A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-14 / 7. szám

x B. RJABIKIN: TAP ASZTA L ATCS ERE JOGI TAKÁCSOK A gépjárművek kötelező szavatossági biztosításáról lapunk 3-ik számában írtunk, most közöljük a befejező részt — Szabad tanácsot kérnem öntől? — fordult zavartan a tapasztalt csábítóhoz a kezdő szoknyavadász. — Miért ne? — mosolygott az, és hoz­záfűzte. — A tanács nem kerül semmi­be. Miről van szó? — Tudja, jó ideje rosszul alszom éjsza­ka. Mihelyt lehunyom a szememet, mindenféle szörnyűség jut eszembe. Semmi értelme részletesen elmondani. Már régóta ismerték egymást. A férfi megszokta, hogy havonta kétszer láto­gatja meg a nőt, és mindig örömmel ment el hozzá. A nő pedig minden alkalommal ugyan­olyan örömmel fogadta látogatóját, és először a konyhába sietett, hogy meg­vendégelje kedves barátját, bár tudta, hogy az nem éhes. A férfi rendszerint követte a konyhába, és miközben a nö tett-vett, játékosan becézgette: csókolgatta a nyakát, si­mogatta a halántékán levő hajtincseket, gyengéden megérintette a derekát. A nö pedig tréfásan, durcásan ellökte a férfi kezét: Barátunknak azt a személyt nevezzük, aki előbb vagy utóbb megrágalmaz bennünket. S közben állítja, hogy meg­van rá a jó oka. A legjobb barátunk az, aki a lehető legkésőbb követ el ellenünk valami disznóságot. • Jó barátunknak tartjuk azt, aki sosem kér tőlünk kölcsön. Egyéb hibáit elnéz­zük. A rossz barát pedig az, aki nem akar nekünk pénzt kölcsönözni. Azt ál­lítja, hogy nincs pénze, pedig mi meg vagyunk győződve az ellenkezőjéről. A barátok már csak ilyenek. • Gyermekkori barátunk az, aki a lehető legalkalmatlanabb pillanatban odalép hozzánk és fültanúk előtt megkérdezi: „Emlékszel még a jó öreg Bunyósra? Micsoda monoklit kaptál tőle, amikor elloptad a szalámiskenyerét!" Harsá­nyan kacag hozzá. Aztán a füledhez hajol és suttogva megkérdezi: „Remé­lem nem hoztalak kínos helyzetbe a kedves gyerekkori emléknek a felidézé­sével 7' Ha fontos állásba kerülsz, hihetetlenül kibővül a baráti köröd: rájössz, hogy hogy mi mindenre gondolok, de higgye el... — Ugyan miért ne volna értelme? — szakította félbe a fiatalember szavait elkomolyodva az öreg szoknyavadász. — Kedves fiam, amikor ezt az utat választotta, vajon nem tudta, hogy a Don Jüanok nem Donna Annákkal ál­modnak, hanem bosszúálló férjekkel? — Ne siess annyira — kérte. — Azt akarom, hogy nálunk is minden ugyan­úgy történjen, mint másoknál. Kösd le magad valamivel. Tessék, itt vannak a kések: már megint tompák, kiélesíthe­ted őket, ha akarod. A férfi azonban ezúttal furcsa, szorongó érzéssel fogott munkához. Hirtelen ugyanis ez a gondolat hasított belé az agyába: „Nálunk otthon ki élesíti a késeket? Mivel én nem, annyi szent. A kések pedig mindig élesek..." Ford.: G. Gy. nem éltél hiába. Rengeteg barátot sze­reztél, akik tisztelnek, akik támogatnak. Ha meghalsz, mind ott állnak a kopor­sód körül. „Megteremtette a barátság kultuszát" mondja a szónok a sírod felett. Ha viszont nem magas hivatalod­ban, hanem később halsz meg, ezt mondják: „Szép csendesen visszatért a polgári életbe". Azaz visszatértél az újságolvasáshoz, kis kávéházi asztalod­hoz. A magányhoz. • Vannak távoli barátok is. Ködös alakok ezek, akik messziről élesztgetik a barát­ság tüzét. Rendszeresen érkező levele­ikben „Régi barátságunk nevében" mindig kémek valamit tőled. Sokszor azt sem tudod, ki az illető, de azért növeli önbizalmadat a tudat, hogy annyi barátod van; hogy megbíznak benned, hogy számítanak rád, még ha a szemé­lyes találkozást nem is tartják fontos­nak. • Vannak igazi barátaink is, de ezekről rendszerint nem beszélünk. Barátságuk sokkal értékesebb számunkra, mintsem hogy szavakba tudnánk önteni. Ezeket a barátságokat szívünk legmélyére zárjuk, mert a valódi értéket mindig óvni kell. Fordította: Mikola Anikó Az Állami Biztosító a gépkocsival harmadik személynek okozott kár megtéritésén kívül megfizeti a biztosítottnak a biztosítási ese­mény (a baleset) azon költségeit is, amelyek büntetőeljárásban az ügyvédi képviselettel (a védelemmel) kapcsolatban keletkeztek mind az I. fokú bírósági eljárásban, mind az ún. előkészítő eljárásban a nyomozati, illetve a vizsgálati szervek előtt. A fellebbezési eljá­rásban felmerült ügyvédi védelem költségeit a biztosító azonban csak akkor téríti meg, ha annak megfizetésére külön kötelezte magát. Ha a károsult polgári perben érvényesíti a biztosított ellen a kártérítési igényt, akkor ennek a pernek a költségeit is a biztosító viseli akkor, ha a kárért való felelősségnek, a biztosító fizetési kötelezettségének vagy a kárösszeg magasságának a megállapítására feltétlenül szükség volt. Az ügyvédi képvise­lettel felmerülő költségeket és kiadásokat az Állami Biztosító ebben az esetben is csak akkor köteles megtéríteni, ha ezek megfize­tésére külön kötelezte magát. Ez érvényes akkor is, ha a károsult kártérítési igényének peren kívüli megállapítására, illetve kielégí­tésére kerül sor. Ahhoz, hogy a biztosító a károsult igényeit kielégíthesse, a biztosított személynek törvé­nyes kötelessége a biztosítóval együttmű­ködni, hogy a kár okát és annak összegét megállapíthassák. így a biztosított köteles a biztosítási eseménytől (a balesettől) számí­tott 15 napon belül ezt a biztosítónak írás­ban bejelenteni. Ugyancsak be kell jelente­nie, hogy a károsult kártérítési igényt tá­masztott vagy bíróságilag érvényesít ellene, valamint azt is, hogy a balesettel kapcsolat­ban ellene büntetőeljárást indítottak. A biztosítottnak a közlekedési szabályokban — az 1975. évi 100. számú hirdetmény 30. paragrafusának 3. bekezdésében — foglal­tak értelmében a balesetet a közbiztonsági szerveknek is be kell jelentenie. Ha a biztosított a bejelentési kötelezettségé­nek nem tesz eleget, akkor ez számára anyagi hátránnyal járhat, mert a biztositó jogosult a károsultnak kifizetett kártérítési összeg feléig terjedő összeg megtérítését követelni a biztosítottól. A biztosítónak joga van a biztosítottól a károsultnak kifizetett összeg 20 százalékát követelni akkor, ha a biztosított a biztosítási esemény idején (a balesetkor) a biztosítási díj kifizetésével késedelemben volt, de ez a térítés legfeljebb 6 000 Kčs-t tehet ki. Különösen méltányolást érdemlő esetekben a biztosító ezen igényei érvényesítésétől részben vagy egészen el is állhat. Az Állami Biztosító a kártérítési összeget a szükséges kivizsgálás befejezésétől számí­tott 15 nap alatt köteles a károsultnak kifi­zetni, vagy attól a naptól számítva 15 napon belül, amikor a biztosító beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával a károsulttal megegyezés jött létre a kártérítés összegé­ről. Néhány szó az általános kártérítési kötelezett­ségről A Polgári törvénykönyv 420. paragrafusa értelmében kártérítési kötelezettsége van mindenkinek, aki valamely törvényes vagy szerződéses kötelezettségének megszegésé­vel másnak anyagi kárt okozott. Mindezekben az esetekben a károsultnak kell bebizonyítania azt, hogy a károkozó megsértette valamilyen kötelezettségét és ez összefüggésben van az okozott kárral. A kár okozója azonban mentesül a kártérítési köte­lezettség alól akkor, ha bebizonyítja, hogy a kár elkövetésében nem vétkes. Ettől az esettől különbözik az okozott kárért való objektív felelősség, amiről a Polgári törvénykönyv 427. paragrafusa szól. Eszerint a gépjármű üzemeltetője — vétkességére való tekintet nélkül — felel a gépjármüvei okozott kárért. A gépjármű üzemben van nemcsak akkor, amikor mozog, hanem akkor is, ha áll, de a motorja jár. Az üzemeltető helyett az a személy felelős az okozott kárért, aki a gépkocsit annak tudta vagy akarata ellenére használja (pl. a gépko­csitolvaj). A gépkocsi üzemeltetője azonban a kár okozójával (a tolvajjal) együtt felel a kárért akkor, ha a gépkocsi használatát gon­datlanságával lehetővé tette (pl. azzal, hogy nem zárta be a gépkocsit, bent hagyta a kulcsot stb.). A gépkocsival okozott károkra az előbb már ismertetett kötelező szavatolási biztosítás érvényes, ami a károsultnak lehetővé teszi, hogy kárát az Állami Biztosító térítse meg, s nincs kitéve annak a veszélynek, hogy a kár okozójának vagyontalansága miatt esetleg nem kapja meg a kártérítést. Ha több személy együttesen okoz kárt, akkor a kárt is közösen viselik. Ha a kárt részben a károsult magatartása vagy viselkedése is okozta, pl. a közlekedési szabályok megsér­tésével, akkor a kárt a vétkesség mértéke szerint (okozott felelősség) aránylagosan vi­selik. Ha azonban a kárt kizárólag a károsult vétkessége okozta, akkor a kárt is kizárólag ő viseli; ilyen esetben a kár okozója teljesen mentesül a kártérítési kötelezettség alól. Ezt a körülményt azonban bizonyítani kell. Csak a tényleges — anyagi — kár megtéríté­sére lehet igény. Kivételesen megítélheti a bíróság más kár megtérítését akkor, ha szán­dékosan okozott kárról van szó, pl. szándé­kos bűncselekménynél. Tárgyi kár esetében a kár keletkezése idején a megsérült (meg­semmisült) dolog azon értékéből kiindulni, amennyit ért, vagyis tekintetbe kell venni a dolog amortizációját (értékcsökkenését) is. Az emberi egészségben, testi épségben oko­zott kár esetében egyszeri kártalanítás jár, mégpedig fájdalomdíj és a társadalmi érvé­nyesülés megnehezüléséért járó kártérítés alakjában. Ennek összegét a kezelő- (körzeti, üzemi) orvos, vagy más egészségügyi intéz­mény szakvéleménye alapján megállapított pontérték szerint az 1965. évi 32. számú hirdetményben foglalt elvek és értékelési táblázatok alapján állapítják meg. A károsultnak igénye van a baleset (kár) okozta keresetcsökkenés megtérítésére is, amennyiben a testi épségében (egészségé­ben) okozott kárról van szó. Ezt a baleset (kár) előtti átlagkeresete alapján kiszámított pénzjáradék formájában állapítják meg. így igénye van a munkaképtelenség idejére az előző átlagkeresete és a kifizetett táppénz közötti különbözet megtérítésére. A munka­­képtelenség megszűnése után pedig az elő­ző átlagkeresete és a baleset (kár) utáni keresete közötti különbségre van igénye. Az utóbbi keresethez azonban hozzászámítják az esetleges részleges vagy teljes rokkantsá­gi nyugdíjat is. Ugyancsak igénye van a felmerült és szükséges gyógykezelés költsé­geinek a megtérítésére is. Dr. B. G. AZ ÉLETLEN KÉSEK GONDOLATOK A BARÁTSÁGRÓL Florencio Escardó: (argentin humorista) 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom