A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-28 / 9. szám

Figyel a világ Február 25-én kezdődött és mintegy tíz napig tart a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa. E fontos, történelmet formáló ta­nácskozás értékeli, hogy az SZKP és a szovjet társadalom hogyan teljesítette az 1981-ben megtartott XXVI. pártkongresszus határozatait és az elmúlt öt évre előirányzott terveket; meg­vitatja és jóváhagyja a „Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986—1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra" című tervjavaslatot, valamint a Szov­jetunió Kommunista Pártja új szerkesztésű prog­ramját. Egyben megvitatja napjaink számos idő­szerű — az egész emberiséget érintő — kérdé­seit. Érthető és nagyon természetes, hogy az SZKP XXVII. kongresszusának eseményeit az emberek milliói világszerte kíváncsian, nagy odafigyeléssel követik. A Szovjetunió történelmének új szakaszához érkezett. A szovjet emberek mostanában meg­különböztetett figyelmet fordítanak a fogyasz­tásra. a szolgáltatásokra, a lakáskörülményekre, az egészségügyi ellátásra, a szociális biztosítás­ra, a kultúra hozzáférhetőségére, az életkömye­­zet védelmére, a városok és falvak építésére, a szabadidő ésszerű kihasználására és még sok más. az életszínvonal alakulását döntően meg­határozó tényezőre. És ezekre a kérdésekre nemcsak odafigyelnek, hanem keresik a módját annak, hogy miként lehetne a munkát egyre jobbá, a társadalmat egyre korszerűbbé, az életszínvonalat egyre magasabbá tenni. Az SZKP jelenleg azt a munkát és azt a művet akarja meggyorsítani, illetve tökéletesíteni, ame­lyet immár közel hetven éve a nagy októberi szocialista forradalmat követően a bolsevik párt kezdett meg. Az elkövetkező tizenöt évben meg akarja kétszerezni az ország termelő erejét és alapvetően meg akarja változtatni a munka jelle­gét és az emberek életmódját. Különös jelentő­séget tulajdonít a szavak és a tettek egységének és azért küzd, hogy a tettek ne térjenek el a szavaktól. Sürgeti a párton belüli demokrácia és általában a szocialista demokrácia fejlesztését, a kollektivitás elveinek betartását, a bírálat és önbírálat érvényesítését, az informálás tökélete­sítését. A tisztségviselőktől szerénységet követel és elvárja, hogy tagsága — és minden becsüle­tes ember — kérlelhetetlenül küzdjön a hibák és a fogyatékosságok ellen. A béke megőrzése érdekében is új nézőpontot képvisel. A régi és hagyományos felfogást — a vitás nemzetközi kérdések fegyverekkel, katonai erővel történő megoldását — tarthatatlannak tekinti. Álláspontjának az a lényege, hogy „az atom évszázadában nem lehet élni — semmi esetre sem hosszan élni — a kőkorszak lélekta­nával, szokásaival és viselkedési szabályaival". Az SZKP XXVII. kongresszusa igen jelentős dokumentumokat vitat meg és igen jelentős — nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész világ fejlődésére is befolyást gyakorló — határozato­kat fogad majd el. A kor — ahogy azt Mihail Gorbacsov főtitkár a minap adott egyik interjújában találóan megálla­pította — kettős kihívás elé állította a Szovjet­uniót. Az egyik kihívás a szovjet társadalom modernizálását, a másik a béke megvédését írja elő. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa egyebek között megfogalmazza, hogy a szovjet emberek a kor kihívására miként adnak megfelelő választ. BALÁZS BÉLA Február 4-e és 9-e között tartották meg Havannában a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusát A kongresszus péntek éjszakába nyúló záróülésén megválasztották a párt új központi bizottságát. A Kubai KP első titkárává Fidel Castrót, a másodtitkárí tisztségbe ismét Raul Castrot választotta meg a testület. Felvételünkön: Fidel Castro kongresszusi zárszót mond. VISSZAPIIIANTÓ FEBRUÁR '86 Karlovy Varyban tárgyalt Bohu­­slav Chhoupek csehszlovák kül­ügyminiszter és Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és kül­ügyminisztere. A felek megallapí-SZERDA 5 tották, hogy a politikai párbeszéd folytatása hozzájárul a két ország kapcsolatainak fejlődéséhez, az eltérő társadalmi rendszerű álla­mok békés egymás mellett élésé­nek bevált politikája alapján. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Kremlben megbeszé­lést folytatott Edward Kennedy CSÜTÖRTÖK 6 amerikai szenátorral, aki a szov­jet parlamenti csoport meghívá­sára kedden érkezett Moszkvába. Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnöksé­gének tagja, az SZLKP KB első titkára Bratislavában fogadta Viktor Lomakint, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetét. A ta­lálkozón áttekintették a cseh-PÉNTEK 7 szlovák-szovjet gazdasági együttműködés fejlesztésének néhány kérdését, és tájékoztat­ták egymást a szovjet és a cseh­szlovák kommunisták kongresz­­szusi előkészületeiről. Jasszer Arafat, a Palesztin Felsza­­badítási Szervezet végrehajtó bi­zottságának elnöke elutazott Ammanból, ahol két héten ke-SZOMBAT 8 resztül a PFSZ több magas rangú vezetőjének társaságában Husz­­szein jordániai királlyal és más kormányképviselőkkel tárgyalt. A Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszusára való előkészü­letek a hét végén az NDK-ban további kerületi pártkonferenci-VASÁRNAP 9 ákkal folytatódtak. A berlini váro­si konferencián részt vett Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az államtanács elnöke is. Svätopluk Potáč. a szövetségi kormány elnökhelyettese, az Ál­lami Tervbizottság elnöke Belg­­rádba utazott, ahol részt vett a HÉTFŐ 10 csehszlovák—jugoszláv gazdasá­gi és tudományos-műszaki együttműködési bizottság ülés­szakán. A Pentagon képviselői bejelentet­ték, hogy szerdára virradó éjsza­ka a líbiai partok közvetlen köze­lében megkezdik hadgyakorlatu-KEDD 11 kát a Coral Sea és a Saratoga repülőgép-anyahafók, valamint a fedélzetükön levő repülőgépek. HÉTVÉGI LEVÉL Mosogatás közben az a régi mese jutott az eszembe, amelyik a király legkisebb lányáról szól, akit elkergetett királyi atyja a háztól azért mert azt mondta, úgy szereti öt, mint a sót Nyugodtan elmondhatnánk ezt a mesét a só helyett vízzel helyettesítve, mert az talán még sokkal nélkülöz­hetetlenebb a sónál. Felesleges felsorolni, mi mindenre használjuk fel a vizet mindannyian tudjuk: mindenütt szük­ségünk van rá. Nem panaszkodhatunk, van belőle elég: hideg is. meleg is. Megszoktuk, hogy van, a civilizáció vívmányaihoz tartozik ez is és már olyan természetesnek vesszük, hogy pánikba esünk, ha egy órára vagy netán egy napra elzárják a fővezetéket valamilyen műszaki hiba miatt. Ilyenkor mérgelődünk, szitkozódunk, pedig csak arra kellene gondolnunk, hogy vannak még a világon olyan területek, sőt földrészek, ahol na­gyon kevés a víz. az emberek nem mosakodhat­nak, nincs vízcsap, fürdőszoba, öntözés. Valamelyik nap láttam a televízióban megrendí­tő képeket arról, hogy Afrika egyes területein az asszonyok hat órát is gyalogolnak vízért és ilyen­kor olyan kevéshez jutnak csak, amit két kézben el tudnak vinni. A statisztika a vízellátásról kö­nyörtelen adatokkal szolgál, ugyanis földünkön több mint hárommilliárd ember él vízhiánnyal küszködve. Sajnos, mi meghallgatjuk a szomorú tényeket, legyintünk és tovább nem is foglalkozunk a kér­déssel, mert nekünk van vizünk elég. hideg és meleg is. Megszoktuk, hogy folyó vízben mosoga­tunk, bő vízben kétszer, sőt háromszor is, naponta fürdőnk, gépkocsit mosunk nem megfelelő helyen és vizet szennyező mosószerekkel, ez mind-mind természetes dolog a számunkra, pedig a tisztavíz­ellátás komoly probléma lehet A tudomány és technika vívmányainak hasznosításával törvény­szerűen károsodik, szennyeződik a levegő, a víz, ezáltal csökken az egészséges vízforrás. Ebből az következik, hogy az eddig meglevő korlátlan mennyiséggel minden egyénnek takarékoskodnia kell. A vízzel való takarékoskodás mindenkinek a kötelessége és össztársadalmi érdek. Bírságolni kellene azokat, akik könnyelműen pocsékolják, elhanyagolják az elromlott vízcsapok megjavítá­sát mert ezáltal nagyon sok víz folyik el feleslege­sen, vész kárba. Szigorúan büntetni kellene a felelőtlen gépkocsi-tulajdonosokat akik nem megfelelő helyen mossák autójukat, és nem utol­sósorban minden lakásban ellenőrizni kellene a víz fogyasztását vízórákkal, hogy minden család annyit fizetne a vízért, amennyit elfogyaszt, ha­sonlóan ahogy a gázért és villanyért fizetünk. A házkezelőségek dolgozóinak feladatához tartoz­hatna az is, hogy időközönként a körzetükhöz tartozó lakásokban megvizsgálnák a vízcsapokat és büntetéseket szabnának ki ott ahol a berende­zések hibásak és elfolyik a drága víz E néhány gondolat leírásához nem azért fogtam hozzá, hogy általánosítsak és minden embert egyformán ítéljek, mert bizonyára vannak kivéte­lek, csak azért tettem, mert mosogatás közben jutottak eszembe a vízgondok, tudniillik magam is elfeledkeztem arról, hogy elzárjam a vízcsapot a konyhámban, amikor a postás csengetett. fa -Oriieí*/-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom