A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)
1985-10-18 / 42. szám
A sun Balzola (Spanyolország) Marija Lucija Stupica (Jugoszlávia) Frederic Clement (Franciaország) BIB '85 Nagydíj M/w M k2/ Elzbieta Gaudasinska (Lengyelország) /DO#v 0/0 QA&ruuJtOfloU.. , A téma azt sugallja, hogy írásomat bátran kezdhetem olyaténképpen, ahogy a meséket szokás... Nos, hol volt, hol nem volt, lényegében nem is olyan régen történt, hogy a hatvanas évek legelején Ľudovít Fulla, Vincent Hložník, Albín Brunovský nemzeti művészek, de velük együtt több más jeles szlovákiai képzőművész is azt javasolta: Bratislava legyen egy nemzetközi ifjúsági és gyermekkönyv-illusztrációs tárlat színhelye. E kezdeményezés eredményeképpen Szlovákia fővárosa már 1965-ben egy, a mai biennálék elődjének tekinthető kiállítás házigazdája volt. Ezzel a tárlattal egyidőben tartotta alakuló ülését a jelenlegi BIB akkori előkészítő bizottsága. Sőt! Az elképzelést az UNESCO is pártfogásába vette, s e világszervezet egyik önálló intézménye: az IBBY (International Board on Books for Young People) azonnal besorolta rendszeres rendezvényei közé. Két esztendővel később, 1967 szeptemberében — huszonöt ország részvételével — megnyílt a BIB első évfolyama. A másodikon már harminchárom, még két évvel később pedig már harminchét állam képviseltette magát a bratislavai biennálén ... És mert jelenleg nyolcvanötöt, azaz ismét páratlan esztendőt jelez a kalendárium, a Művészetek Házának két emelete újra kicsinyeket s nagyokat ámulatba ejtő mesebirodalommá változott. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 51 ország 355 képzőművészének 2 482 eredeti könyvillusztrációját tekintheti meg, aki belép e varázslatos birodalom tárva-nyitva álló aranykapuján! Persze, mindez egy pillanatig sem mese, hanem a legöszintébb valóság. Mint ahogy az is tény, hogy a gyermekkönyv-illusztrációk bratislavai nemzetközi tárlatának gondolatát nemcsak a hazai művelődésügyi tárca felelős beosztású dolgozói vagy az UNESCO támogatták kezdettől fogva mindmáig, hanem a szocialista és a fejlődő országok képzőművészeti szövetségei is élénken segítik a BIB hírnevének öregbítését. A Szlovák Nemzeti Képtár önálló részlegeként működő Illusztrációk Nemzetközi Kabinettje így jelenleg már öt kontinens több mint száz országával áll közvetlen kapcsolatban. Dr. Dušan Roll, a BIB főtitkára az idei tárlat megnyitását követő sajtóértekezleten így fogalmazta meg ezzel kapcsolatos véleményét: „Ügy tapasztalom, hogy ez az egyre komolyabb tekintélynek örvendő rendezvény a nemzetközi kulturális együttműködés fontos láncszeme, mert nagyszerű alkalmat ad a művészi törekvések alkotó konfrontációjára. A BIB a világ egyetlen olyan fóruma, ahol földünk valamennyi országának valamennyi képzőművésze bemutathatja a leporellókba, mesekönyvekbe, ifjúsági regényekbe vagy gyermeklapokba készített munkáit. Ezért aligha számit túlzásnak azt mondani, hogy Bratislava így minden második esztendőben, a koraöszi hetekben a nemzetközi képzőművészeti élet fontos központjává válik, ahol több ezer illusztrációt bemutató tárlat puszta megtekintém sén túlmenően nagyszerű alkalom kínálkozik különféle szakmai vitákra, alkotói megbeszélésekre, vagy akár kisebb-nagyobb vándorkiállítások, esetleg kiadó szerződések megbeszélésére." Természetes, hogy október végéig megtekinthető tárlaton a BIB '85 Nagydíjat kapott francia Frédéric Ciément, illetve az öt Aranyalma-díjjal kitüntetett illusztrátor: Elizbieta Gaudasinska (Lengyelország), Lisbeth Zwerger (Ausztria), Marija Lucija Stupica (Jugoszlávia), Asun Balzola (Spanyolország) és Roberto Innocenti (Olaszország) munkái előtt van a legnagyobb tolongás. De azután újabb meg újabb érdeklődök jönnek, úgyhogy nincs a tágas kiállításnak egyetlen olyan zuga sem, ahol az ember ne hallana gyerekes pusmogást, kíváncsi kérdezösködést, fölszabadult nevetést, avagy éppenséggel meserészleteket. .. Akarva-akaratlanul megelevenednek a rajzok, emberi ruhát öltenek az állatok, megszelídülnek a trópusok rettegett fenevadai, a jó elnyeri jutalmát, a rossz — csípős gúnnyal s oktató szigorral — méltó büntetését. Mindez persze a képzelet csillogó színeibe öltöztetve, mesébe olvadva történik. A biennálén való nézelődés azonban nemcsak kellemes időtöltést jelent, hanem jónéhány általános tapasztalat leszögezésére is módot nyújt. Ismét megállapítást nyert például, hogy a jó illusztrátor a gyermekkönyvek lapjain tulajdonképpen mesemondóvá válik; a nyomtatott betűt kiegészítve ő teszi hangsúlyossá, kifejezőve, izgalmassá és ha kell, akár drámaivá a fabulát. Az illusztrátor — mint minden igaz művész — elsősorban nemzete hagyományaiból és a szülőföld termőtalajából, illetve a jelen figyelemre méltó eseményeiből merít ihletet. A BIB idei, tizedik évfolyamában örömmel tapasztalhattuk, hogy a népművészeti elemek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyermekkönyveket illusztráló képzőművészek munkáiban. Igaz, a kiállításon látható könyvek mindegyike külön-külön nyelven szól, az illusztrátorok nyelvezete mintha mégis egyre egységesebb lenne: a legszebbet, a legjobbat kívánják nyújtani a csillogó szemű, mosolygó arcú, mindenre kíváncsi olvasóknak — és közvetve persze a biennálé látogatóinak is. Az eredmény, a varázslatos hatás nem is marad el. .. Csoda hát, ha a krónikás is saját gyermekkorának kíváncsiságával járja az álmot és a valóságot, a tündérországot és az Óperenciás tengeren túli világot feltáró mesebirodalmat jelentő kiállítás termeit?.. . Csoda hát, hogy kicsinyek és nagyok, fiúk és lányok, fővárosiak és vidékiek, hazaiak és külföldiek órákat töltenek ebben a két emeletnyi meseországban? ... És tulajdonképpen az sem csoda, hogy a tárlatnyitást követő tizenharmadik napon már a huszonötezredik látogató lépett át az ide vezető aranykapun! MIKLÓSI PÉTER Gyökeres György felvételei 5
