A Hét 1985/2 (30. évfolyam, 27-52. szám)

1985-07-12 / 28. szám

Képes krónika HUSÁK ELVTÁRS A PRÁGAI ÓVÁROSHÁZÁN Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köz­társasági elnök június 25-én a prágai Óvá­rosházára látogatott, ahol Antonin Ka pék. a CSKP KB Elnökségének tagja, a prágai városi pártbizottság vezető titkára és František Štafa, Prága főpolgármestere üdvözölte a becses vendéget. Felvételün­kön (balról jobbra): Kapek. Husák és Štafa elvtársak a városfejlesztés eredményeiről és távlatairól tájékozódnak. A KGST 40. ÜLÉSSZAKÁRÓL A Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban tartották meg a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának kormányfői szintű, 40. ülésszakát. A résztvevők érté­kelték a szocialista gazdasági integráció fejlesztésében a KGST tavaly októberben Havannában megtartott ülésszaka óta elért eredményeket, s a legfelsőbb szintű moszkvai gazdasági tanácskozás szelle­mében konkretizálták a tagállamok együttműködésének elmélyítésével és tö­kéletesítésével kapcsolatos feladatait. A DÁN MINISZTERELNÖK CSEHSZLOVÁKIÁBAN Poul Schlüter, a Dán Királyság miniszter­­elnöke hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A magasrangú vendéget Gus­táv Husák köztársasági elnök is fogadta a prágai várban, Ľubomír Štrougal szövetsé­gi miniszterelnök jelenlétében. A képen: Gustáv Husák elvtárs (középütt) fogadja a dán miniszterelnököt baloldalt Poul Schlüter, jobboldalt Ľubomír Štrougal elv­társ. GOMBASZÖG '85 A festői gombaszögi (Gombasek) völgy­ben június 22—23-án rendezték meg a csehszlovákiai magyar dolgozók XXX. Or­szágos Kulturális Ünnepségét. Az ünnep­ségen párt- és állami küldöttség vett részt Peter Colotkának, a CSKP KB Elnök­sége tagjának, az SZSZK miniszterelnöké­nek vezetésével. Az ünnepségről egy ké­sőbbi számunkban részletesen beszámo­lunk. A képen: Peter Colotka elvtárs az Ifjú Szívek táncosaival beszélget. BEKETUNTETES PÁRIZSBAN Több mint 60 000 ember tüntetett Párizsban június 23-án a béke és leszerelés ügye mellett. A felvonulók jelszavakban elitélték a fegyverkezési hajszát, a világűr militarizálására irányuló terveket és eredményes tárgyalásokat sürgettek a leszerelés érdekében. A felvételen a felvonulók egy része látható, csillagháború ellenes transzparenssel. (A ČSTK bel- és külföldi képszolgálata) POTSDAM—1945 Teherán. Jalta, Potsdam — az antifasiszta koalíció vezető hatal­mai kormányfői találkozóinak színhelye. Amikor a potsdami Cecilienhof-kastélyban 1945. július 17-én délután megkezdődött a tanácskozás, mér több mint két hónap telt el az európai háború befejezése óta. de a Távol-Keleten a japán militarizmus még tartotta hadiállásait. A „három nagy" közül Roosevelt már halott volt. öt Truman váltotta fel. Churchill ott volt ugyan Potsdamban. de a tanácsko­zás közben veszítette el az angliai választásokat. így őt Atlee. a munkáspárt vezére követte. A tanácskozás a békeszerződés előkészítésének szervezeti és eljárási kérdéseiről, Németország megszállásának gazdasági és politikai irányelveiről, a felszabadí­tott Európáról kibocsátott jaltai deklaráció végrehajtásáról, a jóvátétel kérdéseiről, a német kereskedelmi- és hadiflotta sorsá­ról és egy egész hosszú sor más kérdésről is tárgyalt. A Szovjet­unió szorgalmazta, hogy határozott intézkedéseket kell hozni a nácizmus és militarizmus kiküszöbölésére, Németország demok­ratikus átalakítására és mi több. átnevezésének megindítására. A nácizmus és militarizmus felszámolására előirányzott politikai intézkedések, amelyek kifejezték az antifasiszta háború eszmei és politikai célkitűzéseit viszonylag gyorsan tisztázódtak és a potsdami értekezlet egyik legfontosabb iránymutató döntése ezzel megszületett. Sok vita volt Lengyelország jövőjének kérdéséről. A szovjet küldöttség azt követette, hogy az új lengyel kormány elismerése után Anglia és az Egyesült Államok azonnal szakítsanak meg minden kapcsolatot a volt londoni kormánnyal. Churchill elvileg elismerte a szovjet követelés jogosságát, de végrehajtásának technikai nehézségeiről beszélt — utalva a nyugaton lévő mint­egy százötvenezer főnyi lengyel hadseregre. A tárgyalások kezdeti sikeres előrehaladása után mind éleseb­bé váltak a véleménykülönbségek és nézeteltérések A tényleges ellentéteket még inkább alméNftette a konferencia elején érke­zett titokzatos távirat Truman részére, amelyben az amerikai elnöknek hírül adják az első kísérleti atombomba sikeres felrob­bantását. Az amerikaiak sietve közölték a hírt Churchillel. ecse­telve a pusztító fegyver hatását. Az angol és amerikai államférfi­ak azonnal megegyeztek abban, hogy a fegyvert bevetik Japán ellen. Egyidejűleg azonban úgy látták hogy katonai helyzetük a Szovjetunióval szemben is gyökeresen megváltozott. Az atom­bomba birtokában kevésbé tartották szükségesnek a Szovjetuni­óval a kompromisszumokat álláspontjuk sok esetben megmere­vedett. Magát az atombomba titkát természetesen nem óhajtot­ták megosztani, mi több. a hírt sem akarták Sztálinnal pontosan közölni. Egészen bizonyos azonban, hogy Sztálin előtt nem volt ismeretlen sem a részecskekutatás terén folyó tudományos kutatómunka, sem annak haditechnikai jelentősége. Ahogy an­nak idején 1939-ben Roosevelt tudott a hitleristák atomenergia­kísérleteiről. a szovjet katonai és politikai vezetés is ismerte az uránhasadással kapcsolatos kísérletek külföldi helyzetét. Sőt. 1937-ben a leningrádi Rádium Intézetben I. V. Kurcsatov megé­pítette Európa első ciklotronját. Heves viták voltak a jóvátétel kérdéséről is. de ezt is sikerült megoldani. Ezek után irányeNeket készítettek Németország megszállásának és gazdaságirányításának problémaköréről. Ezek az irányelvek kiegészítették a német nácizmus és militariz­mus felszámolására kidolgozott politikai irányeNeket. Leszögez­ték. hogy Németországot a megszállás időszakában egységes gazdasági egésznek tekintik, ahol egységes gazdaságpolitikát kell folytatni. Ezt az eNet a nyugati hatalmak a gyakorlatban soha nem tartották be. A potsdami konferencia az 1945. augusztus 2-án közzétett közös nyilatkozattal fejeződött be. Nem kétséges, hogy a kül­döttségek vezetői alapjában véve elégedetten távoztak Pots­­damból. úgy értékelhették munkájukat, hogy a második világhá­ború befejezése utáni legfontosabb politikai, területi és gazdasá­gi kérdéseket jórészt rendezték. A konferencia kétségtelenül jelentős győzelmet hozott a Szovjetunió diplomáciájának. A nyugati hatalmak vezetőit lényeges kérdésekben engedmények­re. illetve kompromisszumokra tudták kényszeríteni. Jóllehet a nyugati vezetők álláspontja a Szovjetunióval való további együtt­működéssel kapcsolatban távolról sem volt egyértelmű, a konfe­rencia nem adott alkalmat a szakításra, sőt az antifasiszta egység jegyében fejeződött be. A közzétett irányeNek az európai német kérdés demokratikus megoldásának lehetőségét tartal­mazták és ezért nemcsak az antifasiszta szövetség fennmaradá­sának tehetett záloga, hanem egy új európai háború elkerülésé­nek is. A potsdami konferencia bizonyos mértékben lezárta a második világháborút. Sajnos, a nyugati hatalmak akkori vezető­inek szovjetellenessége rövidesen elindította az ún. hideghábo­rút Mielőtt azonban a hidegháborús tendenciák eluralkodtak volna, az antifasiszta nagyhatalmak még egyszer együttesen léptek fel. s néhány héttel később Japánt is megadásra kényszerítették, -st-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom