A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-21 / 12. szám

1 W- 'ír* r 1 * - -TT-np Prágát, Csehszlovákia fővárosát az el­múlt évek során már sokféleképpen jellemezték: Európa szíve. Arany Prága, Száztornyú Prága, Prága, a városok any­ja ... Mellékes, hogy melyik jelzőt tekintjük a legkifejezőbbnek, mindegyik egyfor­mán kifejezi Prága sajátosságait. Újat írni Prágáról ezért is nagyon nehéz. A Moldva-parti ódon város szépsé­géről és történelmi múltjáról egyaránt nevezetes. A szocialista Csehszlovákia politikai, kulturális és gazdasági köz­pontja. A cseh nép büszke lehet, hogy hazájának közepén olyan várost emelt. vészi egységet képeznek, s ez minden­kit fellelkesít. Ez egy hatalmas, gyönyö­rű komplexum, amelyet a természet, a művészek és a szorgalmas nemzet al­kotott. Valóban Európa arany szíve. Hol is kezdhetnénk Prága történeté­nek leírását? Már a kőkorszak kezdetén éltek itt emberek, tehát kb. 4 000 évvel időszámításunk előtt. Időszámításunk V. századában már szlávok éltek itt. 870 körül épült a prágai vár, 14 évvel később már a cseh uralkodó család rezidenciája volt. ... és így folytathatnánk: 1344-ben IV. Károly megalapította Prágában Kö­ellepte a német fasiszta hadsereg. 1945-ben Prága utcáin ismét bariká­dok nőttek. A II. világháború végét az európai kontinensen a történelmi máju­si napok jelentették, amikor felkelt a nép és a szovjet hadsereg segítségével felszabadult. Az 1948-as dicső februári napokat Prága nélkül el sem lehet kép­zelni s azóta is társadalmunkban zajló valamennyi jelentős esemény e város­hoz kötődik. Az Óváros és a Vencel tér tanúi az említett eseményeknek, de az ország­ban végbemenő hatalmas változások­nak is. 1. A Nemzeti Színház 2. Utcarészlet a Malá Stranán 3. Az Óvárosi tér 4. A CSKP XVII. kongresszusának színhelye a Kultúrpalota 5. A Klement Gottwald nevét viselő híd egy része A szerző felvételei amely természeti szépségei, építésze­tének értékei és kultúrája révén Európa legjelentősebb városainak egyike. Csehszlovákia fővárosán a történe­lem minden korszaka nyomot hagyott. Találhatók itt román kori és gótikus épületek, reneszánsz paloták, barokk házak és a klasszicizmus jeleit magu­kon viselő épületek. Nem hiányoznak természetesen a legmodernebb objek­tumok és a legkorszerűbb közlekedési csomópontok sem. A gótikus stílusban épült templomok, a XX. század elején vagy a nyolcvanas években készült épületek értékes mű­zép-Európa első egyetemét. Nem sok­kal ezután a huszitizmus korszaka kö­vetkezett, majd a fehér-hegyi csata és a harmincéves háború, melynek befejez­tével a cseh nép a barikádokról védeke­zett a svéd támadókkal szemben. 1912-ben Prága az Orosz Szociál­demokrata Munkáspárt konferenciájá­nak színhelye volt, amelyet V. I. Lenin vezetett. A világ proletariátusának ve­zére többször is járt Prágában. 65 évvel ezelőtt itt alapították meg Csehszlová­kia Kommunista Pártját. Az örök város történetének szomorú fejezete 1939 márciusában kezdődött, amikor utcáit Prága a gazdag és büszke szocialista jelen is. 1973-ban átadták a forgalom­nak a Klement Gottwald nevét viselő hidat. Erről a hídról már nemzedékek álmodoztak. Kétemeletes, 500 méter hosszú, 26 méter széles, a folyó völgye fölött 40 méter magasan húzódik és a járművek hat sávon közlekednek rajta. 1974-ben a prágaiak birtokukba vehet­ték a metrót, amelynek második útvo­nalát 1978-ban, a harmadikat tavaly adták át a forgalomnak. Prága ma irigy­lésre méltó tömegközlekedési hálózat­tal rendelkezik, amely az évezred végé­ig lényegében változatlan marad. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom