A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-27 / 52. szám
CZINKA PANNA Folytatás a 2. oldalról történelmi népvándorlás egyik legvégső hullámaképp Örményországon és Egyiptomon keresztül jutnak Európába. A Berni Krónika 1419-ben tesz először említést a svájci cigányokról, egykorú olasz feljegyzések szerint pedig 1422-ben már Bolognában is letelepedtek az első „rom" vagy „roma" családok. Mindezek után aligha tűnhet véletlennek, hogy a XVI. századi magyar írásos dokumentumokban néhol „pharaones", azaz fáraó ivadékaiként szerepelnek a cigányok. A történelmi Magyarországra — tehát a mai Szlovákia területére is, ahol jelenleg kereken 100 ezer cigány él — a Duna mentén vonulva érkeztek 1420 táján, Zsigmond király uralkodása idején. Letelepedésük után vándorkovácsok és vályogvetők. Zenész cigányokról honi okleveleinkben először 1489-ben történik említés, majd II. Lajos számadáskönyvében is találunk rájuk NYOMÁBAN... vonatkozó adatokat. Legkedvesebb és legfontosabb hangszerükről: a hegedűről először egy 1543-ból való s Izabella királyné muzsikusait említő feljegyzés tanúskodik. Kármán Demetert, a név szerint is jegyzett első cigányzenészt Tinódi feljegyzései nyomán ismerjük. Mindebből kiviláglik, hogy tájainkon a cigányság zenetörténeti szerepe főként királyi udvarokban kezdődik; a barokk korban viszont már egyházi és főúri portákon is megtaláljuk őket. Nem véletlen hát, hogy a Rákócziak vagy Thököly udvarában is élnek cigányzenészek. Igazi, mai értelemben körvonalazott muzsikusi szerepük azonban a nemesi kúriákon kezdődik. A legtöbb földesúr egyenruhát szabat zenélő cigányainak. Ekkor Válik divattá a népi muzsikusok jellegzetes, később elkávéháziasodó viselete. Érdekességként hadd említsem meg, hogy a XVIIL és XIX. század fordulóján több protestáns kollégiumban — így például Sárospatakon isi — a növendékek hegedüoktatását cigányok végezték. Persze, kotta nélkül, „tsak amúgy ujj-illesztmény nomeg hallomás után." Meggyőződésem: ha akkoriban élt volna még a leghíresebb honi cigánydinasztiák aranykezű női prímása: Czinka Panna, akkor öt is okvetlenül meghívták volna ide „a Hegedülés okos Tzéljából való Musiká"ra ... Czinka Pannát, aki 1711-ben született Sajógömörben, tehát a mai Gemer községben; s ugyanitt temették el 1772. február ötödikén. Dr. Sárosi Bálint, a kitűnő népzenekutató, aki a cigányzene és a hangszeres magyar népzene nemzetközileg elismert szakértője, így mutatja be Czinka Pannát: „Gyerekkorában 4
