A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-26 / 30. szám
A Gsemadok életéből Es egy pillanatfelvétel a Szőttes táncáról ' A zseüzi ONE első helyezettje, a štúrovói Kisbojtár gyermektánccsoport is fellépett A fülekpuspöki Palóc táncegyüttes vendégkoreográfusa MUnár Pál és felesége szólóznak A kisebb időponti eltolódásokat figyelmen kívül hagyva (nem voltak túl zavarnak, mert a táborozok mindig jelen voltak) a szervezők minden dicséretet megérdemelnek a találkozó előkészítéséért, megszervezéséért. A magas színvonalú műsorok közül csak a táncház „lógott ki". Oka? A magas színvonal...? A táncház vezetői nem tudatosították azt, hogy az ott levő fiatalok nagy része akkor találkozott először a tanított — s egyáltalán nem egyszerű — lépésekkel, hogy egy táncot nem lehet egy óra alatt megtanítani s megtanulni. hogy nem mindenki születik a tánchoz szükséges adottságokkal, hogy a kevesebb s az egyszerűbb néha több s értékesebb. A gyors tanítás eredménye egyértelműen mutatta ezt. A táncházat megkezdő mintegy száz tanulni vágyó fiatalból rövid időn belül alig néhány maradt. Néhány sikertelen próbálkozás után a többség csalódottan abbahagyta a tanulást. Maradtak azok, akik eddig is tudták azt, amit itt tanítani kellett volna. Kár, mert a táncház jó alkalom az ismerkedésre mind a néptánccal, mind egymással. Csak nem így, rohamlépésekkel elriasztva a tánctól azokat is, akik azt szerették volna megtanulni! Szerették volnál PUNT1GÁN JÓZSEF A legszebb örökség A bussai (Bušince) Bom bor Ferenc, a „nótáskedvű Bőm bor" fia. küzdel mes. eseménydús életének hatvana dik esztendejét ta possa. Édesapjának — állítják, akik ismer ték —, a főldecské jével bíbelődő parasztgazüanak „üalbol volt a lelke." A kis Feri gyerek a véget nem érő hosszú téli estéken a sutban vagy a kemencepadkán ücsörögve hallgatta kukoricát morzsoló, seprűt eszkábáló szüléje danászásait. Aztán telt-múlt az idő. katonaérett legénynyé serdült a fiú. Becsülettel megőrizte azonban apja legszebb örökségét, sőt tovább is adta, mindenhol énekelte a hallott „parasztnótákat". A második világégést követően 1949-ben Bussán is megalakult a Csemadok helyi szervezete, s Bombor Ferenc szintén ott bábáskodott születésénél. Két ízben vállalt tisztséget kulturális szervezetünk bussai vezetőségében. Először az ötvenes évek derekán választotta a falu népe Csemadok-elnökké. — Sajnos — magyarázza Feri bácsi —, hamarosan át kellett adnom másoknak a stafétabotot: míg állatgondozó voltam győztem a sokszor éjszakába torkolló összejöveteleket erővel, ám miután a csalári (Celáry) termelőszövetkezet közgyűlése a gazdaság élére választott, nem tudtam maradéktalanul elvégezni a rám váró feladatokat. Persze, azért nem fordítottam hátat a kuttúrmunkának. A tragédia ez idő tájt következett be: elveszítette a jobb lábát. Azonban így is kerek tíz éven át főállattenyésztőként dolgozott tovább a szövetkezetben s most is az ellenőrző bizottság tagja. — Nincs nyugtom, maradásom odahaza — mondja —, esztendők óta színdarabokban játszom. Néhányat magam tanítottam be a fiatalokkal. Amit szerénységből elhallgat, én fűzöm hozzá: a szinjátszó csoportok járási versenyén két ízben elnyerte a legjobb férfialakítás díját. Egyszer pedig a Vén szerelmes c. darabbal csoportjuk első lett a nagykürtösi (Veľký Krtíš) seregszemlén. Tíz éve érdemes tagja a Csemadok járási bizottságának. Számos kitüntetés tanúskodik fáradságot nem ismerő munkájáról. A Csemadok KB emlékérmének és ezústplakettjének a tulajdonosa, nem fukarkodott azonban az efsz és a helyi nemzeti bizottság sem érdemei elismerésében. A helyi pártszervezet vezetőségi tagja. Fia, s talán ez természetes is, nagy nótakedvelő. Bombor Ferenc legnagyobb öröme^ három unokájában telik. Sándor, a legidősebbik a tenisz meg az asztalitenisz szerelmese. Nem igen akadt mostanában a kürtösi járás pionírjai közül legyőzője. Adri, a közbülső csemete, az iskolai folklórcsoport leikés tagja. A legfiatalabb unoka Annuska még csak két esztendős, ám mér énekelgeti a nagyapától hallott szép dallamokat Felesége odaadó tagja a Tavaszi szél... országos döntőjében is sikeresen szerepeit vegyeskórusnak. Mária asszony egyébként kiváló szólóénekes. Menye Magda, aki még a férfikórusba is szíves-örömest eljárt volna énekelni, a bussai tájház vezetője. A kiállított tárgyak között szerepel Bombor Ferenc néhány takarosra sikeredett kezemunkája. — Módfelett kedvelem szülőfalumat — vallja önmagáról—, természetesnek tartom, hogy a faluban dívó szokásokat, dalokat megőrizzük, átmentsük az utókor: gyermekeink, unokáink számára. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvétele 7
