A Hét 1986/1 (31. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-03 / 1. szám
KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: EMBERKÖZELBEN — beszélgetés Duba Gyula érdemes művésszel Zolczer János: A LEÁNYVÁR MARADVÁNYAI TAVASZI SZÉL VIZET ÁRASZT — képekben Lacza Tihamér írása Csanda Sándor könyvéről Miklósi Péter: NAPLEMENTE Tömörkény István: LUK A HÁZOLDALBAN (elbeszélés) Dusek Imre: AZ ALPOKON TÚL ITÁLIA II. Címlapunkon D. Havran felvétele A Csemadok Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná 7. Telefon: 332-865 Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čsl. armády 35 főszerkesztő: Strasser György Telefon: 336-6,86 Főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla Telefon: 332-864 Grafikai szerkesztő: Krát Pétemé Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6 Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. EMBERKÖZELBEN • Négy éve vagy a Csemadok KB elnöke, milyen érzésekkel vállaltad 1981 őszén ezt a tisztséget? Hogyan tekintesz minderre négy év távlatából? — Megtiszteltetésnek és felelősségnek tartottam, s tartom ma is. Ezért vállaltam. Az elmúlt négy év csak erősítette az akkori érzéseket: egy pozitív program megvalósítása végső soron csak jó érzéseket erősíthet az emberben akármilyen poszton is tevékenykedjen. Nem mond ellent ennek az állításnak az, hogy a pozitív program megvalósítása során akad persze gond is. Például a kistelepülések kulturális élete, de maguk az apró falvak is, ahol eleve szerényebbek a kulturális igények és a lehetőségek; ahol sem önálló földműves-szövetkezet, sem nemzeti bizottság, de iskola sincs; ahonnan a városok jobb munka- és szociális lehetősége elviszi — főleg a gazdaságilag és társadalmilag aktiv — lakosságot. Egészen más jellegű gondot jelent a belső szervezeti élet, az iskolán kívüli felnőttoktatás. és nevelés, az amatőr művészeti tevékenység minőségének és hatékonyságának a biztosítása, valamint rendezvényeink szervezési és főleg eszmei-művészi színvonalának fokozása. Az akadályok leküzdése magasabb célok elérésére ösztönöz mindenkit, főleg, ha érzi, tudja, hogy azokkal a célokkal tömegek azonosulnak. A „mindenkiben" nem csupán munkatársaim többségét, hanem az önkéntes tisztségviselők és a tagság java részét is értem. 7 • A Csemadok KB elnöke vagy. ami hivatalból Szlovákia fővárosához köt a Szövetségi Gyűlésben is Bratislava körzetét képviseled, de továbbra is érsekújvári lakos vagy. így egyike a naponta ingázó, vidéken lakó. de a fővárosban dolgozó embereknek. Munkád szempontjából ez előny vagy hátrány? — Sem előny, sem hátrány. Csupán tény. Mint például az is, hogy Szlovákia fővárosában körülbelül az év kétharmadát, a többi részét pedig az Ungtól a Dunáig terjedő Csemadok-rendezvényeken és Prágában töltöm. A Csemadok nem hivatal és nem intézmény. Kulturális tömegszervezeti voltunkból eredően fontos, hogy az apparátus tisztségviselői gyakran járják az országot. Ez nem csupán a központi bizottság és a járási titkárságok munkatársaira, hanem a Hét szerkesztőire is vonatkozik. Mindenütt ott kell lennünk, ahol valami történik, de ugyanúgy ott is. ahol semmi sem. Ismernünk kell a jelenség okát. S mert szervezeteink és azok művelődési és művészeti csoportjai élén önkéntes kulturális dolgozók állnak, a Mohamedről és a hegyről szóló közmondásnak csak a második része jöhet számításba; nem az íróasztal mögül irányítunk, hanem a helyszínre megyünk. Utazni — főleg télen — sem repülőn, sem autón, sem vonaton (amin a fővárosba és a vissza vezető utat megteszem) nem jó. Ennél rosszabb már csak az lehet, hogyha nem tart az ember rendszeres kapcsolatot a térképen legtávolabb eső szervekkel és szervezetekkel is, vagyis ha nem közvetlenül szerez tapasztalatokat és értesüléseket mindarról, amiért felel. Ebből következik, hogy a nagyobbik rosszabb elkerülendő a kisebbik rossz a jó. SIDÓ ZOLTÁN, a Csemadok KB elnöke Háromgyermekes, negyvenhét éves magyar-szlovák-rajz-neveléstudomány szakos pedagógus vagyok (voltam ?), feleségem szintén ezt a hivatást választotta, amellett népi tánccsoportot vezet nagy odaadással idestova tíz éve. Zoli fiunk a Komenský Egyetem Természettudományi Karának negyedéves hallgatója. Ági lányunkból egy év múlva gyerekszerető óvónő lesz. Árpád fiunk pedig azonkívül, hogy a Csemadok érsekújvári tánccsoportjában forgatja a lányokat most fejezi be a nyolcadik osztályt. 1965-ben lettem az újvári helyi szervezet titkára, majd később elnöke (egyben a járási bizottság elnöke és a központi bizottság tagja is), míg 1981 decemberében a Csemadok KB élére kerültem. Kulturális szövetségünk komoly társadalmi megbecsülésének tulajdonítom, hogy azóta megválasztottak a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája képviselőjévé, majd a kulturális miniszter kollégiuma és a Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzetiségi Tanácsa tagjává neveztek ki. Az emberközéletü-életközelü életrajzhoz még hozzátartozik, hogy szívesen gondolok vissza pedagógus éveimre: Udvardra és az újvári közgazdasági középiskolára, egykori munkatársaimra és diákjaimra, az ezt megelőző évekből az Ifjú Szívekben töltött szép időre, a Fórum című főiskolás lap körül kialakult tettre kész csoportra. De az is hozzátartozik, hogy szeretem a verset (mely gondolatot közöl és ébreszt), a festményt (mely nemcsak tájélmény), a jó közösséget (amely hasznos munkát végez és még hasznosabbra serkent), és szeretem az előítéletektől mentes embert, akinek nem az a fontos, hogy honnan jött hanem az, hogy hová megy. • Vannak állandó útitársaid ? Hogy töttöd el az utazásra fordított időt? — Természetesnek tartom, hogy az ismeretség egy fülkébe tereli a napi kétszáz kilométert ingázókat. Ahogy a munkába, illetve a munkából vezető út, úgy az utazással töltött idő is két részből áll számomra: jövet máriásparti űzi el az álmosságot, menet — általában később utazom haza a többi ingázónál — hasznos olvasással telik az idő. • Elfoglalt ember vagy. nincs sok szabadidőd. Tudod-e tartani a kapcsolatot egykori pedagógustársaiddal? — A vasútra menet még, hazajövet meg már üres az iskola. Egy-egy véletlen találkozáskor azért felidézzük a régi időket, de tanítók napjára is csak levélben gratulálok egykori munkatársaimnak. A minap felhívtak telefonon a volt diákjaim: tanár elvtárs, tavasszal tartjuk a tizenöt éves érettségi találkozónkat, melyik napja szabad? Márciusban tehát — egy napra — ismét osztályfőnök leszek. • Mivel töltőd a legszívesebben a kevés szabadidődet ami a rendelkezésedre áll? — A főszerkesztőnek valaki pletykált? Az is lehet, hogy magam mondtam el: néhanapján egyik barátommal elbújunk a Berekben vagy az anyalai erdőben, és festünk. Örülök, ha ráhibázok és sikerül összekócol-' nőm a lombokat, kiegyenesítenem a rónát, meg annak is, hogy süt a nap. • Mi a véleményed az alkotás öröméről, az amatőr művészetről, annak jövőjéről? — A kép felkerül a falra, elhangzik a dal, a végszó után legördül a függöny, de ezzel nem ér véget a hatás. Az értő-érző befogadó többször feleleveníti az élményt, vissza-viszszatér — lélekben és magánbeszélgetésekben is — a produkcióhoz. Az alkotás nemcsak a nézőnek, hanem magának az érték létrehozójának is örömet okoz. Az alkotás öröme maga a boldogság, és érte sokan vállalják a feléje vezető út gyötrelmeit. Az egyre több szabadidő és a boldogságkeresés biztosítja az amatőr mozgalom jövőjét. Kulturális szövetségünk több mint nyolcszáz amatőr csoportot és együttest tart számon, melyekben nyolcvanhét ezres tagságunk majd egyötöde gyarapítja értékeinket. Aki ismeri a Tavaszi szél vizet áraszt.... a Kodály Napok, a Jókai Napok, az Országos Népművészeti Fesztivál és a többi rendezvényünk színvonalát, az ismeri az alkotásból fakadó örömöt és bízik az öntevékeny művészet jövőjében. • Beszélgetésünk január elején jelenik meg, ez a jókívánságok kifejezésének az időszaka. Mit kívánsz saját magadnak és olvasóidnak? — 1986 a béke éve. Békét kívánok mindannyiunknak az élethez, békét a munkához, békét az alkotáshoz. És békétlenséget mindazzal szemben, ami ezt fenyegeti. Beszélgetett: STRASSER GYÖRGY 2
