A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-29 / 48. szám
Mióta fotózunk? A világ első fényképnek nevezhető képét a francia Joseph Nicéphore Niepce készítette, 1826—1827 körül. Pontosabb dátumot nem tudunk, viszont megmaradt a fotográfia maga. A provence-i La Gras városka néhány épülete látható rajta. 1829-ben azután Niepce-hez társult a fotózás másik úttörője, Louis Jacques Daguerre, aki kereken tíz évvel később, 1839-ben szabadalmaztatta ezüstlemezes eljárását, amelyet róla dagerrotípiának neveztek el. Ezzel az eljárással készült az egyetlen hiteles fotó Petőfi Sándorról. Papírképet az angol Fox Talbot készített elsőként, aki találmányát szintén szabadalmaztatta, mégpedig 1841-ben. Ugyanebben az évben találta fel Petzval József magyar fizikus a portréobjektívet, amellyel másodpercekre lehetett rövidíteni, az akkor még nagyon hosszú exponálási időt. Az első fotókról még nem tudtak másolatot csinálni. Egyetlen példányban készültek, több mázsás felszerelésekkel. A hosszú exponálási idő miatt embereket sokáig nem is fényképeztek, csak mozdulatlan tárgyakat, mert az eleven modellek mindig „bemozdultak". Mivel a fénykép — kép, elsősorban a festők érdeklődését keltette fel, köztük Munkácsy Mihályét, aki nemcsak a kísérleteket figyelte nagy kíváncsisággal, hanem maga is próbálkozott fotográfiák készítésével. Szégyen a pirulás? Korábban a nők elpirultak, ha szégyellték magukat, a maiak szégyellik, ha elpirulnak — bölcselkedik Marlene Dietrich. A mondás aforizmának jó, csak nem egészen igaz. Valójában ugyanis a kisgyerekek és az öreg emberek ritkán pirulnak el, a középkorúak azonban sűrűn pirultak és pirulnak el ma is. Persze a piros színnek az emberi arcon is sok változata van, ezt jól kifejezik nyelvünk finom árnyalatai. Aki haragszik, az elvörösödik, akire rápirítanak, az elpirul, aki örül, az kipirul. (Kipirulni különben a gyerek is tud, elpirulni nem szokott) Az első pirulások általában a kamaszkorban jelentkeznek, s mivel elleplezhetetlenek, gyakran annyira megzavarják az ifjú embert, hogy magába a pirulástól való félelembe pirul bele. Ezt a fajta kóros félelmet eritrofóbiának nevezi az orvosi nyelv. Józanul szemlélve természetesen nem félelmetes a pirulás. Egyszerű, akaratunktól független biológiai folyamat ez, amelyre a szervezet a maga módján reagál. Aki elpirult, annak átmenetileg szaporább a pulzusa, magasabb a vérnyomása, még bizonyos hormonok szintje is emelkedik a vérében. De ez nem ártalmas, és nem is restellni való. AJÁNDÉK, ^ amely » megsokszorozza a karácsony varázsát íjí A Klenoty boltjai már most figyelmükbe / ajánlják v a jó minőségű, modem Uórák gazdag választékát , , munkába és társaságba. ÜOVJETBARÁT A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának illusztrált folyóirata. Megismerteti a magyarul beszélő állampolgárokat a szovjet dolgozók életével. Évente 12-szer jelenik meg, egy pédány ára 2,— korona. TERMESZEI ES TÁRSADALOM A Szlovák Szocialista Akadémia Központi Bizottságának népszerű magyar nyelvű tudományos folyóirata. Gazdagon illusztrált, tájékoztatja olvasóit a természet világáról, a társadalomtudomány kérdéseiről, a földgolyó népeinek életéről és műszaki újdonságairól. Évente 12-szer jelenik meg, egy példány ára 3,— korona. Megrendelőlap Folyóirat Példány Dátum A kát. száma SZOVJETBARÁT 4 6 3 6 6 TÉT 4 7 6 6 7 Vydavateľstvo OBZOR n. p. obchodné oddelenie časopisov Név: Utca: Emelet:......................................ajtószám: Postai irányítószám: ul. Čs. armády 35 81585 Dátum Aláírás Bratislava A megrendelt folyóirat nevét kérjük aláhúzni! Helység: 23
