A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-10 / 2. szám
• Nem elhagyottan • Egy nagymama elbeszélése • Az élet alkonyán 4. Szép számmal akad egyéb példám is. Nagyon sok mindenre. Nem tudom, hogy az alábbi eset mennyire általánosítható; én okvetlenül ide kívánkozónak érzem. Az egyre rosszabban látó, a biztonság kedvéért többnyire már csak fehér bottal közlekedő Horváth nénivel nem az édesgyereke bánt el, hanem a testvérének lánya, magyarán az unokahúga. Marika, akit még pici korában vettek magukhoz Horváthék. — A testvéremék, akiknek Marika már a hatodik gyerekük volt, akkoriban meglehetős nyomorúságban éltek. Nekem viszont nem lehetett gyerekem, mert kettő is halva született. Édesgyerekünkként neveltük Marikát, majd az ő gyermekeit is mint az édes unokáinkat. Amikor Horváthné megözvegyült, eladta a Lévai (Levice) járás egyik községében álló házát, s Nyitra külvárosában vásárolt helyette egyet. Történetesen épp azt vette meg, amelynek emeletén Marikáék évek óta bérlőkként laktak, mivel házvételre sohasem volt elegendő pénzük. Ettől a perctől kezdve — jogilag — a nevelt lányáék az ő bérlői lettek volna, feltéve, ha fizetnek. De nem fizettek. Sőt! Azt kívánták volna, hogy az öregedő, egyre rosszabban látó asszony a nyugdíját is adja oda nekik az ellátás fejében. Szép, nagy ház ez a szőlőhegyek aljában. Három különálló szoba az emeleten, egy a földszinten, ahol konyha meg veranda is van. A fiatalok azt remélték, hogy Horváthné rájuk íratja, ám ez a mai napig sem történt még meg. — Hogyan is írattam volna, amikor a vöm olyan durván bánt velem. Ha beivott, márpedig ez nemegyszer megtörtént, akkor nem volt előtte megállásom. Leszidott, egyszer még meg is ütött. A rendőrségre kellett mennem, és orvoshoz is. Annyira kiéleződött a helyzet, hogy elmenekültem a saját otthonomból. Egyelőre egy ismerős családnál lakom, s valószínűleg kérvényezni fogom, hogy nyugdíjasok otthonába költözhessek. Horváthné nevelt lánya; Marika sírva fakad, amikor a mama felől faggatom. Hogy ne is kérdezzem, neki fáj a legjobban az állandó csetepaté. Mondom, nekik kellene az idős asszonyhoz igazodniuk. Részint az ő házában laknak ingyen, részint a gyermeki hála „ürügyén"... Kiapad erre Marika könnye, s egyből felcsattan: ők mostak, főztek Horváthnéra, aki megígérte, hogy rájuk íratja a házat, mégse tette. Szükség esetén, mint mondja, kénytelenek lesznek ügyvédhez fordulni. .. Tiszta sor, ebből pereskedés lesz, A negyvenkilenc'éves leány perelni fogja az egyre rosszabbul látó öregaszszonyt, aki felnevelte. 5. Bratislavában, Szlovákia egyik legkorszerűbben berendezett nyugdíjasotthonának gondnokával rójuk az impozáns épület folyosóit. Amerre elhaladunk, szinte mindenkinek van szava, kérdése hozzá. Mintha édes gyermeküktől tudakolnák: hogy aludtál, egészséges vagy, nem vagy fáradt?... Az otthonvezetőnek jólesik a ragaszkodás, elégedetten mosolyog: — Nemcsak a nálunk lakók ellátásáról igyekszünk gondoskodni, hanem arról is, hogy dolgos életük alkonyán a lehető legnagyobb nyugalomban töltsék napjaikat. Szakképzett gondozónők felügyelnek rájuk, és orvos is bejár hozzánk naponta. A személyzet a szülők nemzedékét tiszteli lakóinkban. — Hogyan lehet bekerülni egy ilyen otthonba? — A lakóhely szerinti illetékes nemzeti bizottságnál kell jelentkezni, s ott mérlegelik: indokolt-e az elhelyezési kérelem. Általában három szempont dönt: anyagi helyzet, egészségi állapot, családi okok. Aki otthonra talál nálunk, annak biztonságát és ellátását az állam szavatolja. — Mi történik a behozott értékekkel? — A lakók mindegyikének zsebpénze van. Ha az illetőnek nincs megfelelő nyugdíja, vagy egyéb jövedelemforrása, úgy ezt az összeget mi folyósítjuk. Az otthon lakói egyébként minden tulajdonukkal bármikor szabadon, saját belátásuk szerint rendelkezhetnek, hiszen teljes jogú állampolgárok. — Hogyan telnek itt az öregek napjai? — Pihenéssel, beszélgetéssel, olvasással és egyéb szabadidő-programokkal. Van aki televíziót néz, van aki sétálni jár, de van olyan is, aki naphosszat az ablaknál áll és a hozzátartozóit várja. Mert egy szülő sosem adja föl a reményt, hogy a gyermeke, akiért annyi áldozatot vállalt, visszaédesedik hozzá. A szülő halála pillanatáig bizakodik ... 6. Nézem az otthon szobáinak példás rendjét; figyelem a postás érkeztét figyelő öregek ráncos arcát. Aki levelet kap, annak fölcsillan a szeme; aki hiába várta, ma is hiába várta a postást, annak elborul a tekintete. Mintha azt tükrözné arcuk, hogy életüknek nincs folytatása, hiszen sem a gyerek, sem az unoka nem viszonozza az idős korba jutott szülők szeretetét, gondoskodását. Hát érdemes így élni ? Nem, nem nekik, magamnak teszem föl a kérdést; és Tolsztoj szavai jutnak eszembe, aki munkái egyikében azt írta, hogy az embereket a nekünk tett jóért szeretjük ... Valóban szeretjük? Az öregeket is?! MIKLÓSI PÉTER (Gyökeres György illusztrációs fotója nem a riportalanyokról készült) KEDVES OLVASÓINK! Hetente három híres író, költő arcképét közöljük rövid, ismertető szöveggel. A kérdésre adott helyes válaszokat tíz napon belül, a versenyszelvénnyel együtt be kell küldeni a szerkesztőségünkbe. A megfejtők között minden héten két darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Várjuk a megfejtéseket és sok szerencsét kívánunk szórakoztató játékunkhoz. A vígjáték nagymestere. Filozófiája : tanúságtétel a természetesség, a természetes ész mellett. Éles gúnnyal tűzi tollára a kor visszásságait, az álszent polgári erkölcsöt. Müvei számos forrásból táplálkoznak: „onnan merítek, ahol találok” vallja be őszintén. Főleg a vásári komédiák vérbö, népi humora hatott rá. Bár magas pártfogók védelmezték, színészei szerették, pályája állandó harc volt az irigyek mesterkedései ellen. A társadalom nevelésére irányuló törekvése, realizmusa és páratlan komikuma Kérdés: Nevezzen meg vígjátékai közül kettőt. MOLIERE (1622-1673) Moliéret minden idők egyik legnagyobb vigjátékírójává avatta. Kérdés: Nevezzen meg versei közül kettőt. A magyar felvilágosodás korszakának legnagyobb költőegyénisége. Már diákkorában verselgetett. Kapcsolatot keres a korabeli irodalom vezető egyéniségeivel. De nagy csalódások, megpróbáltatások érik. Az iskolából haladó nézetei miatt kicsapják. Vándorbotot vesz a kezébe. Komáromban ismerkedik meg Vajda Juliannával, akit verseiben Lillának nevez. Lillát máshoz adják férjhez, és a „kedves" elvesztése után születtek a legszebb Lilla-versek. Már életében legendák születtek róla. Ady Endre a magyar CSOKONAI Vitéz Mihály (1773—1805) modern líra egyik nagy előfutárát látta meg benne. Kiemelkedő orosz próza- és drámaíró. Elbeszéléseiben a fantasztikus elemek természetes módon keverednek a hétköznapi, reális valósággal. A kisvárosi és a vidéki élet visszásságait pellengérezi ki, hol humoros, hol tragikus színezettel. Szatirikus hangú vígjátékai is nagy sikert arattak. Gogol rendkívüli hatással volt a múlt század közepén kibontakozó orosz realistákra (Dosztojevszkij, Turgenyev). Groteszk, sőt abszurd látásmódja nyomon követhető a szovjet irodalomban is. Kérdés: Művei közül nevezzen meg egyet. Nyikolaj V. GOGOL (1809-1852) 13
