A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-11-01 / 44. szám

Csak egy percre... Egy pillanatig sem túlzás, ha azt állítom BODRI ELEONÓRÁT tulajdonképpen na gyón sokan ismerik Igaz, személyesen in­kább „csak" a Galán­­tai járásban, ahol több esztendeig hi vatásos népművelő ként dolgozott; a hangja azonban valóban a fél országnak cseng ismerősen. A most huszonnégy éves Nóri ugyanis 1983 tavaszától a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásainak bemondó­­nője. — Utad a mikrofonig? — Bizonyos szemszögből ítélve meglehe­tősen kacskaringós volt, más szempontból nézve viszont akár egyenesnek is mondha­tó.. .. — Ez bizony sejtelmesnek tűnő válasz! — Ha a kacskaringókat veszem számba, hogy én már galántai gimnazistaként is nép­művelő akartam lenni. Érettségi után így ezt a felépítményű szakosító tagozatot válasz­tottam. Legelső munkahelyem a járási nép­művelési központ volt, majd Hidaskürtre ke­rültem függetlenített népművelőként. Köz­ben a szülőfalumban. Vízkeleten is besegí­tettem a közművelődési tevékenységbe. Azután volt egy időszak, amikor a Csallóköz­be szerettem volna kerülni, de a városra költözés gondolata is foglalkoztatott. Ekkori­ban jelent meg a Csehszlovák Rádió Magyar Nyelvű Főszerkesztőségének a bemondónői állást hirdető pályázati felhívása, s én gon­doltam egy merészet és nagyot... — Nehéz volt a felvételi? — Roppant lámpalázam volt. Hát még HARISNYA­TÖRTÉNELEM A harisnya elég későn tűnt fel az öltözködés történetében. Csak a XVI. század elején fogad­ta el a férfidivat A hagyományosan posztóból készült a talptól a derékig egy részből álló nadrágot váltotta fel. így most már két részből állt a lábat borító ruhadarab: a felsőből, amely a combot és a hasat takarta, valamint az alsóból, amelyet eleinte selyemből vagy gyapjúból kötöttek, később pedig pamutszál­ból. A harisnyagyártó szövőszéket 1589-ben ta­lálta fel az angol William Lee, de tulajdonkép­pen csak a következő évszázadban kezdték el használni, elsősorban Franciaországban, Ke­let-Európábán viszont ahol a kézi kötést már a középkorban is ismerték, kézzel kötött kesz­tyűk és harisnyák maradtak fönn ebből a korból. Állítólag Nagy Frigyes katonáinak az őrség pihenőjében harisnyákat kellett kötniük. Talán ennek is köszönhető, hogy a XVIII. századból elég sok harisnya maradt ránk. Ezek azt mutatják, hogy a nők akkoriban a finom selyemszálból készült hímzett harisnyákat kedvelték. A harisnyákat szalagos harisnyakö­tővel kötötték meg a térd alatt majd később, a XVIII. század végétől a térd fölött A francia forradalom előtt a divat az antik stílust utánozta. Ezért a még mindig hosszú, de átszabott szoknyák felfedték a láb formáját láthatóvá vált a koturnus fűzőzsinórjait utánzó mintájú harisnya és a harisnyától eltérő színű lábravaló. Még olyan harisnyákat is készítet­tek. amelyek a fiatal Egyesült Államok zászla­jának színeit utánozták piros-fehér csíkokkal és a sarkon kék mezőben csillagokkal. amikor megláttam, hogy húsznál is többen vagyunk a jelentkezők!... — Említetted, hogy a pályaíved akár egye­nesnek is tekinthető. — Pusztán annyiban, hogy elemista’ ko­rom óta rengeteget szerepeltem nyilvános­ság előtt. Szavaltam, tagja voltam a vízkeleti énekkarnak, bekapcsolódtam a polgári ügyek testületének munkájába, nomeg a he­lyi híradóskor vezetője is én voltam. Mindez biztonságérzetet adott akkor, amikor először kellett farkasszemet néznem a mikrofonnal. — Azelőtt is szoktad hallgatni a bratisíavai rádió magyar adásait? — Igen. A Mátyusföldön sokan is, szíve­sen is hallgatják műsorainkat. A szombati és vasárnapi adások pedig különösen népsze­rűek. — Vajon miként fest a bemondónő egy munkanapja ? — Ez attól függ, hogy téli vagy nyári adás­­rendben sugározzuk-e a műsort. Márciustól szeptemberig például már reggel öt óra után a rádió Vám utcai épülete felé tartok, és ha egész napos szolgálatom van, akkor este hatkor fejezzük be a Napi krónika sugárzá­sát. Természetesen, ősztől tavaszig is ugyan­annyi a munkánk mint a nyári időszámítás hónapjaiban. A különbség csak annyi, hogy már délután négykor lejár az adásidőnk. — Ha valaki a bemondónői munka titkai felől érdeklődne, mit mondanál el neki? — Hogy tanulja meg a pontosságot, ami itt alapkövetelmény. És hogy tanuljon meg szépen, helyes kiejtéssel, jó ritmusban, a szöveg megfelelő értelmét keresve olvasni. — Lehet ezt a munkát rutinnal végezni? — Lehetni talán lehet, ám ennek a munká­nak éppen az a sajátja, hogy nem szabad a rutinra támaszkodni. (mik-) Később, az 1848-as párizsi forradalomban nemzetiszínű harisnyakötővel készítették a harisnyákat. A Miion ház legmeglepőbb kre­ációja pedig az 1871-es párizsi ostromot idézi, díszítése a város falai Mögött látható csúcsos sisakot ábrázolta. A XX század első felében a nők már általánosan elfogadták a fekete harisnyát De még mindig voltak kivételes díszítésű haris­nyák: például a menyasszonyokét csipkével díszített, kis szerelmespárokat ábrázoló virág­füzér ékesítette. Amikor 1925 táján a szoknyák rövidebbek lettek, a vékony selyemszálból készült testszí­nű harisnya jött divatba, mivel azt az illúziót kellett keltenie, hogy a láb meztelen. Érmek érdekében még a harisnyák díszítéséről is lemondtak. A XX század második felében — a nylon és más szintetikus anyagok bevezetésével — kifejlődött a harisnyadivat, majd a harisnya­­nadrág divatja. TÜZES GYŰJTEMÉNY Az NDK Halle tartományában él egy műsze­rész aki több mint 2 500 darab öngyújtó boldog tulajdonosa. Ez a legnagyobb ilyen tárgyú gyűjtemény Európában. A gyűjtemény érdekesebb darabjai közül kiemelkedik a ku­tya alakú öngyújtó, amelyik tüzet okád. És egy régi márkájú autó mintájára készült öngyújtó. Ez akkor hasznos, ha nagyobb társaság jön össze az asztal mellett, ugyanis minden nehézség nélkül lehet a szemközti vendéghez gurítani. Emberi sorsok RÁCSOK MÖGÖTT Bírósági igazságszolgáltatásunk iránytűje a Büntetőtörvénykönyv, amely magában fog­lalja az általános büntetőjogi elveket s az egyes büntetőszabályokat is. Köztudomású, hogy szocialista törvényességünk alapelvei nem az elkövetett vétségek megtorlására helyezik a hangsúlyt, hanem a javító-nevelő munka eredményességének fokozására. A bíróságok által kiszabott szabadságvesztés­sel járó büntetések Így a meggyőzés, a kényszerités és az átnevelés elemeit egyesí­tik. E törekvések lényege, hogy a „rács mö­gé" került embert sikerüljön visszavezetni a rendes társadalmi életbe. Kétségtelen, hogy a bűnözés arányának csökkenése csak egy hosszabb társadalmi folyamat eredménye lehet. Joggal merül fel hát a kérdés: vajon mennyire valószínű, hogy az elítéltek a büntetésvégrehajtó intézetek­ben töltött idő alatt tényleg átnevelődnek és meg tudnak állni magánéletük lejtőin? A minap erről tartottak sajtótájékoztatót a büntetésvégrehajtó intézetek parancsnoksá­gának felelős dolgozói. Az újságírók kérdé­seire, többek között, egy bírósági orvos­­szakértő: dr. Pogády Tibor pszichológus is vá­laszolt. Az alábbiakban a vele folytatott be­szélgetés néhány közérdekű kérdését adom közre. S Ha tudatosítjuk, hogy egy-egy zárkában vagy nagyobb hálóteremben több sérült sze­mélyiségű ember él egymás mellett úgy re­álisnak tűnik az a feltételezés, hogy a börtön egyben a bűnözés iskolája is lehet... — Ezzel a veszéllyel tényleg számolni kell. Fontos tudni azonban, hogy elsősorban a felügyelettől és az alkalmazott nevelői mód­szerektől függ, hogy. a börtön valóban a bűnözés iskolája, vagy éppen ellenkezőleg: a nevelés szintere lesz-e? Célunk, hogy min­den elítélt, büntetését letöltve, tiszta számlá­val próbáljon beilleszkedni a társadalom mindennapi körforgásába. Ennek érdekében javító-nevelő intézeteink lehetővé teszik, hogy az elítéltek befejezzék alap-, illetve középiskolai tanulmányaikat; a megtóvedt fiatalok kezébe pedig szakmát, megélhetést adnak. Intézeteinkben különböző versenye­ket rendeznek, amelyek a munkaerkölcs, a magatartás, a tisztaság megtartására helye­zik a fő hangsúlyt. Az átnevelés folyamatá­ban fontos mozzanat az elítéltek önkor­mányzatának működése, ami a tudatformá­lás megalapozását segíti. Érdekes tapaszta­lat ezzel kapcsolatban, hogy az elítéltek általában ugyanazokat az embereket tartják alkalmasnak az önkormányzatba, mint a ne­velők. S A büntetésvégrehajtás természetes rendje az elítéltek szinte minden lépését szabályozza: az előírások megsértéséért büntetés, bizonyos többletkövetelmények teljesítéséért jutalom jár. A közvéleményben gyakran merül föl a kérdés: vajon ez a szigorú szabályozottság nem válthat-e ki egyes elítéltekben képmuta­tást? Valami olyasmit, hogy saját jól felfogott érdekükben pontosan a megkívánt magatar­tást tanúsítják, anélkül azonban, hogy meg lennének győződve annak helyességéről... — A szabad élet összehasonlíthatatlanul más körülményei között sem teljesen isme­retlen a számitó viselkedés. így kár lenne megütközni azon, ha a zárt rendszerű intéze­tekben hasonlóképpen előfordul ilyesmi. A börtönökben végzett nevelői folyamat lénye­ge viszont az, hogy az efféle számító képmu­tatás ne fajuljon a másoknak való ártani akarásig. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy senkinek se származzon előnye az efféle magatartásból, vagy abból, hogy társait alaptalanul, esetleg azok háta mögött bepa­naszolja. Ez a kérdés egyébként a nevelői munka egyik legérzékenyebb pontja. A gya­korlatban valóban sokszor előfordul, hogy az elitéit először tényleg csak számításból en­gedelmeskedik. azaz megjátssza magát; ké­sőbb azonban rájön, hogy belsőleg, saját közérzete szempontjából is fontos beillesz­kedni az intézet rendjébe és élni a korláto­zott, de így is változatos időtöltési lehetősé­gekkel. A fegyházakban, börtönökben és fogházakban ma mór könyvtárak, tévékészü­lékek állnak az elítéltek rendelkezésére, de mód nyílik különféle szakköri tevékenységre is. S Napjainkban világszerte sok szó esik a börtönrendszer bizonyos korszerűsítéséről. A pszichológus szemszögéből nézve mi értendő ezen? — Ebben a tekintetben két dologról van szó. Az egyik: az intézeti őrzésre vonatkozó szabályok esetleges megváltoztatása, illetve az utógondozás különböző formáinak töké­letesítése. A másik szempont a kriminálpe­­dagógia szakterületére vonatkozik. Ennek keretében a szakemberek megpróbálnak könnyíteni az elítéltek helyzetén. Természe­tesen, ez nem a fegyelem és a szigor lazítá­sát jelenti, hanem ellensúlyozni kívánja a zártságból származó lélektani hátrányokat. 5 A munkának például milyen szerepe van 'a nevelési folyamatban ? — A munka társadalmunkban minden ember joga és kötelessége. Sokan éppen éiőskődésért, munkakerülésért jutnak bör­tönbe, ezért a fenti elv büntetésvégrehajtó intézeteinkben fokozottan érvényes. Megta­gadása fegyelmi vétség, ami megrovást von maga után. A munka egyébként a szabad életnek megfelelő formában, zömmel cso­portos rendszerben folyik. Többnyire a cso­portvezetők is elítéltek. Ki-ki a keresetéből támogatja hozzátartozóit, ebből téríti meg eltartási kötelezettségeit, saját szükséglete­ire vásárolhat néhány apróságot, a kereset egy részét pedig félre kell tenni. Előfordul, hogy egyesek nehéz, jól jövedelmező mun­kára kérik magukat, hogy egy csinos összeg­gel rendelkezzenek majd szabadlábra helye­zésük után. Az ilyen egyéneknél a legvalószí­nűbb, hogy nemcsak tiszta számlával, ha­nem az új élet szilárd elhatározásával is hagyják el a börtönkaput. § Mindebből az tűnik ki, hogy kriminálpeda­­gógiánk jó eredményeket mutathat föl. Mi indokolja mégis a visszaeső bűnözők aránylag magas számát? — A visszaeső bűnözésben általában há­rom tényező játszik szerepet: a börtönbeli nevelés esetleges fogyatékosságai, a kedve­zőtlen társadalmi fogadtatás és a bűnözők személyiségében rejlő okok. A bűnözés megelőzésében és a szabadultak utógondo­zásában ezért joggal van szükség az egész társadalom aktív segítségére, hiszen előre­lépni, tartós eredményeket elérni ebben a kényes kérdésben csupán megfelelő társa­dalmi összefogással lehet. B. M. P. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom