A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-12-06 / 49. szám
Csak egy percre.. Sokéves és számstatisztikai adatokkal is igazolható hagyomány, miszerint a téli hónapokban jelentősen emelkedik hazánkban a mozik látogatottsága. Magyarázható ez az időjárás viszontagságaival éppen úgy, mint a filmforgalmazóknak azon szándékával, hogy nyaranta főképpen „csak" szórakozást ígérő, ősztől tavaszig viszont tematikailag magvasabb és művészileg igényesebb alkotásokat vetítenek filmszínházainkban. Minderről bővebb tájékoztatást dr. Zrínyi Péter, a bratislavai mozik vállalatának igazgatója tud adni. — Elegendő a mozik száma Szlovákia fővárosában ? — Ha a jelenlegi látogatottság abszolút számait vesszük alapul, akkor igen. Viszont nem így áll a helyzet, ha egy-egy kasszasikemek bizonyuló filmet vetítünk, hiszen akkor nemcsak a fővárosiak tolonganak a pénztárak előtt, hanem a közeli környék lakossága is „följön" moziba. Más megközelítésben annyit mondhatok el, hogy a főváros központjában kielégítő a mozik hálózata, nem úgy azonban az új lakótelepeken, ahol csupán elvétve, vagy egyáltalában nem épülnek vetítésre alkalmas termek. — Az sem tűnik mellékes gondnak, hogy a belvárosi mozik zöme aligha mondható korszerűnek ... — Valóban így igaz. Ilyen szempontból csupáp a Tatra és a Hviezda mozik felelnek meg a követelményeknek, a városközpont többi moziját előbb-utóbb nagyjavítás várja. A sort a több tekintetben is meghibásodott Praha mozival kezdtük ... — Van bizonyos fokú .szakosodás" is a brat is lava i mozik között? — Természetesen. A Tatra például az elő-MIÉRT BÚG A KAGYLÓ? Néhány tengeristenről sokféle pletyka járta a görög mitológiában. A jóságos öreg Néreuszról például azt terjesztették, hogy ismeri a jövő minden titkát, de nem jövendöl szívesen. Csak a kagylókban bízik meg, azok házába súgja bele mindazt, amit tud, s a kagylók csendesen mormolva ismétlik a rájuk bízott titkokat. Ha az ember kifog egy ilyen titokőrzö kagylót, és a füléhez teszi, hallja is, miként zúg-búg belül valami. Ám a kagylók szavát csak a kiválasztottak értik meg, így a titok többnyire titok marad. Nére- r úsznak egyébként több mint ötven leánygyermeke van. Nereidáknak nevezik őket, ők a hullámok jókedvű istennői, kedvenc szórakozásuk a vízi tánc, melyet örökös játszótársukkal, a félig hal, félig ember Tritón tengeristennel járnak a habokon. Ez a Tritón minden vizek ura. aki búgó kagylókürtjébe fújva, adja ki parancsait. S hogy mi e regék ihletője? Természetesen a valóban létező búgókagyló, amelyet tritóniumnak, zúgócsigának, trombitacsigának is neveznek. Aki füléhez emeli, jellegzetes búgást hall, amely a tengerek hajdani vándorait mindig babonás tiszte-Jogi tanácsok bemutatók mozija, a Slovanban elsősorban szlovák és cseh filmek vetítésére törekszünk. A Metropolban főképpen kamarajellegű alkotásokat kínálunk megtekintésre, az imént említett Prahában és a Hviezdában viszont attraktív filmeket vetítünk. A Dukla mozi számos ünnepi filmbemutató vagy alkalmi filmciklus vetítésének színhelye, de a különböző kalandfilmek zömét is itt tűzzük műsorra. A Mier, a Mladosf és a Pohranicník mozikban a filmmúzeumból kölcsönzött filmeket és különböző filmszemlék alkotásait vetítjük. A főváros többi mozijának már nincs pontosabban körülhatárolt profilja, így főképpen utánjátszásra összpontosítják figyelmüket. — Nyaranta mind a fővárosiak, mind a fővárosba érkezők szívesen töltenek el egy-egy vetítéssel egybekötött estét a vadonatúj amfiteátrumban ... — Az amfiteátrum a Művelődési és Pihenés Park tulajdona, ott mi is csak „albérlők" vagyunk. Más kérdés, hogy a 6 700 ülőhelyből csupán 1 740 szék alkalmas arra, hogy filmvetítés céljából eladható legyen. — Körülbelül hány film kerül a nézők elé egy esztendő leforgása alatt? — Januártól decemberig kereken 180 új filmet mutatnak be mozijainkban. A gyakorlat ellenben azt mutatja, hogy ez kevés ahhoz, hogy a célkitűzéseinkben megszabott nézőszámot minden különösebb gond nélkül elérjük. A jövőben ezért arra kell törekednünk, hogy a mozik műsora semmi egyéb művelődési intézménnyel nem pótolható szórakozást kínáljon. (M-) lettel töltötte el. Ma már tudjuk, hogy e zúgás egyszerű rezonancián, a hanghullámok hatására keletkező továbbrezgésen alapul. Ugyanezt halljuk például, ha egy üvegből fújt, vékony testű gyertyatartót szorítunk a fülünkhöz. Ha búgókagylóra bukkanunk a tengerben, mégis szívesen eljátszunk vele. TEGEZŐDJÜNK? Néhány évtizede még pertut kellett inni ahhoz. ha az ember egy idegennel össze akart tegeződni. Manapság viszont úton-útfélen tegezödnek, főleg a fiatalok. Egykor a tegeződés volt az emberi párbeszéd egyetlen formája. A magázás nálunk csak a XVI—XVII. században kezdett kialakulni eleinte a tiszteletteljes kegyelmed, tekegyelmed megszólítás, nyomatékéül. Ebből a tegezödve magázó stílusból következett a tegezés és a magázás szétválása a XVIII. században. Az elhatározás azonban még a századfordulón sem volt egyértelmű. Az úr tegezte a cselédjét, a falusi férj a feleségét, a mester az inasát, e párosításban azonban elképzelhetetlen volt a visszategezés. A „maga" mellé vidéken felzárkózott a „kend", öreg tegezte a fiatalt, az ifjú az időset nem. legfeljebb Erdélyben, ahol egy időben a gyerek tegezhette a szülőt, az viszont magázta a gyereket. A „maga" szónál udvariasabb „ön" kifejezésnek Széchenyi István 1833-ban megjelent Stádium című müvében maradt első írásos nyoma, és épp napjainkban kezd — helytelenül — kikopni a beszédből. Hiba volna ugyanis teljes mértékben visszatérni a kezdeti tegezéshez, hisz szókincsünk azóta jelentősen bővült. Az illetékes nemzetbiztonsági szervnél kénem útlevelem kiadását Rövid idő eltelte után azonban elutasították a kérelmemet A döntést nem indokolták meg, csupán a 63/ 1965-ös számú törvényt idézték. Nagyon érdekelne, hogy mién utasították el a kérvényemet. s ha lehet, magyarázza meg, hogy a nemzetbiztonsági szervek milyen esetekben utasíthatják el az útlevélkérvényt. S. Jolán, Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Az útlevelek kiadását a 63/1965-ös törvény és a 114/1969-es kormányrendelet szabályozza. Feltünteti azokat az eseteket, amikor vissza lehet utasítani a kérvényt. Az útlevéllel kapcsolatos törvény kimondja, hogy a következő esetekben lehet visszautasítani a kérvényt : a) ha az állampolgár útja ellentétben áll az állam érdekeivel, b) ha az állampolgár ellen bírósági eljárás van folyamatban, c) ha valakit bűntettért elítéltek, de az ítélet még nem jogerős és még nem kezdte meg büntetése letöltését, d) ha valaki külföldi tartózkodása alatt ártott Csehszlovákia jó hírnevének. A második bekezdés kimondja továbbá, hogy a már kiadott útlevelet az említett okok miatt vissza is lehet vonni, vagy érvényességét korlátozni. Az útlevelet akkor is visszavonhatják, ha érvényét veszti az a cél, amiért azt kiadták. A 114/1969-es kormányrendelet értelmében az útlevelekkel kapcsolatos törvény 4. paragrafusa 1. bekezdésének a) pontja, vagyis ha az út ellentétben áll az állam érdekeivel, a következő esetekre vonatkozik: 1) ha a külföldi út ellentétben áll az állambiztonsági érdekekkel, a belső rend, a közegészségügyi vagy -erkölcsi érdekeivel, 2) ha a következő utakról van.szó: a) olyan országba, amellyel Csehszlovákia nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot, b) ha olyan állampolgárt akarunk meglátogatni, aki a csehszlovák hatóságok engedélye nélkül tartózkodik külföldön, c) ha olyan állampolgárról van szó, aki nem teljesíti eltartási kötelezettségét, esetleg pénzügyi kötelezettségei vannak az állammal vagy szocialista szervezettel szemben, d) olyan állampolgár esetében, akinek a cselekedetei arra utalnak, hogy a megengedett külföldön való tartózkodás letelte után külföldön akar maradni, e) ha a látogatásnak nincs devizafedezete, f) ha devizaigénylés nélküli látogatásról van szó. Kivételt képez a közvetlen rokonok meglátogatása, feltéve, ha nem az a—d frontokban foglalt esetekről van szó. A belügyminisztérium, a külügyminisztérum és az általuk felhatalmazott szervek adhatják ki az útlevelet, s ezek a szervek hosszabbíthatják meg az útlevél érvényességének idejét. Az ön leveléből nem derült ki, hogy a 63/1965-ös törvény melyik paragrafusa alapján utasították el a kérvényét. A fent ismertetett törvény alapján megítélheti, hogy helyesen jártak-e el, amikor elutasították a kérvényét, s hogy vonatkozik-e önre az elutasítás pontjainak valamelyike. Külön felhívom a figyelmét arra, hogy abban az esetben is elutasíthatják a kérvényt, ha büntetőeljárás volt ön ellen, esetleg elítélték, s bár a köztársasági elnök 1985. május 8-i amnesztiája értelmében felmentették, de ezt még nem igazolta. Ha az Ön esetére is ez vonatkozna, igazolja, hogy amnesztiát kapott. Az igazolás ebben az esetben az illetékes szerv jogerős döntése a tényről. Ha a határidő már lejárt, akkor adja be még egyszer a kérvényt, s az említett bizonyítékot új adalékként tüntesse fel. Barátomnak 1983-ban 20 000 koronát kölcsönöztem gépkocsi vásárláséra. Megegyeztünk, hogy 1985. január 1-ig törleszti az adósságát. Eddig azonban mindössze 500 koronát fizetett Felszólításomra, hogy fizesse meg a tartozását úgy reagált: majd visszaadja, de most nincs miből. Én már nem hiszek abban, hogy a pénzemet visszakapom. A bírósághoz szeretnék fordulni. Az ön tanácsát várom, hogyan? K. János, Galánta (Galanta) Biztosíthatom Önt, hogy igénye jogos és egyértelmű. Nem fér kétség a bírósági eljárás végeredményéhez, ha a leírt körülmények igazak, s ezt a bíróságon be is tudja bizonyítani. E szempontból nagyon jó lenne, ha a kölcsönzést írásban is megerősítették volna, s ha ez a szerződés meg is lenne. Ha ilyen szerződéssel nem rendelkezik, akkor a barátjától kérjen egy elismervényt a kölcsön adott pénzről. Ezt a bíróságon felmutathatná. Ha ez sem lehetséges, akkor azt tanácsolom, menjen el a legközelebbi ügyvédi tanácsadóba, ahol részletesen elemzik az esetét, szaktanácsot adnak, s ha kéri, megírják a javaslatot a bíróságnak s az Ön által kijelölt ügyvéd képviselheti az ügyet a bíróságon. Ha azonban nem akar ügyvédhez fordulni, akkor a következő eljárást javaslom: Még egyszer figyelmeztesse a barátját, hogy ha nem fizeti meg a tartozását, bíróságra adja. Ha az Ön által meghatározott időpontig nem fizeti meg a pénzt, emeljen vádat ellene. Ahhoz a bírósághoz kell fordulnia, amelyik barátjának állandó lakhelyén, vagy munkahelyén van, aszerint, hogy Önnek melyik felel meg jobban. Ezt a lehetőséget a Polgári Törvénykönyv 87-es paragrafusa mondja ki. A vádiratban fel kell tüntetni az Ön (vádló) és a barátja (vádlott) nevét, születési adatait, címét, esetleg a munkaadó címét. Tömören jellemezze az esetet, amit tud, bizonyítson. Fel kell hívnom a figyelmét az elévülést érintő néhány fontos körülményre. A törvény erre az esetre általános hároméves elévülési határidőt szab meg. Attól a naptól kezdődik, amikor a jogot első ízben lehetett volna érvényesíteni, tehát 1985. január elsejétől. Ami a kamatot illeti, azt csak akkor követelhetné, ha megállapodtak róla. Az így megegyezett kamatnak sem szabad meghaladnia azonban az előírásban szereplő összeget. A más vagyoni előnyökkel kapcsolatos szerződés érvénytelen. Az előírás ebben az esetben a 45/1964-es rendelet. 13-as paragrafusa szerint a hitelnél a kamatnak nem szabad meghaladnia a 2 százalékot. Ezt a fajta kamatot azonban meg kell különböztetni a késésből származó kamattól, amelyre egyidőben lehet jogigény. Ennek a kamatnak a nagysága 3 százalék lehet. A vádirat végén fel kell tüntetni az ítéletjavaslatot, a vád megírásának időpontját, s mindezt alá kell írnia. Az Ön esetében az említett körülményeket figyelembe véve a következő ítéletjavaslatról lehet szó: „Kérem, hogy a bíróság a bizonyítás után a következő ítéletet hozza meg: A vádlott köteles a vádlónak 19 500 koronát visszafizetni az ez év január elseje óta történt késésért járó 3 százalékos kamattal együtt. Dr. FEJŐ 19
