A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-14 / 7. szám
x B. RJABIKIN: TAP ASZTA L ATCS ERE JOGI TAKÁCSOK A gépjárművek kötelező szavatossági biztosításáról lapunk 3-ik számában írtunk, most közöljük a befejező részt — Szabad tanácsot kérnem öntől? — fordult zavartan a tapasztalt csábítóhoz a kezdő szoknyavadász. — Miért ne? — mosolygott az, és hozzáfűzte. — A tanács nem kerül semmibe. Miről van szó? — Tudja, jó ideje rosszul alszom éjszaka. Mihelyt lehunyom a szememet, mindenféle szörnyűség jut eszembe. Semmi értelme részletesen elmondani. Már régóta ismerték egymást. A férfi megszokta, hogy havonta kétszer látogatja meg a nőt, és mindig örömmel ment el hozzá. A nő pedig minden alkalommal ugyanolyan örömmel fogadta látogatóját, és először a konyhába sietett, hogy megvendégelje kedves barátját, bár tudta, hogy az nem éhes. A férfi rendszerint követte a konyhába, és miközben a nö tett-vett, játékosan becézgette: csókolgatta a nyakát, simogatta a halántékán levő hajtincseket, gyengéden megérintette a derekát. A nö pedig tréfásan, durcásan ellökte a férfi kezét: Barátunknak azt a személyt nevezzük, aki előbb vagy utóbb megrágalmaz bennünket. S közben állítja, hogy megvan rá a jó oka. A legjobb barátunk az, aki a lehető legkésőbb követ el ellenünk valami disznóságot. • Jó barátunknak tartjuk azt, aki sosem kér tőlünk kölcsön. Egyéb hibáit elnézzük. A rossz barát pedig az, aki nem akar nekünk pénzt kölcsönözni. Azt állítja, hogy nincs pénze, pedig mi meg vagyunk győződve az ellenkezőjéről. A barátok már csak ilyenek. • Gyermekkori barátunk az, aki a lehető legalkalmatlanabb pillanatban odalép hozzánk és fültanúk előtt megkérdezi: „Emlékszel még a jó öreg Bunyósra? Micsoda monoklit kaptál tőle, amikor elloptad a szalámiskenyerét!" Harsányan kacag hozzá. Aztán a füledhez hajol és suttogva megkérdezi: „Remélem nem hoztalak kínos helyzetbe a kedves gyerekkori emléknek a felidézésével 7' Ha fontos állásba kerülsz, hihetetlenül kibővül a baráti köröd: rájössz, hogy hogy mi mindenre gondolok, de higgye el... — Ugyan miért ne volna értelme? — szakította félbe a fiatalember szavait elkomolyodva az öreg szoknyavadász. — Kedves fiam, amikor ezt az utat választotta, vajon nem tudta, hogy a Don Jüanok nem Donna Annákkal álmodnak, hanem bosszúálló férjekkel? — Ne siess annyira — kérte. — Azt akarom, hogy nálunk is minden ugyanúgy történjen, mint másoknál. Kösd le magad valamivel. Tessék, itt vannak a kések: már megint tompák, kiélesítheted őket, ha akarod. A férfi azonban ezúttal furcsa, szorongó érzéssel fogott munkához. Hirtelen ugyanis ez a gondolat hasított belé az agyába: „Nálunk otthon ki élesíti a késeket? Mivel én nem, annyi szent. A kések pedig mindig élesek..." Ford.: G. Gy. nem éltél hiába. Rengeteg barátot szereztél, akik tisztelnek, akik támogatnak. Ha meghalsz, mind ott állnak a koporsód körül. „Megteremtette a barátság kultuszát" mondja a szónok a sírod felett. Ha viszont nem magas hivatalodban, hanem később halsz meg, ezt mondják: „Szép csendesen visszatért a polgári életbe". Azaz visszatértél az újságolvasáshoz, kis kávéházi asztalodhoz. A magányhoz. • Vannak távoli barátok is. Ködös alakok ezek, akik messziről élesztgetik a barátság tüzét. Rendszeresen érkező leveleikben „Régi barátságunk nevében" mindig kémek valamit tőled. Sokszor azt sem tudod, ki az illető, de azért növeli önbizalmadat a tudat, hogy annyi barátod van; hogy megbíznak benned, hogy számítanak rád, még ha a személyes találkozást nem is tartják fontosnak. • Vannak igazi barátaink is, de ezekről rendszerint nem beszélünk. Barátságuk sokkal értékesebb számunkra, mintsem hogy szavakba tudnánk önteni. Ezeket a barátságokat szívünk legmélyére zárjuk, mert a valódi értéket mindig óvni kell. Fordította: Mikola Anikó Az Állami Biztosító a gépkocsival harmadik személynek okozott kár megtéritésén kívül megfizeti a biztosítottnak a biztosítási esemény (a baleset) azon költségeit is, amelyek büntetőeljárásban az ügyvédi képviselettel (a védelemmel) kapcsolatban keletkeztek mind az I. fokú bírósági eljárásban, mind az ún. előkészítő eljárásban a nyomozati, illetve a vizsgálati szervek előtt. A fellebbezési eljárásban felmerült ügyvédi védelem költségeit a biztosító azonban csak akkor téríti meg, ha annak megfizetésére külön kötelezte magát. Ha a károsult polgári perben érvényesíti a biztosított ellen a kártérítési igényt, akkor ennek a pernek a költségeit is a biztosító viseli akkor, ha a kárért való felelősségnek, a biztosító fizetési kötelezettségének vagy a kárösszeg magasságának a megállapítására feltétlenül szükség volt. Az ügyvédi képviselettel felmerülő költségeket és kiadásokat az Állami Biztosító ebben az esetben is csak akkor köteles megtéríteni, ha ezek megfizetésére külön kötelezte magát. Ez érvényes akkor is, ha a károsult kártérítési igényének peren kívüli megállapítására, illetve kielégítésére kerül sor. Ahhoz, hogy a biztosító a károsult igényeit kielégíthesse, a biztosított személynek törvényes kötelessége a biztosítóval együttműködni, hogy a kár okát és annak összegét megállapíthassák. így a biztosított köteles a biztosítási eseménytől (a balesettől) számított 15 napon belül ezt a biztosítónak írásban bejelenteni. Ugyancsak be kell jelentenie, hogy a károsult kártérítési igényt támasztott vagy bíróságilag érvényesít ellene, valamint azt is, hogy a balesettel kapcsolatban ellene büntetőeljárást indítottak. A biztosítottnak a közlekedési szabályokban — az 1975. évi 100. számú hirdetmény 30. paragrafusának 3. bekezdésében — foglaltak értelmében a balesetet a közbiztonsági szerveknek is be kell jelentenie. Ha a biztosított a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor ez számára anyagi hátránnyal járhat, mert a biztositó jogosult a károsultnak kifizetett kártérítési összeg feléig terjedő összeg megtérítését követelni a biztosítottól. A biztosítónak joga van a biztosítottól a károsultnak kifizetett összeg 20 százalékát követelni akkor, ha a biztosított a biztosítási esemény idején (a balesetkor) a biztosítási díj kifizetésével késedelemben volt, de ez a térítés legfeljebb 6 000 Kčs-t tehet ki. Különösen méltányolást érdemlő esetekben a biztosító ezen igényei érvényesítésétől részben vagy egészen el is állhat. Az Állami Biztosító a kártérítési összeget a szükséges kivizsgálás befejezésétől számított 15 nap alatt köteles a károsultnak kifizetni, vagy attól a naptól számítva 15 napon belül, amikor a biztosító beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával a károsulttal megegyezés jött létre a kártérítés összegéről. Néhány szó az általános kártérítési kötelezettségről A Polgári törvénykönyv 420. paragrafusa értelmében kártérítési kötelezettsége van mindenkinek, aki valamely törvényes vagy szerződéses kötelezettségének megszegésével másnak anyagi kárt okozott. Mindezekben az esetekben a károsultnak kell bebizonyítania azt, hogy a károkozó megsértette valamilyen kötelezettségét és ez összefüggésben van az okozott kárral. A kár okozója azonban mentesül a kártérítési kötelezettség alól akkor, ha bebizonyítja, hogy a kár elkövetésében nem vétkes. Ettől az esettől különbözik az okozott kárért való objektív felelősség, amiről a Polgári törvénykönyv 427. paragrafusa szól. Eszerint a gépjármű üzemeltetője — vétkességére való tekintet nélkül — felel a gépjármüvei okozott kárért. A gépjármű üzemben van nemcsak akkor, amikor mozog, hanem akkor is, ha áll, de a motorja jár. Az üzemeltető helyett az a személy felelős az okozott kárért, aki a gépkocsit annak tudta vagy akarata ellenére használja (pl. a gépkocsitolvaj). A gépkocsi üzemeltetője azonban a kár okozójával (a tolvajjal) együtt felel a kárért akkor, ha a gépkocsi használatát gondatlanságával lehetővé tette (pl. azzal, hogy nem zárta be a gépkocsit, bent hagyta a kulcsot stb.). A gépkocsival okozott károkra az előbb már ismertetett kötelező szavatolási biztosítás érvényes, ami a károsultnak lehetővé teszi, hogy kárát az Állami Biztosító térítse meg, s nincs kitéve annak a veszélynek, hogy a kár okozójának vagyontalansága miatt esetleg nem kapja meg a kártérítést. Ha több személy együttesen okoz kárt, akkor a kárt is közösen viselik. Ha a kárt részben a károsult magatartása vagy viselkedése is okozta, pl. a közlekedési szabályok megsértésével, akkor a kárt a vétkesség mértéke szerint (okozott felelősség) aránylagosan viselik. Ha azonban a kárt kizárólag a károsult vétkessége okozta, akkor a kárt is kizárólag ő viseli; ilyen esetben a kár okozója teljesen mentesül a kártérítési kötelezettség alól. Ezt a körülményt azonban bizonyítani kell. Csak a tényleges — anyagi — kár megtérítésére lehet igény. Kivételesen megítélheti a bíróság más kár megtérítését akkor, ha szándékosan okozott kárról van szó, pl. szándékos bűncselekménynél. Tárgyi kár esetében a kár keletkezése idején a megsérült (megsemmisült) dolog azon értékéből kiindulni, amennyit ért, vagyis tekintetbe kell venni a dolog amortizációját (értékcsökkenését) is. Az emberi egészségben, testi épségben okozott kár esetében egyszeri kártalanítás jár, mégpedig fájdalomdíj és a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó kártérítés alakjában. Ennek összegét a kezelő- (körzeti, üzemi) orvos, vagy más egészségügyi intézmény szakvéleménye alapján megállapított pontérték szerint az 1965. évi 32. számú hirdetményben foglalt elvek és értékelési táblázatok alapján állapítják meg. A károsultnak igénye van a baleset (kár) okozta keresetcsökkenés megtérítésére is, amennyiben a testi épségében (egészségében) okozott kárról van szó. Ezt a baleset (kár) előtti átlagkeresete alapján kiszámított pénzjáradék formájában állapítják meg. így igénye van a munkaképtelenség idejére az előző átlagkeresete és a kifizetett táppénz közötti különbözet megtérítésére. A munkaképtelenség megszűnése után pedig az előző átlagkeresete és a baleset (kár) utáni keresete közötti különbségre van igénye. Az utóbbi keresethez azonban hozzászámítják az esetleges részleges vagy teljes rokkantsági nyugdíjat is. Ugyancsak igénye van a felmerült és szükséges gyógykezelés költségeinek a megtérítésére is. Dr. B. G. AZ ÉLETLEN KÉSEK GONDOLATOK A BARÁTSÁGRÓL Florencio Escardó: (argentin humorista) 19
