A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-10 / 2. szám
Ritkán vetődik idegen a Komárom (Komárno) melletti Harcsásra, pontosabban a Harcsáshoz közeli Duna-partra. Ha mégis, akkor bizonyára elcsodálkozik az ott földet túró, ásatásokat végző emberek láttán. Hetedik éve folynak már itt a munkálatok. A hajdani római település, a Leányvár megmaradt romjai után kutatnak a szakemberek és az őket segítő környékbeli alkalmi munkások. Csodálkozik az idegen, és értetlenkedik a környék embere: mire jó mindez, évezredes csontok, kődarabok után kutatni, megmozgatni több ezer köbméter földet? Persze, így csak laikus teheti fel a kérdést, ám az erre vetődök többsége nem hozzáértő, így nem egyszer el kell magyarázniuk az ott dolgozóknak, miért is. Az ásatásokat dr. Kajtár Ján archeológus vezeti. Tőle tudom meg, hogy az első írásos emlékek a Lányvárról 18 századi angol utazók írásaiban találhatók, akik elmesélik, hogy Brigécia mel sarokban egy-egy kapu volt, s a kapukat két-két bástyával erősítették meg. — Milyen célt szolgált itt Komárom mellett a Leányvár? — A Leányvár egy előretolt erődítmény volt, amelynek az anyatábort kellett védenie. Segédcsapatok táboroztak benne. Gyalogos- és lovascsapatok is. Körülbelül ötszáz férfi volt a tábor állandó lakója. Bár a tábor nagysága szerint közel ezer ember is elférhetett benne. — Az ásatások eddigi eredményei alapján mit tudnak arról, hogyan éltek a táborlakók? — Először is fény derült arra, hogy a tábor építéséhez szükséges követ a Duna jobb partjáról, tehát a mai Magyarország területéről hozták ide. Ebből kiindulva sejtjük, kellett a közelben lennie kikötőnek, ám hiába minden kutatás, komolyabb nyomait ennek nem találjuk. Nos, hogyan éltek? A megmaradt leletekből rekonstruálni tudjuk, hogy a központi épület a parancsnoki lett római erődítmény falai vannak. A falak egy része még a múlt század végén is állt, ám mára már minden maradványuk a föld alá került. Sokkal könnyebb körülmények között végezhette kutatási munkálatait 1906— 1913 között az izsai pedagógus, Tóth Kurucz János, akinek akkor nagyjából sikerült feltárnia a tábort. Sok falat megtalált és elkészítette a tábor alaprajzát is. A mai kutatók ezeknek a rajzoknak az alapján végzik a feltárási munkálatokat. — Mikor épült Leányvár? — kérdezem az ásatások vezetőjét. — A négyzet alakú erődítmény a II. században épült. Két méter vastag külső falak vették körül a tábort. Minden szállás volt. Ezt tér vette körül, a teret pedig istállók és a legénység szálláshelye határolta. Megtaláltuk ez ún. tornaterem és a fürdő maradványait, amiből — és még egyebekből — arra következtethetünk, hogy a katonai élet ellenére színvonalas körülmények között laktak a leányváriak. De hadd jegyezzem meg, hogy a kőtábort megelőzte egy fatábór A 170-es években kezdődhetett csak e kőtábor építése, s ez eltartott 370-ig Sajnos, nem volt hosszú életű a tábor hiszen valószínűleg a népvándorlás ko rában a barbárok tönkretették. Anny 4 A TEA1WAR MAR ATM