A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-07-19 / 29. szám
Csak egy percre^ ÁRPÁDI DEZSŐ mesterségének címere a fözökanál, kedvenc időtöltése pedig a fotózás. így jellemezhetnek legtalálóbban a RaJ Vendéglátóipari Vállalat fiatal mesterszakácsának munkáját és hobbiját. — Hol tanultál meg főzni? — Az alapokat természetesen otthon szereztem. Szívesen segédkeztem az édesanyámnak. a nyári vakáció heteiben pedig a nagyanyám mellett kuktáskodtam. Az alapiskola elvégeztével hivatalosan is kitanultam ezt a szakmát, majd vendéglátóipari szakosító tagozaton is érettségiztem. A szakvizsga és az érettségi letétele, nomeg a tényleges katonai szolgálat letöltése után külföldön is voltam konyhaséf csehszlovákiai gasztronómiai napok keretében. — A konyhafönök miben különbözik a többi szakácstól? — Gyakorlatilag mindazt tudnia kell, amit a jó falatokat előállító szkakácsoknak. Sőt valamivel többet is, hiszen ő felel a konyháért. Ismernie kell az ételeket, értenie kell az izek megválasztásához, a főzés technológiájához, de legfőképpen szeretnie kell a mesterségét. — Hogy ki mennyire szereti köziiletek a mesterségét, az lemérhető a gyakorlatban is? GYÁSZ N. város sem nagy, sem kicsi nem volt, és nem új, de régi sem. Közönséges, átlagos város, amelynek — sajnos, de való — nem zavartalan a vízellátása, s a helyi lapban megjelenő, vizenyős karcolatok ezért aligha nyújtanak kárpótlást. A legutóbbi hat nap alatt az a város halott volt és talán még sokáig senki sem emlékezett volna rá. ha központi pénzügyi szervek nem léteznének a világon. Ezek jöttek rá elsőnek arra, hogyha hat napon keresztül semmilyen bevétel sem érkezik egy városból, akkor ezzel a várossal valami rendkívüli dolog történhetett. Legott elhatározták, hogy tapasztalt szakértőket küldenek N. városba, s függetlenül attól, hogy N. él-e vagy meghalt — behajtják tőle azt, ami jár. Amikor a tapasztalt szakértők kiszálltak N. város pályaudvarán a vonatból, kihalt utcákat láttak, a nagy ritkán elébük kerülő férfiakból pedig egyetlen értelmes szót sem tudtak kiszedni. A szakértők figyelmét hirtelen felkeltette egy fura szerzet, átlós irányban haladt át a téren, néha fel-felnézett az égre és ezt dudorászta: „Ó, add már ide azt a kék mellényt, anyácskám!" Nagy nehezen sikerült kideríteni, hogy az illető a helyi repülőtér vezetője. Az égre pedig azért nézett, mert repülőgép panaszos zúgása hallatszott onnan, a mellénykéről szóló dalocskát pedig hat nap óta állandóan közvetítette a helyi rádió, és így mélyen belevésődött a főnök emlékezetébe. Az égen zúgó repülőgép valójában még tegnap szállt arra, és azóta kért leszállási engedélyt, de senki sem tudta fogadni, mert a repülőtér dolgozói közül hat nap óta senki sem jelent meg a munkahalyén. Ugyanezen ok miatt forgott a rádió stúdiójában is ugyanaz a lemez. Hat nappal ezelőtt tették fel — de nem volt senki, aki — Természetesen! Bennünket naponta „zsűriznek" a vendégek, és gyorsan elterjed a híre a jó konyhának. — S a rossznak? — Annak is! A jó konyhafőnök fellendítheti a forgalmat, a rossz pedig — a szó legnemesebb értelmében — megsütheti a tudományát ... — Előny vagy hátrány azonnal egy nagykonyhán kezdeni? — Óriási előny. Sokrétű a munka, szinte minden nyersanyagot megismerhet az illető. Egy-egy nagykonyhán ugyanis legalább harmincféle ételt készítenek. Arról nem is beszélve, hogy a szakácsművészetben is egyre inkább modem fözöberendezésekkel, konyhai eszközökkel dolgozunk. A jólmenö konyha valóságos főnyeremény egy kezdő szakácsnak. — Amatőr fotósként több ízben is szerepeltek már képeid kisebb tárlatokon. Miszerint döntőd el, vajon mi kapható lencsevégre ? — Először szinte mindenki a családi fotóalbumokhoz hasonló képeket készít. A következő lépcső aztán az, amikor már olyan mozzanatok is filmre kerülnek, amelyek elsődleges jelentésükön kívül valami mást is hordoznak. Tartalmat, gondolatot, egyéni meglátást. — Legközelebbi terveid? — Szeretnék a Družba, azaz a Barátság nevű üdülőhajóra kerülni. Ott azután főzhetnék is, fotózhatnék is a kedvemre. (mik—) levegye: a rádió munkatársai sem dolgoztak. A bank felé tartó szakértőnek egy fura menet zárta el az útját. Két farkas, egy sakál, néhány különböző színű róka ballagott az utcán, meg egy nőstényoroszlán — ezt két hímoroszlán kísérte, már alig álltak a lábukon. Az állatok fejüket lecsüggesztve vánszorogtak, és annyira kimerültek voltak, hogy még csak nem is ordítottak. A bús menet végén egy óriási elefánt haladt. Időnként kinyújtotta ormányát az első emeleti erkélyek felé, és fikusszal, begóniával és muskátlival csillapította éhségét. Az elefánt nyakán a helyi állatkert öntöttvas kapuja lógott amely két tonna súlyú lehetett. Amikor az elefánt kitörte a kaput, fejét átdugta a tömör vasrudak között, de kihúzni már nem tudta, úgyhogy a kapuval a nyakán járkált. Az állatkertben nyilván szintén senki sem dolgozott hat nap óta, és nem adtak enni az állatoknak. — Istenem! Mi történt ezzel a várossal?! — kiáltottak fel a szakértők, ez alkalommal már kórusban, amikor a bankban sem találtak egyetlenegy tisztviselőt se. Valóban, mi történt? Nem tartom magam feljogosítottnak arra, hogy tovább kínozzam az olvasókat a szörnyű bizonytalansággal. Nem, nem pestis tört ki a városban, a világ vége sem köszöntött be. Valami szörnyűbb dolog történt. Olyasmi, aminél szörnyűbbet kitalálni is nehéz. Hat nappal ezelőtt a helyi labdarúgó csapat, amelyet a városban mindenki imádott, 0 : 5 arányú szégyenletes vereséget szenvedett és kiesett a köztársasági kupa döntőjéből... És N. város mélységes gyászba borult. HRISZTO PELITEV (Bulgária) Fordította: Gellért György Jogi tanácsok T. B. nyárasdi (Topolhíky) olvasónk előző kérdésére április 26-iki 17. számunkban már válaszoltunk. Újabb kérdésére kiegészítésként közöljük, hogy az 1984. évi 108. számú törvény értelmében ez év január 1 -jével felemelték az ún. alacsony nyugdijakat. (Ez azokra vonatkozik, akiknek nyugdíját 1971 előtt állapították meg.) Az öregségi, rokkantsági, özvegyi és a teljesen árva gyermekek árvasági nyugdiját és a szociális nyugdíjakat azoknál a személyeknél, akiknek e nyugdíj az egyetlen megélhetési forrásukat képezi havi 950 Kčs-ra emelik. Ha az öregségi, rokkantsági vagy szociális nyugdijat élvező személyeknek ráutalt családtagja (pl. felesége) is van, akkor kérelmére nyugdíját havi 1 600 Kčs-ra emelik fel. Nyújtson be kérvényt a nyugdíjhivatalhoz (Úrad dôchodkového zabezpečenia, Bratislava, ul. 29. augusta 8.) és az idézett törvény alapján kérje nyugdijának felemelését azzal, hogy ez képezi egyetlen megélhetési forrását, amelyből a feleségét is eltartja, aki semmiféle segélyt nem kap. A szomszédja a nyugdíjjogosultságával és családi körülményeivel nem foglalkozhatunk, mert ezeket egyoldalú állításai alapján nincs módunkban megítélni. A fia fizetéséből eszközölt levonások, valamint a villanyfogyasztásért felszámított őszszeg elleni kifogásokkal a fia forduljon a munkaadójához, illetve a villanytársasághoz és ott kérje panaszának orvoslását. T. E. vágsellyei (Šaľa) olvasónk 29 éve dolgozik egy munkahelyen, s eddig semmiféle jutalmat nem kapott. Azt kérdezi, mikor kaphat a dolgozó jutalmat, továbbá hogy a szülési szabadságot beszámitják-e a munkaviszony tartamába. Lapunk 21 -ik számában már megírtuk, hogy az 1970. évi 159. számú rendelet alapján a munkaadó pénzjutalmat adhat a dolgozójának abban a naptári évben, amelyben betölti az 50-ik életévét; az első munkábalépésétöl számított 25-ik szolgálati év alkalmából; amikor először lép ki a munkából azután, hogy öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra szerzett igényt. A pénzjutalmat csak akkor kaphatja meg, ha az utolsó munkahelyén már legalább öt éve van munkaviszonyban és csakis abban a naptári évben, amikor a fenti feltételek valamelyikét teljesíti. A pénzjutalom összegét és további feltételeit a kollektív szerződés tartalmazhatja, de a jutalom összege nem haladhatja meg a 2 500 Kčs-t. A jutalomra azonban nincs a dolgozónak perelhető jogigénye. E pénzjutalmon kívül a dolgozó a kulturális és szociális alapból, a földműves-szövetkezeti tag a szövetkezeti jóléti alapból kaphat tárgyi ajándékot. A munkaviszony tartamába a fizetett szülési szabadságot, valamint a fizetetten anyasági szabadságot a gyermek kétéves koráig beszámítják. Több olvasónk kérdésére közöljük, hogy e rovatunkban a válaszok nyomdatechnikai okokból csak hosszabb idő után jelennek meg. Levélben jogi tanácsokat csak kivételesen, sürgős esetekben adunk. E. P. olvasónk a köztársasági elnök május 8-iki közkegyelmi rendelete iránt érdeklődik. Azt kérdezi, kell-e az érintett személyeknek kérvényt beadniok az amnesztia érvényesítése érdekében. A csehszlovák államszövetségről szóló 1968. évi 143. számú alkotmánytörvény értelmében a köztársaság elnökének jogában van közkegyelmet gyakorolni. Ez azt jelenti, hogy elengedheti vagy enyhítheti a büntetőbíróságok által kiszabott büntetéseket és elrendelheti, hogy a büntetőeljárást beszüntessék. Ugyancsak elengedheti az ítélet végrehajtását. Köztársasági elnökünk élve ezzel az alkotmányos jogával május 8-án kelt rendeletével, amelyet a Törvénytárban 38 szám alatt tettek közzé, elengedte az amnesztia kibocsátása előtt jogerősen kiszabott feltétlen büntetéseket: a vétségekért vagy szándékos bűncselekményekért kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztés, továbbá a gondatlanságból elkövetett bűncselekményekért kiszabott s három évet meg nem haladó szabadságvesztés büntetését, végül a más bűncselekményekért kiszabott szabadságvesztés egy évet meg nem haladó részét vagy maradékát. Ez az intézkedés csak azokra az elítéltekre vonatkozik, akik szabadságvesztésüket az I., tehát a legenyhébb büntetésvégrehajtási csoportban, katonai büntetőintézetben vagy ifjúsági javító-nevelő intézetben töltik vagy kellene letölteniök. Ugyancsak elengedte a felfüggesztett (feltételes) szabadságvesztéseket, valamint a javító-nevelő intézkedéseket (lényegük: a fizetésből történő levonás) vagy ezek maradékát azzal a joghatállyal, hogy ezekre a tettesekre úgy kell tekinteni, mintha nem ítélték volna el őket. Az elnöki közkegyelem értelmében nem lehet megindítani — s ha már megindították, be kell szüntetni — a büntetőeljárást azokban az esetekben, amikor olyan vétségekről vagy bűncselekményekről van szó, amelyekre a törvény legfeljebb egy évi szabadságvesztést szabhat ki, valamint az olyan gondatlanságból elkövetett bűncselekmények esetén, amelyekre legfeljebb három évi szabadságvesztést állapít meg a törvény. Ezt a pertörlési intézkedést (abolíciót) azokban az esetekben is alkalmazni kell, amikor az említett bűncselekményekre a büntetést a közkegyelmi rendelet kibocsátása előtt vagy annak napján kihirdetett, de még nem jogerős ítélettel szabták ki. E közkegyelem rendelkezéseiből kizártak azok a személyek, akiket az utolsó tíz évben már más szándékos bűncselekményért feltétlen szabadságvesztésre ítéltek. Nem vonatkozik az amnesztia a köztársaság elhagyásának bűncselekményére (a Btk. 109. paragrafusa szerint), valamint a Btk. 160. paragrafusa szerinti megvesztegetés elfogadásaként minősülő bűncselekményre, továb- bá a Btk. 162. paragrafusának 1. bekezdése szerinti közvetett megvesztegetés és az eltartási kötelezettség elmulasztására a Btk. 213. paragrafusa szerint. Azoknak a személyeknek, akikre az emnesztia kedvezményye vonatkozik, nem kell semmiféle kérvényt beadniok. Dr. B. G. 19 /*v l
