A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-10 / 2. szám

Ritkán vetődik idegen a Komárom (Ko­márno) melletti Harcsásra, pontosab­ban a Harcsáshoz közeli Duna-partra. Ha mégis, akkor bizonyára elcsodálko­zik az ott földet túró, ásatásokat végző emberek láttán. Hetedik éve folynak már itt a munkálatok. A hajdani római település, a Leányvár megmaradt rom­jai után kutatnak a szakemberek és az őket segítő környékbeli alkalmi munká­sok. Csodálkozik az idegen, és értetlen­kedik a környék embere: mire jó mind­ez, évezredes csontok, kődarabok után kutatni, megmozgatni több ezer köb­méter földet? Persze, így csak laikus teheti fel a kérdést, ám az erre vetődök többsége nem hozzáértő, így nem egy­szer el kell magyarázniuk az ott dolgo­zóknak, miért is. Az ásatásokat dr. Kajtár Ján arche­ológus vezeti. Tőle tudom meg, hogy az első írásos emlékek a Lányvárról 18 századi angol utazók írásaiban találha­tók, akik elmesélik, hogy Brigécia mel sarokban egy-egy kapu volt, s a kapu­kat két-két bástyával erősítették meg. — Milyen célt szolgált itt Komárom mellett a Leányvár? — A Leányvár egy előretolt erődít­mény volt, amelynek az anyatábort kel­lett védenie. Segédcsapatok táboroztak benne. Gyalogos- és lovascsapatok is. Körülbelül ötszáz férfi volt a tábor állan­dó lakója. Bár a tábor nagysága szerint közel ezer ember is elférhetett benne. — Az ásatások eddigi eredményei alapján mit tudnak arról, hogyan éltek a táborlakók? — Először is fény derült arra, hogy a tábor építéséhez szükséges követ a Duna jobb partjáról, tehát a mai Ma­gyarország területéről hozták ide. Ebből kiindulva sejtjük, kellett a közelben len­nie kikötőnek, ám hiába minden kuta­tás, komolyabb nyomait ennek nem találjuk. Nos, hogyan éltek? A megma­radt leletekből rekonstruálni tudjuk, hogy a központi épület a parancsnoki lett római erődítmény falai vannak. A falak egy része még a múlt század végén is állt, ám mára már minden maradványuk a föld alá került. Sokkal könnyebb körülmények között végez­hette kutatási munkálatait 1906— 1913 között az izsai pedagógus, Tóth Kurucz János, akinek akkor nagyjából sikerült feltárnia a tábort. Sok falat megtalált és elkészítette a tábor alap­rajzát is. A mai kutatók ezeknek a rajzoknak az alapján végzik a feltárási munkálatokat. — Mikor épült Leányvár? — kérde­zem az ásatások vezetőjét. — A négyzet alakú erődítmény a II. században épült. Két méter vastag kül­ső falak vették körül a tábort. Minden szállás volt. Ezt tér vette körül, a teret pedig istállók és a legénység szálláshe­lye határolta. Megtaláltuk ez ún. torna­terem és a fürdő maradványait, amiből — és még egyebekből — arra következ­tethetünk, hogy a katonai élet ellenére színvonalas körülmények között laktak a leányváriak. De hadd jegyezzem meg, hogy a kőtábort megelőzte egy fatábór A 170-es években kezdődhetett csak e kőtábor építése, s ez eltartott 370-ig Sajnos, nem volt hosszú életű a tábor hiszen valószínűleg a népvándorlás ko rában a barbárok tönkretették. Anny 4 A TEA1WAR MAR ATM

Next

/
Oldalképek
Tartalom