A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-11-01 / 44. szám
Polgári házak a Raekoja téren < Kilátás az óvárosra Ruszaika emlékmű az 1893-ban elsüly- ► lyedt hajó emlékére Tallinban századokat, kezük nyomát őrzik a szobrok, metszetek, festmények és főleg a kovácsolt alkotások. A középkori mesterek eredeti címereket, cégéreket, zárakat és kapucsengettyűket tudnak készíteni. Szokatlanul érdekes látványt nyújtanak a tallini kémények, amelyeket a nemzeti hcfcök kovácsoltvas figurái díszítenek. Až Óvárosház legtetején — mintegy a lakosok nyugalmát őrizvén — áll Vana Tamás (Öreg Tamás) figurája. Ez egy zászlóvivő katona alakja, amelyet 1530-ban öntöttek rézből és bearanyozták. Másik kezében kard ... Tallin nevezetességei közé tartozik a városmúzeum. Ismét nem véletlenül. Az egész óváros műemlék, habár szűk, girbegörbe szürke kőutcái itt is modern üveg és beton épületekkel váltakoznak. Ezek azonban nem bontják meg a belváros hangulatát, sőt inkább — hála a tervezőknek és építőknek — kiegészítik azt. A kőből, fémből, üvegből és betonból épült város nem lenne olyan szép parkok és virágok nélkül. A legismertebb park a Kargiorg — a lakosok kedvenc pihenőhelye. Gyakran találkozhatunk itt bátor mókusokkal, akik a járókelőkre ügyet sem vetnek. Kargiorg 250 éves, de „eltévedt" kőbálványokra is bukkanhatunk itt, amelyeket a jéghegyek sodortak ide 10 000 éve. A modern Tallin, amely a történelmi részt három oldalról övezi, ismert ipari város. Termékeit, a bútorokat, textilt, elektromotorokat, darukat — és ultrahangos berendezéseket több mint 90 országban ismerik. Tallin ismert szovjet kikötő és halászati központ. Négy főiskola, kilenc tudományos kutatóintézet és öt színház működik itt. Az Alexander Nyevszkij templom a dombot pedig felesége Linda, saját maga „építette". Az észtek a finnugorok egyik ágát képezik, amely a népvándorlás idején Dél-Nyugat Szibériából egészen idáig, Észak-Nyugat Európába vándorolt. Toompeaból csodálatos kilátás nyílik az egész Tallini-öbölre és a város történelmi részére. A Nagy Honvédő Háború idején a tallini óváros fele teljesen elpusztult. Ma már ezt a régmúlt idők szemtanúi sem hiszik. Nem erről tanúskodnak a templomok hosszú tornyai, sem a középkori várfalak és az őrtornyok, de még a korabeli kávéházak és kávézók sem, amelyeket itt „kohvik"nak neveznek, s amelyekben mintha a város összes lakója találkozna vendégeivel. Tallin mindig híres volt aranykezű mestereiről. Tehetségük és munkájuk túléli a Tallin az Észt SZSZK fővárosa. Szokatlanul sok jellegzetessége van. Mindenesetre észak egy valóságos gyöngyszeme, a Szovjetunió egyik legszebb városa. Már több mint ezer éve büszkén emelkedik a Balti-tenger partja mentén. Sós íze szinte lépten-nyomon érezhető, de leginkább, természetesen a kikötőnél, ahol a hajókat szemlélve, a világ minden tájának fiai nyugodtan álmodozhatnak a tengerészélet szépségeiről. De hol is kezdődik Tallin? A régészek és a történészek szerint Toompea dombján, ahol azonos nevű erőd állt. A legenda szerint ez egy mesterséges domb és az észt Kalevala vezér sírhelyéül szolgál. Ezt Az óváros utcáiban 8
