A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-13 / 50. szám
Vo/tek László, a szenei szervezet elnöke megnyitja a XV. Szenei Molnár Albert Napokat TEGNAP ÉS MA Szenei Molnár Albert naplója ezzel a mondattal kezdődik: „Szene városában születtem, az ember megváltásának 1574. esztendejében, augusztus 30-án, egy hétfői napon, reggel nyolc órakor, mely napon a hetivásárra érkező parasztasszonyok anyámat, Orsolyát, meg szokták látogatni." E naplóból megtudható, hogy élete során évről-évre mer<g járt, mit csinált, minek örült miért kesergett Szencnek ez a kivételes, nagy szülötte. Több, mint négy évszázad távolából ez a napló őriz a legtöbbet a kivételes tudású férfiról, a nagy nyelvtudósról, anyanyelvi műveltségünk egyik megalapozójáról. Életművét, munkásságát nem az én tisztem méltatni; megtették azt már korábban irodalomtörténészeink és tudós nyelvészeink. Ám Tolnai Gábor tanulmányából az is kitetszik, hogy: „Molnár Albert sokrétű életművének történetileg megragadott, egységbe foglalt értelmezése ... sokáig váratott magára." Továbbá, hogy „... az utókor tudatában az ő »igazi arca« ... csak az elmúlt negyedszázad folyamán formálódott meg." Ha a tudománynak ilyen sok idő kellett arra, hogy felfedezze Szenei Molnár Albert életművének óriási értékeit, csoda-e, ha a szűkebb pátria, a szülőváros sem igen tartotta számon?! S olyan idők is jártak, amikor nem volt ildomos beszélni róla. Gyermekkoromban a zsoltárfordítót ismertem személyében s mert a zsoltártanulás abban az időben kötelező istencsapás volt számomra, nem is szerettem. Sem a zsoltárfordítót, sem a zsoltárait. Hogy később mégis tehettem valamit Szenei Molnár Albert életművének megismertetéséért, népszerűsítéséért, az merő véletlen eredménye. Kezdődött pedig azzal, hogy a hatvanas évek közepén szenei lakos lettem. Méghozzá pincesori! Ez a tény a későbbiek során azzal járt, hogy a Csemadok helyi szervezetében a többiekkel együtt megpróbáltunk valami értelmeset cselekedni, ami nem csupán a magunk, hanem a köz hasznára is válhat. Polák Imre volt az értelmi szerzője annak, hogy emlékezzünk meg a város szülöttéről. Szenei Molnár Albertról. A gondolatot a Csemadok helyi szervezetének vezetősége is jónak találta, s támogatta a magyar pedagógusok zöme is a gimnázium igazgatójával' Herdics Jánossal az élen. Ott és akkor, ilyen körülmények között határoz-A Csemadok életéből tűk el, hogy a nagy tudós tiszteletére megszervezzük a Szenei Molnár Albert Napokat. Az első rendezvény műsorának kialakításakor persze több volt a rögtönzés, mint a hosszabb távra szóló, s főleg használható elképzelés. De éppen ez a rögtönzés teremtett olyan spontán hangulatot, ami a vállalkozás sikerét, eleve biztosította. A város akkori vezetői s a Csemadok tagsága is megértette a vezetőség szándékát, s ezután már csak az volt a kérdés, mi legyen a rendezvény műsora. Mivel abban az időben sokat foglalkoztam képzőművészettel, javasoltam, hogy rendezzünk a fiatal hazai magyar képzőművészek munkáiból tárlatot; mások helytörténeti előadásokat kértek, megint mások Szenei Molnár Albert életművéről szóló előadást javasoltak ... A lényeg az, hogy végül kialakult a műsor és azt a későbbiek során maradéktalanul meg is valósítottuk. Az első rendezvényt Nagy János kisplasztikáiból rendezett kiállítással — a régi könyvtárban — nyitottuk meg 1966-ban ... Azóta majdnem húsz esztendő telt el, s az egykori elképzelések jó része megvalósult, sőt, tágabb értelemben is felkeltette a közvélemény érdeklődését. Mindezt pedig az a meghívó idézte föl bennem, amely az idei, immár a XV. Szenei Molnár Albert Napokra szóló meghívást tartalmazta. Az október 18-tól 25-ig tartó rendezvénysorozat műsora szellemében az első néhány rendezvényével rokon. Az idén is képzőművészeti kiállítással kezdődött, mégpedig a Csemadok érsekújvári helyi szervezetének képzőművészeti klubjában tevékenykedő amatőr képzőművészetek tárlatát láthatta a közönség. A kiállítás megnyitóján a szenei Napsugár vegyeskar is fellépett. Ugyanazon a napon az estéli órákban a Csemadok érsekújvári helyi szervezetének színjátszói és énekesei adtak műsort a város művelődési központjában. Október 20-án Érdes, ékes anyanyelvűnk című műsorával Bánffy György aratott megérdemelt sikert. A továbbiak során helytörténeti előadásokra, író-olvasó találkozókra került sor, s végül az Ifjú Szívek ének- és zenekarának hangversenye zárta a XV. Szenei Molnár Albert Napokat. GÁL SÁNDOR Fotó: Gőrföl SZÉLJEGYZET Nyitra kétféle okból is jelen van a csehszlovákiai magyar köztudatban. A tanárképző főiskolának magyar tanszéke van ott, s Nyitra környékén tartjuk számon a néphagyományokban gazdag vidékeink egyikét. Különösen a zobora/jai dalban elmondott népszokások hódítanak közönséget határokon innen és túl. A Nyitra környéki dalos nők és férfiak a szlovákiai magyar népdalok tolmácsolói és követei, a Koloni lakodalmas Hej, révész, ré-; vész, ifjú magyar révésze annyira ismert már, hogy a Csemadok KB népművészeti csoportjának műsorában egy egész koreográfiái elképzelés épül rá. Nagy várakozással tekintettem tehát a Csemadok nyitrai járási bizottságának ülésére, amelyen dr. Lukács Tibornak, a Csemadok KB vezető titkárának jelenlétében megtárgyalták és jóváhagyták az 1986. évi munkatervet a helyi szervezetek évzáró taggyűléseire készített irányelvet, az ének-zenei és klubmozgalomban elért eredményeket, s mindjárt elöljáróban meg kell mondanom, hogy a várakozásomban nem csalódtam. A következő évi munkaterv nagyon is megérdemli a figyelmet, hiszen az egész Csemadok-mozgalom részeként mindazt tartalmazza, ami a tulajdonképpeni munkánk! Jó elgondolásnak tartom, hogy a CSKP megalakulásának 65. évfordulójára való emlékezést úgy akarják sajátossá tenni, hogy megismertetik a Csemadok-tagsággal a magyar nemzetiségű kommunisták harcos és küzdelmes életét, a már az élők sorából távozott Major Istvánét Steiner Gáborét, Lőrincz Gyuláét, vagy a mártírhalált halt Schönherz Zoltánét s folytatni lehetne a sort a már idős, de még élő veteránokkal. A nemzeti történelem megismerését szolgáló előadások, a kerek történelmi és irodalmi évfordulók is felkeltették a figyelmemet hiszen ahogy Fábry Zoltán is tanította: „A jövőt a jelen valósága alakítja, és ez a jelen térben és időben csak a múlt és a jövő vissza- és előrefutó vonalán igazolhatja saját realitását Aki a múlt összekötő vonalát elmetszi, sose érhet el a jövőbe." Az Ismered faludat? helyi vetélkedők terve is jó elgondolás, bár ha rajtam múlna, kiterjeszteném ezt az ismeretet az egész járásra, esetleg még a szomszédos járásra is. A jövő évi munkatervben a tudományos ismeretek terjesztése is fontos szerepet kap, ugyanúgy az író-olvasó találkozók, a vers- és prózamondó verseny, a könyvkiállítás, az irodalmi est A gazdag programot ígérő járási kulturális napok része lesz a nyehi vetélkedő. A járási bizottság szükségesnek tartja, hogy a helyi szervezetek, az iskolákkal együttműködve igényeljék és foglalják munkatervükbe a nyeNi témájú előadásokat. Színfoltot jelent a Csemadok jb munkájában a Juhász Gyula Ifjúsági Klub, amely évről évre jól átgondolt program biztosításával kedveskedik tagságának, a nyitrai és környékbeli érdeklődőknek. Ebben a járásban a hagyományápolás különösen nagy múltra tekint vissza. A néprajzi anyag gyűjtése és feldolgozása folyamatos. 1986-ban megjelenik a „Néprajzi közlések" harmadik száma. Csak sajnálni lehet bogy egy ilyen hagyományokban gazdag járásban a néptánc-mozgalom nem tud kibontakozni. Nincsenek, vagy alig vannak táncszakemberek. Úgy próbálnak ezen segíteni, hogy koreográfust képző tanfolyamra küldenek rátermett Csemadok-tagokat. Éneklő- és folklórcsoport viszont akad jónéhány. A Zobor hangja, a gerencséri (Hrnčiarovce) vegyeskar és a zsérei (Žirany) női kar különösen ismertté vált. A Zobor hangja azonban ez év áprilisa óta hallgat Nincs karnagya. Mindent meg kellene tenni azért, hogy ez a nagy múltú, tizenöt éves, aranykoszorús minősítésű énekkar újra hallassa hangját. A járási bizottság ülésén elhangzott beszámolókban és a vitában jól kirajzolódott hogy a munkatervbe foglalt elképzelések reálisak, szervesen illeszkednek a Csemadok Központi Bizottsága munkatervének egészébe. Mács József A KULTÚRA ÉRDEMES DOLGOZÓJA Prandl Sándor, a Hét szerkesztőségének fotóriportere a közelmúltban ünnepelte 60. születésnapját. A jubileum alkalmából munkatársunkat Miroslav Válek, az SZSZK kulturális minisztere a Kultúra Érdemes Dolgozója emlékéremmel és oklevéllel tüntette ki. Felvételünkön: az emlékérem és a díszoklevél. 7
