A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-07 / 10. szám
tpu/ a motorest elmondom, elmagyarázom, hol van Alistál, miért kell a pénz, mire kell, miért van rá szüksége az ott élő, dolgozó, alkalmazottainknak. Ez a titka az együttműködésnek. Ha valamit el akarok érni, annak utána megyek. Kérek és kilincselek, ha nem sürgetem, nem kap a falu. Engem pedig ezek az emberek az ügyük képviseletével bíztak meg. Helyt kell állnom. A majd kétezres falu lakossága a helyi földművesszövetkezetben talál munkát, de más választása is van. Dolgos kezeket vár a terményfelvásárló és -értékesítő üzem részlege, a magtisztító állomás, a libafarm, a sertéshizlalda, az útburkolatkészítő üzemrészleg. S ennek mindnek másutt van az igazgatósága. Mégis fut a kocsi, mert húzzák. Társított anyagi eszközökből fejeződött be az óvoda. A Jednota fogyasztási szövetkezet — bár nem tagja az igazgatók tanácsának — az óvodaépítéshez mégis hozzájárult. Ebből a pénzből telt a temetők rendbehozatalára is. Jelszavuk: Legyen minden temető egyben park is, a falu dísze. A múltat is becsülni kell. Evéssel jön meg az étvágy, munkával a munkakedv — folytatja Fazekas István. A falu népe látja az eredményeket, szívesen vállal társadalmi munkát. így lett az egykori dimbes-dombos, zsombékos faluszéli „senki földjéből" gyermekjátszótér. A közeli halastót is kitisztíttattuk, már gyermeknapot és gyermek horgászversenyt is rendeztünk ott. — Hogyan tovább? Milyen tervekkel indulnak a következő megbízatási időszakba? — Egészségügyi központot szeretnénk. Körzeti- és gyermekorvost, fogászatot. Az öregeinknek gerontológus szakembert. Most építjük át az öreg óvodát nyugdíjasok napközijévé. A szolgáltatások bővítése, a meglévők minőségének javítása nálunk is „sláger". A feltételek megteremtésén dolgozunk, átépítünk, átcsoportosítunk, remélem, javul a helyzet. Természetesen folytatjuk a vízvezeték építését. Mire a választók voksolnak, pontosabb lesz a program. — Miért szereted a faludat? — kérdeztem a barátomtól, amikor legközelebb találkoztunk. — Egyszerűen azért, mert Alistál csak egy van! — Milyen gyakran jársz haza ? — Rendszeresen, hetente többször is ... — Számon tartod a születéseket, az elhalálozásokat? — A rokonságban, vagy általában a faluban? — Igen, az egész falut értem. — Nézd, ha kimegyek a temetőbe az apám sírjához, és olyan névvel találkozom a feliratok között, akit személyesen ismertem, akihez kötődtem, elszorul a szívem. A temetésekre nem járok. Az élet jobban érdekel. A magam korabeliek sorsának alakulása. — Hogy látod, milyen emberek lettek? — Sajnos van, akinek az jelenti a „vittem valamire", hogy megnősült, van két gyereke, felépítette a házát, este elmegy a kocsmába és hadd ne folytassam ... Szerencsére ezek vannak kevesebben. A többség dolgozik, méghozzá keményen, nálunk is „divat" a fólia... — Még mindig nem tudom, miért szereted a faludat? — Nehéz ezt megfogalmazni... Sok minden fűz hozzá, olyan dolgok, amelyek csak oda kötnek. Csak ott élnek olyan emberek, akiket fenntartás nélkül szeretek, akik őszinték hozzám, akikhez én is őszinte tudok lenni. Hiába lakom Szerdahelyen. Sohasem leszek városi ember, mindig alistáli maradok. Ha az átlagos életkort tekintem mérvadónak, a kenyerem felét már megettem, sokhelyütt megfordultam a világban, de úgy érzem véglegesen ott telepszem le, az az otthonom. FISTER MAGDA ČSTK felvételei KEDVES OLVASÓINK! Hetente három híres író, költő arcképét közöljük rövid, ismertető szöveggel. A kérdésre adott helyes válaszokat tíz napon belül, a versenyszelvénnyel együtt be kell küldeni a szerkesztőségünkbe. A megfejtők között minden héten két darab 100 korona értékű könyvutalványt sorsolunk ki. Várjuk a megfejtéseket és sok szerencsét kívánunk szórakoztató játékunkhoz. Kiemelkedő orosz elbeszélő, drámaíró. Élete nagy részét külföldön töltötte. Párizsban szemtanúja volt az 1848-as forradalomnak. A jobbágyfelszabadítás szükségességét hirdette. Elbeszéléseiben ő tárta fel először az orosz paraszt jellemének sajátosságát és szépségét. Regényeiben a kialakulóban lévő társadalmi jelenségekre is felfigyelt. Természetleírásai, az emberi érzelmek őszinte ábrázolása új színnel és tartalommal gazdagította az orosz prózát. Kérdés: Regényei közül nevezzen meg egyet. Világhírű francia regényíró és elbeszélő. „A realista író, ha valóban művész, nem a valóság fotográfiáját akarja adni, hanem magának a valóságnak még teljesebb, még magával ragadóbb, még meggyőzőbb vízióját" — így fogalmazza meg írói hitvallásét Maupassant. Legjelentősebb visszatérő témái: a hazugság torzító hatása, a viszonzatlan vagy csalódott szerelem, a paraszti kapzsiság, az álszent polgári világ, és a prostituáltak találkozása. Kérdés: Nevezzen meg müvei közül egyet. Neves lengyel prózaíró. Müvei közül többet filmvászonra is vittek. Prus a lengyel kritikai realizmus magalapozója. Elbeszéléseinek, regényeinek fő eleme a kizsákmányolás, az igazságtalanság, a részvétlenség elítélése. írásait egészséges humor, kitűnő emberábrázolás jellemzi. Nagy hatással volt a lengyel realista prózairodalom fejlődésére. Kérdés: Nevezzen meg regényei közül egyet. Az 5. számú fejtörő nyertesei: Juhász Gyula, Štúrovo Kartai Edit, ^ Dunajská Streda .<4^ BOLESLAV PRUS (1847—1912) GUY DE MAUPASSANT (1850—1893J IVAN T.URGENYEV(1818-1883) 13
