A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-10-04 / 40. szám

Hazánkban a szakosí­tott üzemegészségügyi hálózat elsősorban a nagyüzemi munkásság fokozott védelmét szol­gálja, bár a körzeti or­voshálózatra támasz­kodva szinte valameny­­nyi munkahelynek saját orvosa is van. Szlovákia mintegy 900 — körzeti vagy önálló — üzemorvosi rendelő­jéből csaknem száz mű­ködik Bratislavában, mintegy 300 a Közép­szlovákiai, kereken 250—250 pedig a gat- és a Kelet-szlová­kiai kerületben. Nem titok: a legutóbbi évekig a függetlenített üzemorvosi hivatás nem volt különösebben elismert. Rangját és méltó helyét napjaink­ban kezdi megtalálni. A gyár tőszomszédságában álló ötemele­tes épületről kevesen gondolnák, hogy orvosi rendelők otthona. Belépve a kapun azonban gyógyszertár, a központi beteg­nyilvántartó ügyeletesei, szemet nyugtató rend és feltűnő patikatisztaság fogadja az embert. Egyik rendelő előtt sincsenek túl sokan, és a körzeti orvosi rendelők folyo­sóihoz képest meglepő a csend. A lelettel várakozókat nem hagyják álldogálni, a laboránsnők, a röntgenasszisztensek, a nővérkék hamar megjelennek. A több ezer dolgozót foglalkoztató Slov­­naft üzemi rendelőintézetében vagyunk. Az igazgatónő: dr. Cárska Jarmila harma­dik emeleti dolgozószobájában beszélge­tünk. Betegek, betegségek — Az üzemegészségügy önálló, sajátos szakágazat. Mások az adottságai és lehe­tőségei, sokmindent kell másképpen csi-12

Next

/
Oldalképek
Tartalom