A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-10 / 2. szám
ELETEBOL érsekújvári (Nové Zámky), ege rezegi (Jeláovce) helyi szervezetének felnőtt énekkara (vezetők: Ág Tibor, Mikus Imre, Trelaj Géza, Dráffi József, Balkó István), továbbá a diószegi (Sládkovičovo), a pozsonypüspöki (Pod. Biskupice), a bátorkeszi (Vojnice) kilencéves magyar tannyelvű iskolák gyermekkórusai (vezetők: Pintér Ferenc, Csízi Sarolta, Karátsonyi Imre), a bratislavai, a rozsnyói, a királyhelmeci (Kráľ. Chlmec) és a párkányi (Štúrovo) tizenegyéves magyar tannyelvű iskolák ifjúsági kórusai (vez. Kulcsár Tibor, Tan- László. Leczo Tibor és Lengyelfalussy Miklós), az Ifjú Szivek MNE énekkara Bratislavából, a Nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar énekkara és a Munkaérdemrenddel kitüntetett Bradlan szlovák munkásdalárda Seredből (vez. Kuczkó Gábor, Kopasz Elemér, Anton Bros). Összesen mintegy ezer énekes. E két nagysikerű, politikailag nagy jelentőségű országos rendezvény után került sor 1961. július 9—10-én a VI. Országos Dal- és Táncünnepélyre. A kétnapos ünnepély öt önálló műsorból állt: az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes előadásából, az Őrtüzek című műsorból és az Ó, gondtalan gyermekévek című műsorból. A Szabadságunkért harcoltak című műsor és a népművészeti ünnepi műsor színesítette még az ünnepélyt. A jeles évfordulóhoz a műsorok közül leginkább a szombaton éjjel 11 órakor kezdődött, kétórás Őrtüzek című szerkesztett műsor kapcsolódott. A műsor forgatókönyvirója és rendezője e sorok írója volt. A sajtó is kedvezően írt a teljesítményről. „Az Őrtüzek című műsort nagy várakozás előzte meg, éppen azért, mert teljesen új, eddig nem alkalmazott rendezői hatásokkal tették érdekessé." A műsorokban 15 táncegyüttes, folklórcsoport és énekkar mintegy 600 szereplője lépett színpadra. A nézők száma meghaladta a nyolcezret. Vendégként a már említett szlovák együttesen kívül részt vett a prešovi hivatásos Duklaalji Ukrán Népművészeti Együttes is. Az 1961-es év országos rendezvényeinek nagy eredménye volt, hogy a kulturális műsorokban megjelentek a komoly tartalmú Hová tűnnek a klubvezetők? írásom címével nemcsak a klubvezetőkre szeretnék rákérdezni, hanem segítőikre is, azokra, akik a teremrendezéstől az egyes előadók meghívásán keresztül, egészen a különböző engedélyek beszerzéséig mindenből aktívan kiveszik részüket. Talán azzal kezdeném, hogy minden Csemadok-klub nemzetiségi kulturális életünk alkotó helyszíne. Alkotórésze annak a kulturális folyamatnak, amely a legközelebb kell, hogy álljon hozzánk. így nekünk, csehszlovákiai magyaroknak a legfájóbb, ha valahol e nemzetiségi kultúrát szállító bárka kap léket. E képzeletbeli bárkán nemcsak iskoláink, újságjaink, könyvkiadónk, színházunk érezhetik a többiek által védettnek, azokat táplálónak, hanem a Csemadok- és ezen belül a művelődési klubjaink is. A „kitermelt" kultúra, a művészet öncélúvá válhat, ha nem lesznek környezetében jó szervezők, akik eljuttatják azt a „nagyközönséghez". Az előadóművész betanulja a maga szerepét köszerkesztett műsorok. A másik, hogy a Csemadok központi rendezvényei érdekében tánclibrettókat, énekkari müveket, koreográfiákat rendelt, tehát színpadi művek alkotásának ösztönzője és nesztora lett. TAKÁCS ANDRÁS zönség nélkül is. de élő alkotássá csak a színpadon, nézők előtt válik, csak ott taníthat emberségre, türelemre, szeretetre. A kutató, a tudós munkája szintén csak akkor lesz műveltető, ha eredményeit továbbadja, pl. elmondja a klubban. így lesz az alkotó és szervező egymást kiszolgáló hű munkatárs. Ezek után remélem érthető a kérdés. Ha az alkotó, mondjuk a költő, abbahagyja az írást, vagy legalábbis egy ideig nem publikál, hiányozni kezd és jönnek a kérdések: mi lehet vele?, hogy-hogy?, mi az oka? Rögvest észrevesszük a bárkánkon ütött kisebb-nagyobb léket. Ha a szervező, a klubvezető — most már maradjunk szigorúan a klubok háza táján — áll le a munkájával, akkor azt miért nem vesszük észre? Nincs hozzá érzékünk? Nem tartjuk fontosnak a munkáját? Vagy észrevesszük, de úgy érezzük, valamilyen meggondolásból nem illik róla beszélni ? Hová lett példának okáért Görcsös Mihály, Tóth Lajos; Dávid Mihály, vagy az igazán fiatalok közül Kiss Gyula, Básti Róbert. Fekésházy Beáta ? Mivé lesz a volt klubvezető? Segíti egy új klub működését? Szakmai, tehát szervezési tanácsokkal látja el az utána jövőket, oktat. Gombaszög '65 Archívumi felvételek erősíti a hitet ? Akárhogyan szeretnék is igennel válaszolni a fentiekre, nem tudok. Persze, erről nem csupán a volt klubvezetők tehetnek, hanem legalább ugyanolyan mértékben a most elnökösködők is. Mintha szégyellnének tanulni, mert a szervezést is tanulni kell. Mintha a múltból szégyen lenne tanulni, pedig... Befejezésül e témához szorosan kapcsolódó még egy kérdés: A klubok megszűnése után mi lesz a klubkrónikával? Mi lesz a kulturális életünkre, klubmozgalmunkra vonatkozó rengeteg intelemmel, amelyek egyetemes magyar kultúránk nagyjaitól, mint pl. Németh Lászlótól, Illyés Gyulától, Kodály Zoltántól, Nagy Lászlótól, Fábry Zoltántól. Forbáth Imrétől, Bábi Tibortól krónikáinkba beíródtak? Ezeket a pármondatos biztatásokat íróink valószínűleg azért vetették papírra, hogy hassanak. Nemcsak a bizonyos vendéglátó klub tagjaira, hanem a falu, a kisváros egész lakosságára. A csehszlovákiai magyar nemzetiségre szerettek volna hatni. Hatottak is. de most a világtól elzárva, az akkori klubvezető könyvtárának féltve őrzött kincseként, hogy hassanak? HODOSSY GYULA • A Csemadok Központi Bizottsága Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulásának — ez év májusában megünneplésre kerülő — 65. évfordulója tiszteletére történelmi-irodalmi vetélkedőt szervez. A járási, kerületi és országos szinten megtartott, háromfordulós vetélkedő 1986 márciusában kezdődik és 1986 májusában ér véget. A vetélkedőn részt vett és helyezést elért csoportokat a szervezők oklevéllel és értékes tárgyi ajándékkal jutalmazzák. • A Csemadok Központi Bizottsága ez év március 1-jén és 2-án rendezi meg Losoncon (Lučenec) az irodalomnépszerűsítő aktivisták országos szemináriumát A rendezvényen, amelynek az a célja, hogy a két világháború közötti nemzetiségi irodalom bemutatásával párhuzamosan bemutassa a korszak szlovák és cseh irodalmát, Losonc és környékének haladó hagyományait, valamint a Madách Könyvkiadó tevékenységét — jeles írók és irodalomtörténészek tartanak majd előadást. A könyv hónapja alkalmából sorra kerülő akción — az irodalmi szakbizottságok tagjai, irodalomnépszerűsitő aktivisták — összesen mintegy ötvenen vesznek részt. • A Csemadok megkülönböztetett figyelmet fordít a népi hagyományok gyűjtésére és ápolására. A szövetség 1968 óta más-más magyarlakta járásban rendszeresen szervez néprajzi szemináriumot is. Az 1986-ban megrendezésre kerülő néprajzi szemináriumot Zoboralján (Nyitrai járás) július 10-e és július 20-a között tartja meg. A szeminárium során egész napos gyűjtéseket végeznek és előadásokat tartanak a néprajz időszerű kérdéseiről. A gyűjtést kiterjesztik a népi kultúra valamennyi területére. A szervezőknek az a célja, hogy a szeminárium résztvevői a Nyitra környéki falvakban összegyüjtsék a népi kultúra még fellelhető tárgyi és szellemi értékeit. • A Csemadok helyi szervezetei az évzáró taggyűléseket a múlt év novemberében és decemberében tartották meg. A kulturális műsorral tarkított összejövetelek munkajellegűek és teljesítették küldetésüket. A tagság értékelte az 1985-ben végzett munkát és meghatározta az 1986-ban elvégzésre váró feladatokat. A CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségek értelmében a helyi szervezetek erősítik a párt- és az állami szervekhez fűződő kapcsolatukat, tökéletesítik a szervezeti életet, aktivizálják a kulturális együtteseket. • A Csemadok helyi szervezetei a helyi nemzeti bizottságokkal együttműködve társadalmi munkával járulnak hozzá a Nemzeti Front választási programjának a megvalósításához. A Z akcióból is kiveszik a részüket. A rozsnyói (Rožňava) járásban dolgozó helyi szervezetek ebben az évben a különféle társadalmi munka keretében összesen 25 000 órát dolgoznak le. 7
