A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-10 / 2. szám
A CSEMADOK vtf5 & A VÁNDORLÁS FOLYTATÁSA Az előző írásunkban felvázolt előzmények után került Gombaszögre az országos dal- és táncünnepély. Az 1961-es esztendő, a párt megalapításának 40. évfordulóját ünneplő év is. A vértanúk emléke című ünnepi műsor megemlékezés volt a kosúti véres pünkösd, a mátyusföldi mezőgazdasági munkások rendőrségi sortűzzel végződő sztrájkjának 30. évfordulója alkalmából. Műsor- és részben közönségszervezője a Csemadok Központi Bizottsága, politikai irányítója az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága, technikai szervezői és házigazdái a Galántai járás pártós állami szervei. Az elesett hősök emléktáblájának, síremlékének megkoszorúzásával indult szombaton koradélután az ünnepély, utána a Galántai járás ének-, zenei- és tánccsoportjai adtak műsort, a művelődési házban Kosúton. A Hősök emlékműve című szerkesztett műsort szombaton este mutatták be. Nemzetiségi kulturális életünkben mind a mai napig páratlan műsorszerkesztés volt, tánc-, ének-, zenekari, szavaiéi, prózamondói élőképek váltakoztak vetített 35 m/m film és diaképekkel egy időben a színpadon és az oldal- és háttérvásznakon. A forgatókönyv e sorok írójának a munkája, a rendező pedig Milan Gábriš volt, aki 1959-ben, a szlovák nemzeti felkelés 15. évfordulóján nagyszabású emlékünnepet is rendezett Banská Bystricában. Másnap kerületi méretű politikai manifesztációt szervezett a Nyugat-szlovákiai Kerületi Pártbizottság, amely a CSKP megalakulásának 40. és a kosúti csendörsortűz 30. évfordulójának jegyében folyt le. A manifesztáció után — ismét a Csemadok KB szervezésében — nagyméretű népművészeti műsort mutattak be. Az amatőr tánccsoportok és énekkarok mellett a Lúčnica szlovák, és az Ifjú Szívek magyar félhívatásos népi együttesek is felléptek. Vendégként jelen volt a trenčini Trenčan táncegyüttes is. 1961. június 17—18-án Léván (Levice) és Zselizen (Želiezovce) a Csemadok KB megrendezte az ének- és népi zenekarok első önálló országos fesztiválját. Június 17-én, a fesztivál előestéjén Léván a városi művelődési házban a CSKP megalakulása 40. évfordulója tiszteletére a fesztivál szervezőbizottsága ünnepi műsort rendezett, ahol ......a drámai szó, a zene, a tánc és az ének szerves összekapcsolásban elevenítette fel a párt negyvenéves küzdelmeinek emlékeit, s fejezte ki a párt és a dolgozó nép összeforrottságát, a munkásmozgalom hősi pátoszát." A műsorral egyidőben rendezték Zselizen a csehszlovákiai magyar népi zenekarok első országos seregszemléjét (egyben utolsót) is. Versenyeztek a Csemadok somorjai (Šamorin), udvardi (Dvory n/Žitavou) zenekarai, valamint a Dunaszerdahelyi Járási Népművelési Központ vásárúti (Trhové Myto) népi zenekara és vendégként részt vett a Csehszlovák Rádió Farkas Jenő vezette népi zenekara. Ezzel egy időben a parkban a színpadon az első énekkari fesztivál összkórusainak főpróbája folyt. Annyian voltak az énekesek, hogy az ötéves faszinpad, amit az idő foga kissé már kikezdett — összeomlott alattuk. Összeroskadtak a színpad tartólábai. Kb. 1000 felnőtt és gyerek volt rajta. Szerencsére senkinek sem történt baja. Az énekkarok vasárnap délelőtt zsűri előtt mutatták be versenyműsorukat. Délután a szabadtéri színpadon a nagyszabású népművészeti ünnepi felvonulás után már csak a közös kórusművek előadására került sor. A délutáni ünnepi műsorban — a műsor látványosságát fokozandó — már felléptek táncegyüttesek és folklórcsoportok is. A fesztivál kiemelkedő száma volt Eugen Suchoň: Aká si mi krásna című vegyeskari kórusműve — bemutatta az összeállított felnőtt vegyeskar — és Szijjártó Jenő ez ünnepre komponált Békedala — 7 szólamú himnikus kórusmü gyermek- és vegyeskarra. A mű a jelenlevő énekkarok közös előadásában (még a Bradlan szlovák énekkar is magyarul énekelte) osztatlan sikert aratott. Ez volt az ünnepi műsor zárószáma. A fesztiválon közreműködött a Csemadok galántai, rozsnyói (Rožňava), szimői (Zemné), Irodalmi szeminárium Járásunk nemzetiségi kulturális életében egyre fontosabb helyet kap gazdag irodalmi hagyományaink ápolása és bemutatása. A Csemadok Nagykürtösi (Velký Krtíš) Járási Bizottságának irodalmi-nyelvi szakbizottsága évekkel ezelőtt kezdeményezte e táj híres szülötteinek életét és munkásságát bemutató rendezvények, emléknapok szervezését. A gondolatot és az elképzelést hamarosan tett követte. 1983 őszén adhattunk először hírt a Madách Imre Irodalmi és Kulturális Napok egész járásra kiterjedő rendezvénysorozatáról. Idén ősszel III. évfolyamához érkezett ez a kulturális rendezvény, amelynek ezúttal is a járási irodalmi szeminárium állt a középpontjában. Ezt november utolsó szombatján rendezték meg a Dolina Szállóban, neves előadók szereplésével. A rendezőszervek — a Csemadok jb, a jnk. a járási könyvtár — képviselőin kívül salgótarjáni és balassagyarmati vendégek is megtisztelték jelenlétükkel az irodalmi szemináriumot. Baranyi Ferenc József Attiladijas költő Kormos Sándor költő Kassai Franciska előadóművész Bodzsár felvételei Az egész napos rendezvényen öt előadás hangzott el. A salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumból érkezett Kovács Anna irodalmi muzeológus, aki „Madách Imre sztregovai műhelye" c. előadásában az irodalomtörténész szemével láttatta a sztregovai „oroszlánbarlangot". Szülőfalujának, Pótomak múltját és jelenét bemutató könyvének kapcsán tartott érdekes előadást Ján Jančovic mérnök, publicista. Járási irodalmi szemináriumainkon még nem találkoztunk két nyelven publikáló költővel. Nos, Kormos Sándor, a Magyarországon élő szlovák költő személyesen mondta el a kétnyelvűség szerepét saját költészetében. Morvay Gábor, a Csehszlovák Rádió magyar főszerkesztőségének munkatársa a magyar helyesírási szabályokban beállt változásokról tájékoztatta a hallgatóságot. Baranyi Ferenc költő, a Salgótarjánban megjelenő Palócföld irodalmi folyóirat főszerkesztője a magyar műfordítás néhány időszerű kérdését világította meg szép előadásában. Kassai Franciska előadóművész megzenésített verseket adott elő saját gitárkisérettei. Az irodalmi szeminárium zárórészében Vas Ottó, az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tanára adott „Sárkányom pusztulása" címmel ízelítőt Zs. Nagy Lajos verseiből. Az Urbán pedagógus-házaspár jóvoltából a szeminárium résztvevői helyben vásárolhattak könyveket. Azok, akik Kormos Sándor Polyfónia, ill. Ján Jančovic Pótor múltja és jelene c. könyvét vették meg, a szerzők dedikálásával ellátva vihették haza a könyveket e rangos irodalmi szemináriumról.-bgy-6
