A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-28 / 9. szám

a Nim sajt bölcsőjénél Nagykürtösön (Veľký Krtíš) jártam a mi­nap. Alig hét kilométernyire a városká­tól tejfeldolgozó üzem működik, bizo­nyos tejtermékeket a városban mégsem lehet folyamatosan kapni? Vajon miért? 1 A saroképület, ha nem lenne két nyurga gyárkéménye, lakóháznak is vél­hetné az ember. A lejtős utakon még napos időben is csak gumicsizmában lehet közlekedni. Árurakodás után ugyanis tisztára kell mosni a szállító jármüveket. „A fürdetés" pedig az ud­varon, a rakodórámpánál történik. Az üzemvezetőt aprócska hivatali szobájában találom. —- A zvolení Közép-szlovákiai Tejipari Vállalat losonci (Lučenec) üzemének pótori üzemegysége — fog magyará­zatba — minigyár, még a második vi­lágháború előtt, valamikor a harmincas évek elején került tető alá az épület. A tulajdonos földművestársulás a kör­nyékbeli parasztgazdáktól vásárolta fel a tejet, amelyből sajt és vaj készült leginkább. Pavel Krnák 1976 óta igazgatja a 27 főből álló lelkes csapat munkáját. Az egyik szekrényből ropogósra vasalt fe­hér köpenyt húz elő, rám segíti, aztán emígyen szól: — Jöjjön, megmutatom magának a „birodalmamat". Biztosra veszem, hogy még a helybeliek közül is kevesen tud­ják, mit gyártunk valójában, s milyen körülmények között termelünk. A sátortetős épület felé igyekszünk. — Ezek a falak — bök irányukba az üzemvezető — több mint ötven éve állnak már. Mindössze a sajtkészítő részleg no meg a fütőház és a törpe vízmű épülete újabb keletű: ezek 1960-ban készültek. Gépi berendezé­sünk ósdi, toldozott-foldozott, elavult, a falak mállnak, tatarozásukra nem is ér­demes költeni már. Az üzemrészleg mintegy 27 000 liter tejet dolgoz fel naponta. A nagykürtösi járás mezőgazdasági üzemeinek egy­­harmadától, négy földmüvesszövetke­­zetből, valamint egy állami gazdaság­ból érkezik a „nyersanyag". Étkezési célokra teljes tápértékü és fölözött tejet csomagolnak, fö termékük azonban a NIVA, a „penészes" rockfort-sajt. Az egyes gyártási folyamatok során vissza­maradó tejet a közös gazdaságok ta­karmányozási célokra vásárolják fel. — Az emberek — kesereg Pavel Kmák — minket okolnak, ha nem kap­nak tejet, sajtot, vajat a boltokban. Holott: a vajak és a túrókrémek Lo­soncról érkeznek járásunkba, a sajtokat Zvolenből, a tejfölt pedig Krupinából biztosítjuk üzlethálózataink számára. Kefirt és joghurtot viszont egyszerűen nem tudunk beszerezni. Persze, azt is hozzá kell tenni, hogy mi csupán a járás egy részét látjuk el tejtermékekkel. A tejfölszállítással komoly gondjaink vol­tak mostanáig. A losonci üzem — áté­pítés miatt — csökkentette a termelé­sét, a tartalék gépek a saját járásuk igényeinek a biztosítására is kevésnek bizonyultak, ezért a korponai tejipari üzemtől kértünk segítséget. Ám ők — heti három alkalommal — csupán tej­színt tudtak adni. 2 Az üzemegység dolgozóinak a többsé­ge nő, egy műszakban folyik a termelés, azonban az év minden napján, még karácsonykor vagy egyéb piros betűs ünnep idején is munkába kell állnia a gárdának. Mégis hűségesek az embe­rek a munkahelyükhöz. A legtöbben, még leírni is sok, hány esztendeje áll­nak az üzem alkalmazásában. íme né­hány igazoló példa: Zuzana Draková 25 éve dolgozik az üzemrészlegben, Irena Lackóvá művezető 24 esztendeje, Anna Koreňová pedig 22 éve állt először itt munkába. Ám maga az üzemvezető is több mint negyedszázada dolgozik itt. A sajtkészitő műhely első helyiségé­ben Anna Koreňovát találjuk. — Huszonvalahány esztendeje — fog a mesélésbe Anna néni —, amikor én az üzembe kerültem, még kézzel öntöttük az üvegekbe a tejet. 4—5000 liter ke­rült ki naponta a kezünk alól, most pedig — két helyiséggel arrébb, nézze csak meg, érdemes — az új tejtöltö berendezés több min 11 ezer literes zacskót tölt meg egyetlen műszak alatt. Hát mi becsüljük, tiszteljük is a gépe­ket. És vigyázunk rájuk módfelett! — No de — jegyzi meg az üzemveze­tő —, tejipari üzemről lévén szó, a tiszta, pontos munkára egyébként is nagy súlyt kell helyeznünk. A hatalmas kádban kavarog a fehér folyadék. Anna Koreňová kézi hőmérő­jével gyakorta leellenőrzi az oltott tej hőfokát. — A munkafegyelem betartására — veszi át újfent a szót Pavel Kmák — nagy súlyt fektetünk. Csak kiváló minő­ségű áru kerülhet ki a kezünk alól. Ezt tűzte ki egyébként célfeladatul a múlt évben alakult szocialista munkabrigá-Anna Koreňová torzsgardatag Az érlelőben szemlét tart az üzemvezető Az uj te/toltö be­rendezés Csak kiváló ter­mék kerülhet ki az üzemből! 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom