A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-23 / 21. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Emberközelben — beszélgetés Dr. CSANDA SÁNDOR egyetemi tanárral Mécs József: KÜLDETÉSÜNK A VILÁGBAN Neszméri Sándor: AZ ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN Miklósi Péter: GYERMEKNAPI GONDOLATOK Vaszilisz Alexakisz: APU (elbeszélés) Gál Sándor: BÓDVA MENTI VÁLTOZÁSOK A FÁRAÓNÉ FESTÉKE Címlapunkon Prandl Sándor felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 Főszerkesztő: Strasser György Telefon: 336-686 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Král Pétemé Terjeszti a Posta Flirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. EMBERKÖZELBEN — Korábbi beszélgetéseink során Ön utalt arra, hogy egyéniségét nemcsak a pedagógusok, hanem az élet iskolája is formálta. Miként summázhatók ez irányú tapasztalatai? — Valóban sokat tanultam a hétköznapok gyakorlatából. Olyan időszakban lettem például hajógyári munkás, amikor a régi törzsgárda és a sok jó szakember révén még érettségivel sem volt könnyű a bejutás oda ... És mindmáig annak szintén hasznát veszem, hogy az élet szívósságra tanított. A művezetői, majd a részlegvezetői feladatok, illetve az ifjúsági mozgalomban vállalt teendők mellett a főiskolai diploma megszerzése bizony egy pillanatig sem volt leányálom. Nem volt könnyű az átállás sem, hogy műszaki beállítottságú emberként a nemzeti bizottságok sokirányú hatáskörének bonyolult rendszerében is mielőbb kiismerjem magam. Ezek a körülmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy jelenlegi beosztásomban is a kétkezi munkás, az egyszerű halandó gondolkodásmódjához, az ő természetes elvárásaikhoz tudjam igazítani egyéni gondolkodásmódomat és gyakorlati döntéseimet. — Mondana konkrét példát is ? — Szívesem A nemzeti bizottságok tisztségviselőjeként jómagam is több esetben szitkozódtam a minisztériumok elburjánzott bürokráciájáért, a néha bizony egymásnak feleselő utasítások és irányelvek özönéért. Jelenlegi beosztásomban ezért arra törekszem, hogy tárcánk hatásköréhez mérten csökkentsük a különböző szintű papírháborút. — Több mint négy évtizeden át Komáromban élt. Hogy sikerült fővárosivá válnia? — Harmadik éve élek Bratislavában, de még ma sem vagyok tipikusan fővárosi. Zavar a belváros zaja, a szüntelen emberáradat hömpölygése. Kikapcsolódásként a természetet, a nyugalmat szeretem. — Eszerint visszavágyik az A/só-Csallóközbe ? — Rendszeresen, havonta többször is hazajárunk, hiszen korábban épült házunk, szép kertünk van otthon. Megművelését, a ház körüli teendők elvégzését éppen olyan fontosnak tartom, mint a hivatali kötelességeim maradéktalan ellátását. És bőven van ismerősöm, barátom is Komárom környékén. — A küszöbönálló választásokat illetően Ön a rimaszombati járás egyik képviselőjelöltje. Nem érzi idegennek, távolesőnek ezt a tájat? — Pusztán olyan értelemben, hogy egyelőre még nem ismerem annyira belterjesen mint ahogy szeretném. Tiszteletet és becsületet érdemlő ismerősöm azonban itt is akad jónéhány. Egykori osztályfőnököm, Bódi Béla szintén gömöri származású volt. Ezen a tájon vele jártam először, méghozzá kerékpáron. A képviselői mandátum viszont arra kötelez, hogy az ösztönösen romantikus vonzódást tárgyilagos helyzetismeret váltsa föl. — Önt jelölték ide, vagy személyesen határozott így? — Eredetileg több irányú döntési lehetőségem volt. — Hogy mutatná be néhány mondatban választókörzetét? — Szerintem sok értékes ember lakik itt. A járás északi területén zömmel szlovák lakosság él, délebbre viszont a magyarság van túlsúlyban. Sok a cigány származású állampolgár is, akiknek társadalmi beilleszkedése egyre sürgetőbb feladat. De új munkalehetőségek teremtésének, a járulékos beruházások megvalósításának tekintetében, a NAGY KÁZMÉR, az SZSZK munka- és szociálisügyi minisztere A munkaügyi és népjóléti tárca szlovákiai irányítójának eddigi életét akaratlanul is a fiatalságára utaló jelző kíséri. Mindössze 21 éves, amikor 1963-ban a CSKP tagjainak sorába lép, még csak 34 éves, amikor 1976-ban a Komáromi (Komárno) Járási Nemzeti Bizottság elnökévé választják, és 42 éves sincs, amikor 1983 decemberében a szlovák kormány munka- és szociálisügyi miniszterévé nevezik ki. Egyéb életrajzi adatait tekintve 1942 februárjában született Komáromban. Alap- és középiskolai tanulmányait szintén itt végezte, s 1959-ben a magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett. Első munkahelye a Hajógyár volt, ahol munkásként kezdte pályafutását, de később részlegvezető lett. 1964-ben levelező hallgatóként beiratkozott a Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karára, ahol mérnöki oklevelet szerez. Már jnb-elnök. amikor Moszkvában, a Politikai Tudományok Akadémiáján két hónapos tanfolyamon vesz részt; 1983-ban pedig Bratislavában, a Közgazdasági Főiskolán fejezi be továbbképző tanulmányait. Munkásságát tavaly Az építésben szerzett érdemekért kitüntetéssel jutalmazták, az SZLKP legutóbbi kongresszusán pedig a központi bizottság tagjává választották. Nős, a felesége tanítónő, tizenöt éves fia gimnazista. közlekedés fejlesztésében és más vonatkozásokban is sok gond vár itt megoldásra. E problémák komolyságának logikája eredményezte, hogy pont ebben a járásban vállaltam képviselőjelöltséget. — Ez viszont azt jelenti, hogy még távolabbra sodródik Komáromtól... — Nem! A szíve mindig hazafelé húzza az embert. Legföljebb Rimaszombatba is Komáromon keresztül utazom majd, avagy visszaúton állok meg otthon. — Ön a legilletékesebb arra, hogy azt firtassam: vajon hogyan dolgozunk, milyennek látja a munkaerkölcs kérdését? — Nehéz eme tömören, szinte tőmondatokban válaszolni. Tény, hogy minisztériumunk rendszeresen ellenőrzi és elemzi a munkakultúra színvonalát, a teljes munkaidőalap kihasználásának mértékét. Má ez is jelzi, hogy ebben a tekintetben nem kis gondjaink vannak. — Nagyok a veszteségidők? — Sajnos igen. Már kifejezetten jónak számít az az üzem, az a gyár vagy egyéb intézmény, ahol csak nyolc-tíz százalék a napi veszteségidő. Ennek általános értéke, szlovákiai viszonylatban, ugyanis tizenöt százalékra tehető. Sőt! Az építőiparban ennél is magasabb ennek aránya, ami azt jelenti, hogy naponta egy-másfél óra veszik el a munkaidőből. E veszteségidök zömét emberi tényezők okozzák. — Szentigaz. hogy az újságíró is gyakran tapasztalja, miszerint az emberek csak jelen vannak a munkahelyükön, de vajmi keveset dolgoznak. Sokszor előfordul. hogy eszünk-iszunk. kávézunk, a magánügyeinket intézzük hivatalos munkaidőben, ráadásul többnyire a pénteket sem számíthatjuk a teljes értékű munkanapok közé ... — Nem mondanék igazat, ha ennek fordítottját állítanám. Sajnos, egyelőre kevés az olyan bátor kiállású vezető, aki mindezt kellő eréllyel, akár kockázatot vállalva zokon venné a beosztottjaitól. A különböző jogkörű vezetők egyelőre nem szívesen differenciáinak nyíltan és reálisan az emberek teljesítményei között. Az így kialakuló egyenlősdi viszont könnyelműséget, felelőtlen hozzáállást szül az emberekben. — Elképzelhető, hogy ugyanabban a beosztásban valaki talán a dupláját is megkeresse annak, mint a gyakori ..lazításra" hajlamos munkatársa ? — Elvben ennek nincs semmi akadálya. Valóban azt szeretnénk elérni, hogy aki kétszer annyit dolgozik mint a többiek, az kétszer annyit is keressen. E cél érdekében már évekkel ezelőtt kidolgoztuk a bérrendszerek gazdasági hatékonysága növelésének programját, ami az esztergapad mellett éppen úgy megvalósítható, mint a pult mellett állva, vagy a hivatalokban. Nem titok, hogy a munka javadalmazásában az érdemek, a minőség és a személyes anyagi érdekeltség elvét kívánjuk szorgalmazni. — Mit jelent ez ..aprópénzre" váltva? — Hogy egyre több munkahelyen szeretnénk egyszerűsíteni a bérrendszert, megszilárdítani a vállalaton belüli önálló gazdasági elszámolást, illetve folytatni a munka és a javadalmak szervezése brigádszerű formáinak bevezetését. Elvárásaink értelmében mindez a dolgozók aktivizálását, a munkakezdeményezés és a szocialista munkaverseny kibontakozását is segíteni fogja. — Ön kit tart megfelelő gazdasági vezetőnek? — Aki kellő emberismerettel, körültekintéssel, jó vezetői érzékkel bír. Aki objektív tud lenni és bátor is, hogy kiálijon a döntése mellett. Természetesen, arra szintén szükség van, hogy a pártszervek is támogassák az ilyen talpraesett és jószemü vezetőket. — Van ezzel kapcsolatban személyes tapasztalata is? — Inkább véleményem. Hogy a jó munkahelyi és gazdasági vezető még a kevésbé lelkes embereket is meg tudja nyerni a jó munka ügyének, míg az ügyetlen vezető azoknak is kedvét szegheti, akik sziwel-lélekkel, tudásuk legjavát nyújtva dolgozni akarnak. MIKLÓSI PÉTER Fotó: Gyökeres György 2
