A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-15 / 11. szám
Innen-onnan A félelem perceiben Egy fiú, egy lány és a csillagok ZSURZS ÉVA TÉVÉFILMJE JAN OTČENÁŠEK REGÉNYÉBŐL Prága, 1942 tavasza. Üres utcák, kihalt terek, elhagyott kapualjak. Csend. Feszült, zavaró, rosszat jelző csend. Aztán egy halkan síró lány a pádon, közel a hídhoz. A fiú, aki leül mellé, most látja őt először. Kérdezi, vigasztalja, viccel vele. A lány nem veszi a lapot. Zilált, megtört és magányos. Ha volna otthona, akkor most felugoma és elrohanna, de mert senkije sincs, csak a híd korlátjáig szalad. Amikor megfordul, kicsúszik kezéből az előbb még görcsösen szorított kis koffer, s mellén, mint a sötét égbolton, kigyullad a sárga csillag. A fiú tizennyolc éves, a lány tizenhét. Pavel lelkében rend van és nyugalom, Eszterében félelem és keserűség. Szülei egy éve Terezínben vannak, ha élnek még, s mától neki is ott kellene lennie. De nem tud elindulni! Hiába a behívó, rajta mindazon büntetéssel, amellyel akkor sújtják, ha nem jelentkezik az előírt transzportban, képtelen elindulni. Viszszatartja őt a félelem. A fiú nem izgul. Pedig jól tudja: az életét kockáztatja. Mert „aki rendőrileg be nem jelentett személyt, zsidót vagy baloldalit rejteget, azt agyonlövik" — bömböli a rádió. De Pavel semmivel sem törődik — csak a lánnyal, akit apja szabóműhelyének alagsorában egy sötét kis szobában bújtat el. Enni hord neki, biztatja, felrázza és simogatja. Néha úgy érzi, ezer éve össze- SZABÓ RÓBERT tartoznak. Hogy nem is az utcán botlot- FELVÉTELEI kucskál az utcáról. Egy rémült asszony sikolya az udvaron. Rendőrök a lépcsőházban. Autó jön, autó megy. Valakit elvisznek. Valaki besúg. Valaki fényt keres, tapogatózik, a csillagos eget lesi. Lövöldözések, házkutatások, lakásfosztogatások. Röplapok, listák, nevek, nevek és nevek. — Még egy nap, és minden máshogy lesz — ígéri Pavel. — Ki kell bírnod! Aztán elviszlek a nénikémhez vidékre. Úgy fogunk ott élni, mint a paradicsomban. De Eszter nem bírja tovább. Már nem lehet őt visszatartani... Hogy mi lesz vele, az majd Zsurzs Éva tévéfilmjéből derül ki, amelyet Jan Otčenášek, az ismert cseh író regényéből forgatott a rendező. A főszereplők: Pap Vera és Mácsai Pál. A film címe: Rómeó, Júlia és a sötétség. SZABÓ G. LÁSZLÓ tak egymásba, hanem egy korábbi életben. Hogy mindent tudnak egymásról, mert testvérek. Csillagokról, tánciskoláról, az ősz nyugalmáról, apró szerelmi botladozásaikról beszélgetnek, amikor nagy titokban együtt töltenek egy-két órát. — Éjjel úgy érzem itt magam, mint valami kriptában — fakad ki Eszter. Aztán elég egy bátortalan ölelés, egy ügyetlen csók és újra megnyugszik. — A feleségem leszel, nem lehet másképp, — suttogja Pavel. — Hallod? Lehet, hogy ügyetlen, amit mondok... de így van! Olyan közel állsz hozzám... közelebb, mint az apám meg az anyám. Félnék már nélküled élni. És el sem tudnám képzelni. Eszter! Én mindig szeretni foglaki Aztán másnap megint ugyanazok a neszek, hangok, kiáltások. Valaki beku... és a kétségbeésés óráiban (Pap Vera és Mácsai Pál) A világ egyik legkisebb fényképezőgépe a Minox EC. Alig haladja meg egy átlagos öngyújtó nagyságát. A japán harangöntők veteránja Takeo Nisida még mindig dolgozik. Ö öntötte a Hirosima és Nagasaki részére készült „békeharangokat". Van-e nagyobb keresztrejtvény? Bizonyos Roger Bouckaert nagyon szeretne bekerülni a Guinnes-féle rekordok könyvébe. Ezért elkészítette a „keresztrejtvények keresztrejtvényét", amely kereken 12 méter hosszú és 25 283 szót tartalmaz. Roger mester hiszi, hogy ez elég lesz ahhoz, hogy nevét feljegyezzék az utókor számára. 8
