A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-27 / 52. szám
Képes krónika A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS ÜLÉSE December 9-én a Szövetségi Gyűlés üléstermében megkezdte tanácskozását a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának 20. együttes ülése. A legfelsőbb képviseleti testület ülésén a fő napirendi pont az 1986. évi állami népgazdaság-fejlesztési tervnek, valamint a jövő évi állami költségvetés törvényjavaslatának a megvitatása volt. A CSSZSZK kormányának a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1986. évi állami népgazdaság-fejlesztési tervére vonatkozó törvényjavaslatát Svätopluk Potáč szövetségi miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke indokolta meg. A szövetségi kormánynak a csehszlovák föderáció 1986. évi állami költségvetésére vonatkozó törvényjavaslatát Jaromír Žák szövetségi pénzügyminiszter terjesztette elő. Felvételünk a Szövetségi Gyűlés ülésén készült, a képen (jobbról balra): Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök és Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja látható. A CSEHSZLOVÁK-BOLGÁR EGYÜTTMŰKÖDÉS Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök meghívására munkalátogatást tett hazánkban Grisa Filipov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A prágai Hrzán-palotában folytatott tárgyalásokon értékelték a csehszlovák—bolgár együttműködés eddig elért színvonalát, áttekintették a politikai, a gazdasági és kulturális kapcsolatok kiszélesítésének és elmélyítésének lehetőségeit. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök is fogadta Grisa Filipovot (felvételünkön), a fogadáson jelen volt Ľubomír Štrougal (a képen jobboldalt). GUSTÁV HUSÁK FOGADTA GIUUO ANDREOTTIT Giulio Andreotti, az Olasz Köztársaság külügyminisztere hivatalos látogatást tett hazánkban. Az olasz diplomácia vezetőjét Bohuslav Chóoupek külügyminiszter hívta meg. Gustáv Husák köztársasági elnök a prágai várban fogadta Giulio Andreottit (felvételünkön). A baráti beszélgetés során pozitívan értékelték a csehszlovák—olasz kapcsolatok színvonalát MEGEMLÉKEZÉS AZ EMBERI JOGOK NAPJÁRÓL Az emberi jogok napja alkalmából december 9-én Moszkvában a Szovjet Jogászszövetség képviselői és a szovjet közélet más személyiségei találkoztak szovjet és külföldi újságírókkal. Alekszandr Szuharjov, a Szovjet Jogászszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország következetesen törekszik a hatékony és sokoldalú együttműködésre az emberi jogok területén az ENSZ Alapokmányának elveivel összhangban. (A ČSTK bel- és külföldi képszolgálata) A KULTÚRA FÓRUMA Budapesten hat hétig tartott a kulturális fórum. Munkájában írók. művészek, kuftúrpolitikusok diplomaták és más foglalkozású kiemelkedő személyiségek vettek részt E tanácskozásra a helsinki folyamat részeként került sor. Helsinkiben 1975 augusztusában írták alá az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmányát. Az 1975-ben kezdődött folyamatokhoz később több értekezlet kapcsolódott. Mindenekelőtt a belgrádi és a madridi konferenciák, amelyek a helsinki záróokmány megvalósításával foglalkoztak. A csaknem három évig tartó madridi tanácskozásnak az volt az egyik eredménye, hogy az elfogadott záródokumentum — nemzetközi politikai feszültségekkel különösen terhelt időszakban — az európai biztonság és együttműködés különböző témaköreinek megvitatására szolgáló fórumok gazdag programját határozta el. Közülük eddig három: Stockholmban a bizalom és a biztonság erősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó tanácskozás. Ottawában az emberi jogok témáját ez évben megtárgyalt ülés. illetve Budapesten a most véget ért kulturális fórum valósult meg. Jövőre. 1986-ban Bécsben tartják meg a Helsinkiben felmerült kérdések teljes körét felölelő tanácskozást. A budapesti kulturális fórumra a helsinki értekezleten részt vevő és az okmányokat aláíró mind a 35 ország elküldte képviselőit. A helsinki folyamat többi értekezletéhez hasonlóan a résztvevő államokat kormányaik által kijelölt küldöttségek képviselték. A kulturális fórum alkalmából Budapest hat héten át több száz küldöttet és több száz újságírót látott vendégül. Az utóbbiak a fórum eseményeiről naponta tájékoztatták a világ közvéleményét. Írásaikból tudjuk, hogy — ha az ülésen nem is született záródokumentum — a kulturális fórum teljesítette hivatását. Résztvevői megvitatták az alkotó tevékenységnek, a kulturális értékek terjesztésének és az együttműködésnek a kérdéseit. Az első héten plenáris üléseket tartottak, majd négy munkabizottságban folyt az eszmecsere. A kis országok képviselői — köztük Csehszlovákia küldöttei — többnyire azt szorgalmazták, hogy a kulturális cserék során nagyobb figyelmet kellene fordítani a kölcsönösség ebének érvényesítésére, az egymás értékeinek megismertetésében tapasztalható aránytalanságok csökkentésére. Gyakran elhangzott az a vélemény is. hogy az eddiginél több figyelmet érdemelne a kevéssé elterjedt nyelveken létrehozott irodalmi alkotások és más kulturális értékek szélesebb körű cseréje, megismertetése és elterjesztése. Amint az várható is volt a különböző társadalmi rendszerhez és kulturális közösséghez tartozó országok képviselői egymástól eltérő nézeteket vallottak a kultúra funkciójáról, a kulturális politikáról és a kulturális politika feladatairól. Egymástól eltérő nézetek jutottak kifejezésre az alkotás szabadságáról, a kulturális jogokról és értékekről, valamint az állam, illetve az egyén szerepéről. Ennek ellenére a tanácskozás munkájában részt vett kulturális személyiségek a két és többoldalú kulturális együttműködés továbbfejlesztésére összesen mintegy háromszáz javaslatot terjesztettek elő. A gyakran éles és szenvedélyes viták ellenére a tanácskozást nem az jellemezte, ami a két különböző társadalmi rendszerű országok képviselőit és a különböző világnézetet valló embereket elválasztotta egymástól, hanem inkább az. ami az egymás jobb megértését és az egymás jobb megismerését szorgalmazó törekvésre irányult. Mindez azt bizonyítja, hogy a kulturális fórum a helsinki folyamat jelentős állomásaként hozzájárult a nemzetközi párbeszéd előmozdításához. a kölcsönös megértéshez, az európai népeket összekötő közös humanista értékek jobb megbecsüléséhez. a szakmai és baráti kapcsolatok erősítéséhez. BALÁZS BÉLA 3
