a háborút? Hogyan kovácsolódott ki a győzelem a hitleri Wermahttal vívott halálos csatában. Kinek köszönheti az emberiség, hogy megszabadult a fasiszta rabság veszélyétől, milyen tanulságokat kell levonni a népeknek és milyen intézkedéseket kell tenniük, hogy megakadályozzák egy új világháború megismétlődését? Nem lehet eléggé megbecsülni, hogy Európában ahol a két világrendszer közvetlenül érintkezik és a legnagyobb a katonai szembenállás mértéke, immár 41 esztendeje sikerült megőrizni a békét amelyért országunk is oly nagy árat fizetett Több mint tíz esztendeje, hogy Helsinkiben megszületett az egyetértés az összeurópai együttműködés alapelveiről. Ez jó reményekkel töltötte el a békeszerető emberiséget A fegyvergyártásban a nemzetközi viszonyok élezésében érdekelt imperialista körök — élükön az Egyesült Államokkal — azonban tovább folytatták és folytatják aknamunkájukat a maguk javára akarják megváltoztatni a történelmileg kialakult katonai erőegyensúlyt Mindent elkövetnek, hogy az enyhülés a katonai területekre ne terjedjen ki, a Helsinkiben megkezdődött folyamat lefékeződjön. Emiatt az elmúlt évtizedben Európa és a világ népei sok nehéz, feszültségekkel terhes időszakot éltek át. A Szovjetunió a szocialista közösség békepolitikájának a világméretű békeharcnak köszönhető, hogy az enyhülési folyamat túlélte az európai és a világhelyzet feszültségeit A tőkés világban is voltak politikusok és államférfiak, akik felemelték szavukat a békés egymás mellett élés érvényesüléséért, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséért. Számunkra épp úgy. mint a többi baráti szocialista országban élő nép számára a legnagyobb tanulság, hogy a béke az, amely egyedül nyújt lehetőséget országépitö terveink megvalósításához, ahhoz, hogy emberek, családok kisebb-nagyobb közösségek értelmes célokat tűzhessenek maguk elé és megtervezhessék jövőjüket. A Varsói Szerződés más tagállamaival együtt azt hirdetjük, arra hívunk fel, hogy ne fegyverkezzünk, hanem tárgyaljunk, mégpedig olyan megállapodásról, amely minden érdekelt fél számára az egyenlő biztonságot garantálja.-S-t «•*4 ........ • V k V é T Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter június 2-án hivatalos látogatásra Bécsbe érkezett, ahol osztrák kollégája, Leopold Gratz üdvözölte öt, majd megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a csehszlovák és az osztrák külügyminiszter között. Bohuslav Chrioupeket látogatása másnapján fogadta Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök (képünkön) is. A találkozón elsősorban a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről esett szó. VISSZAPIILATÍTÓ MÁJUS-JÚNIUS '86 Ľubomír Strougal szövetségi miniszterelnök a prágai Hrzán-palotában fogadta Szung Tyient, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának tagját, a tudományos és SZERDA 28 műszaki állami bizottság elnökét, aki kormányküldöttség élén hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. Az NSZK-beli Kölnben megkezdődött az atomháború elhárításáért küzdő nemzetközi orvosmozgalom 6. kongresszusa. A világ 48 országából több mint 154 ezer orvost tömörítő szervezet évek CSÜTÖRTÖK 29 óta fáradozik azon, hogy a nemzetközi közvéleménnyel megismertesse az esetleges atomháború egészségügyi és politikai következményeit. Moszkvában tárgyait Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Abe PÉNTEK 30 Sintaro japán külügyminiszter. Abe Sintarót a Kremlben fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. Ulánbátorban befejeződött a Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusa. A zárónapon folytatódott, majd befejeződött a vita SZOMBAT 31 a kongresszusi beszámolóról. Ezt követően a küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a tanácskozás dokumentumait. Súlyos harcok folytak a bejrúti palesztin táborok környékén a síita Amal-mozgalom és a palesztin szervezetek között. A halálos ál-VASARNAP 1 dozatok száma elérte a 10-et, 126-an megsebesültek. A felek nehézfegyvereket is bevetettek. Corazon Aquino Fülóp-szigeteki elnök Manilában megnyitotta annak a bizottságnak az ülését. HÉTFŐ 2 amelynek három hónapon belül ki kell dolgoznia a Fülőp-szigetek-i Köztársaság új alkotmányát. Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának vezetésével, a CSKP KB Elnöksége tagjainak és póttagjainak a részvételével országos ülést tartottak Prágában a kerületi pártbizottságok, valamint a prágai és a bratislavai KEDD 3 városi pártbizottság vezető titkárai. Áttekintették a pártszerveknek és -szervezeteknek a XVII pártkongresszus határozatainak végrehajtásával kapcsolatos ta pasztalatait és eljárását. HÉTVÉGI LEVÉL Hogy a sportlövészet sport-e, vagy sem, arról az embernek lehet különvéleménye is. De nem is a sportlövészettel van igazán bajom, sőt azt mondom: aki sportlövöldözhetnék, az sportlövöldözzön, de kizárólag az arra rendszeresített helyen, satöbbi. Nekem a légpuskával van bajom. Nem szeretem, ha lesipuskás kölykök az útmenti bokrok közül az arra haladó autókra lövöldöznek. Hogy miért teszik ? Csak úgy! Heccből. Egyébként rálőnek álló kocsira is. Nem szeretem azt sem, ha macskára, kutyára, verébre, szomszédra lövöldöznek. Mert ugyan mit szeretnék rajta? Következésképpen tehát a lesipuskásokat sem szeretem, legyenek azok magányos. vagy csapatba verődött kölykök, puhafejű felnőttek, akik érett embereknek látszanak, legyenek akárkik ... Ezekután nem nehéz kitalálni, hogy azok közé tartozom, akik helytelennek minősitik azt az állapotot, hogy nálunk bárki, bármikor bemehet a boltba, ahol — ha pénze és kurázsija van — légpuskát vásárolhat. Annál is inkább, mert tudom, hogy ettől még nem lesz edzettebb az ifjúság, legfeljebb agresszívebb, aki légpuskával a kezében erősebbnek érzi magát a másiknál. Inkább a madarakat szeretem, meg az intézményesített és nem intézményesített madárvédelmet, továbbá azt a buzgó igyekezetét, amivel a legkülönfélébb nemzetközi madárvédelmi szervezetekben részt veszünk. És szeretem olvasgatni azt a hosszú listát, ahol a védett madarak és mindenféle állatok nem csak a nevükkel, de a kipusztításokért fizetendő büntetések összegével együtt szerepelnek. De nem szeretek arra gondolni, vajon nem fából-vaskarika-e ez az egész, ha egyszer tapasztalati meggyőződésből állíthatom, hogy kevés a madár. Félő, hogy ott tartunk: az ilyen megállapításhoz nem kell ornitológusnak lenni. Elég belefülelni a tavaszi lombok sűrűjébe, elég feltekinteni a fejünk fölé, máris az az érzésünk, hogy a gyerekkorunk inkább tele volt madárcsicsergéssel, még akkor is, ha margarinos kenyérből, meg marmeládésból sem jutott mindig annyi, amennyit megettünk volna. A fene a világ jódolgába! — füstölgők magamban, mert látnom kell, hogy már az is fordítva van. amiről tegnap még aligha gondoltam volna. Azt tapasztalom ugyanis, hogy a városban több a madár, mint falun. Talán azért, mert több az élelem? Vagy egyszerűen csak civilizálódnak a madarak? Nem tudom, de azt kell gondolnom, hogy az ok a városi légpuskás korlátozottabb lehetőségeiben keresendő. Az állatok gyors alkalmazkodó képessége közismert. A gólyának azért nőtt hosszúra a lába, mert szívesen nyelt békát, vagy ha mégsem szívesen, egyszerűen csak fanyalodott, mert nem volt más? Ezért nőtt hosszúra a csőre is, sőt ezért lett a gólya vándormadár: mikor a mocsarak befagytak, elrepült odá, ahol nem fagytak be a mocsarak. Később visszajött, hazatért, mert remekül működtek az ösztönei s talán érzelmes is volt kissé a gólya. Nem folytatom. De bármilyen hihetetlen, leírom amit ma délelőtt láttam, amitől ennyire dühös vagyok: a falusi utcán egy fiatalasszony légpuskával lövöldözött a frissen hazatért, fészkelő gólyára. így volt. nincs mit hozzátennem. Legfeljebb azt. hogy a fiatalaszszonyt gyerekek állták körül. Ennyi. 3
