A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-03 / 18. szám

Csak egy percre... Kereken egy hónapja, a felszabadulási ün­nepségek előestéjén nyílt meg Bratislavában a vadonatúj Divatáruház. Az impozáns divat­központ gyártmányfejlesztési és divatterve­zési részlegének dolgozója Farkas Mónika. — Bizonyára még most hetek múltán is emlékszel a kapunyitás perceire... — Természetesen, hiszen a nyitásra vára­kozó sor egészen az Orsolya utcáig ért, s még ott is kanyarodott egyet. Áruházunk pedig rekordforgalmat bonyolított le az első napokban. — Mit jelent egy ekkora áruházat beindíta­ni? — Hát sétagaloppot semmi esetre sem. Ráadásul a kezdeti napok nagy választékát továbbra is tartani igyekszünk. A tömegcik­kekből is gazdag árukészletünk van. de a kényesebb ízlés kielégítésére is gondolunk. — Igaz. hogy a bratisJavai Divatáruházban nem ismerik a hiánycikk fogalmát? — Erre csak azt válaszolhatom, hogy áru­házunk valamennyi dolgozója arra törekszik, hogy állandó és minél nagyobb legyen az árukínálat. A hagyományos ruházati boltok­hoz viszonyítva, szeretnénk sokkal rugalma­sabban követni a legújabb divatot. — Miként mutathatnád be magát a Divat­áruházat? — Az építkezés 1978 őszétől, tehát hét évig tartott. Ezért a viszonylag lassúnak tűnő tempóért az alapok készítése közben föltört talajvíz a felelős, hiszen szivárgását meggá­tolandó, huszonöt-huszonhat méter mélyen kellett elvégezni a szigetelési munkálatokat. Alagsori raktárhelyiségeink tizenegy méter mélyen kezdődnek. LEGENDÁS MADÁR A KAKUKK? De még mennyire! Szokás szerint már a régi görög regékben is felbukkan. Zeusz például egy viharos napon kakukk képében repül későbbi hitvese. Héra ölébe, aki a gyenge kis madarat keblére öleli, hogy a tomboló szél meg ne tépázza tolláit. Az esküvőn aztán hálából egy kormánypálcát kap a mitológiai főistentől ajándékba, amelynek tetején aranykakukk trónol. Zywy. az ősi lengyel isten is kakukká változik tavasztájt. Aki ilyen­kor találkozik vele, annak megjósolja, hány évig fog élni. Nálunk a lányok faggatták hajdanán a kakukkot arról, hogy mikor men­nek férjhez. Ahányat kakukkolt a kérdésre, annyi év múlva lett belőlük menyecske a néphit szerint. Azért is szerette a nép a kakukkot, mert a tavaszt dicsőítő egyházi énekeiket kakukkdalnak nevezték, s a kora tavasszal virágzó növények némelyikének a kakukk lett a keresztapja (nálunk ilyen nö­vény például a kakukkfű), és babonák sora is terebélyesedett a kakukk körül. Mondták, hogy ha sokat kakukkok három napig esni fog az eső, de azt is, hogy kakukká válik az, aki az ördöggel szövetkezik. Kakukkos órákat is azért kezdtek készíteni, hogy a belőlük kiugráló kakukk megóvja a házat. Hogy miért rakja a kakukk más fészkébe a tojásait arra szintén született már jó néhány elmélet. Az egyik szerint azért, mert ez a madár hét-tiz naponként rak le egy tojást, így egy-két fióka az elsőkből már akkor kikelne, amikor az utolsó tojások még át sem melegedtek alat­ta. Tojáson ülni és fiókát nevelni pedig egy­szerre nem lehet. Emberi sorsok — Mekkora árukészlet várja a fővárosi, il­letve a vidéki érdeklődök özönét? — Raktárkészletünk a nyitás napján meg­haladta az ötvenmillió koronát! — Csupán a vásárlás lehetőségét vagy egyéb programot is kínál az újonnan nyílt Divatáruház? — Szolgáltatásaink köre meglehetősen széleskörű. Szabásminták készítésével, tanácsadással készséggel szolgálunk, rend­szeres divatbemutatók rendezését is tervez­zük; ám hogy necsak a szemnek legyen dolga, hát étterem és snack-bár szintén várja vásárlóinkat. — Hogyan lesz valakiből gyártmányfejlesz­tő, divattervező? — Szépen hangzik ez a cím, de én tulaj­donképpen mestervizsgás női szabó vagyok. Annak idején egyszerű szabászként kezdtem dolgozni, majd jónéhány, a szakmában eltöl­tött év és megfelelő tanfolyamok elvégzése kellett ahhoz, hogy divattervezővé léphessek elő. — Vajon hogyan tanul a divat „művészeti vezetője"? — Eleinte meghatározott fazonok kisza­bása a feladata, később viszont már saját fantáziájára van bizva modelljeinek elkészí­tése. — És aki már elsajátította a szakmát an­nak miből áll a munkája? — Először is naprakészen kell ismernie a divatot, járatosnak kell lennie a különféle textíliák minőségében, a legfontosabb per­sze maga a tervezés: modellek, szabásmin­ták. rajzok készítése. (mik-) HINTÓ VAGY AUTÓ? Erre a kérdésre száz évvel ezelőtt bizony még nem volt könnyű felelni. Az akkor még új önjáró kocsit vagyis az autót gyanakodva figyelték a polgárok, mert ugyan ki hallott már olyat hogy tó sincs eléfógva, mégis nekilódul? Az irigység tárgya — mint a jólét szimbóluma — változatlanul a hintó maradt A motoros járművek megszállottjai tehát egészen a szá­zadfordulóig hintószerűvé próbálták alakítani az autók karosszériáját talán azért is, hogy kocsijaiknak legalább a külsejével bizalmat ébresszenek. Olyan magasak voltak ezek a hintóautók, hogy hetvenöt-nyolcvan centis lép­csőn lehetett csak beléjük szállni. Ráadásul eleinte teljesen nyitottak voltak, és ki sem világították őket így esőben vagy sötétben nem volt tanácsos útnak indulni velük. Az előbbi gondon hátrabillenthető sátortetővel igyekeztek enyhíteni, a kivilágítást pedig fagy­­gyúgyertyával, petróleumlámpával és fojtoga­tó bűzü karbidlámpával kísérelték megoldani. 1910-ben készültek el a Zeiss-gyárban az első fényszórók, 1911-ben találták fel az ablaktörlőt 1912-ben a párizsi világkiállítá­son mutatták be az első elektromos autóvilágí­tási berendezést Az akkori kocsik legtöbbjé­ben az utasteret még fal választotta el a vezető üléstől, a hátul utazók a sofőrrel kis beszétócsövön át érintkeztek. KRITIKUS ÉVEK A válások száma továbbra is folyamatosan emelkedik. A legutóbbi statisztika szerint: négyesztendős házasság után a párok 11 százaléka vált el. öt-kilenc év után 28 száza­lék, majd tíz-tizenöt év között 20 százalékra csökken az arány. Színhely: bírósági tárgyalóterem. A nő 30 év körüli, a férfi néhány esztendővel idősebb. Ahogyan mondani szokták: mindenük meg­van. És van két szép gyerekük is. Mégis válni akarnak. A szülőknél kezdték a közös életet. Először a lány, azután a fiú szüleinél. Egyik helyen sem tudtak kijönni, mígnem hosszú ideig tartó spórolás és várakozás után megkapták a várva-várt lakást. Abba már négyen költöz­tek, mert időközben két gyermekük született. Nyolcévi házasság után egyenesbe kerültek. Ennek ellenére most, esztendőkkel később válni kívánnak. A tárgyalást irányító bírónő megkísérel kissé mélyebbre hatolni, kitapo­gatni az okot: — Talán valamelyikük életé­ben új vonzalom támadt? — Nem! — erősítik látszólag őszintén, semmi ilyesmiről nincs szó. Lehet, hogy ők maguk sem tudnak ponto­san számot adni arról, mi távolította el őket egymástól. — Talán, az, hogy annak idején nagyon sok sérelem ért a férjem szülei részéről. Különösen az anyja bántott meg gyakran ... — tűnődik a nő. — És a feleségem szülei?! Azok talán imádtak engem? — vág szavába a férfi, de aztán higgadtabban folytatja: — Azt hiszem, nemcsak erről van szó. Ha meggondolom, keveset adott nekem ez a házasság. Alig jutottam el egy-egy meccsre, a barátaimmal nem ülhettem be egy pohár borra, jobbára csak güriztem látástól vakulásig. Gyakorta még szombat-vasárnap is vállaltam jövede­lemkiegészítő munkát, hogy mielőbb beren­dezhessük a lakást, hogy meglegyen az autó. a nyaraló. Úgy tűnik: az úgynevezett válságos évekig egyszerűen nem jutottak lélegzethez sem. Most kicsit körülpillanthatnak, számot vet­hetnek: mi maradt a kapcsolatukból. És a mérleg — passzív. A szenvedély elmúlt. He­lyébe nem lépett igazi barátság, szeretet. A közös célok már nem kötik őket olyan erősen egymáshoz, ezért a bontóperben, a mielőbbi szabadulásban látják a megoldás egyetlen lehetőségét. $ $ § C.-ék harmincöt éves korukra felépítették a házat. A pénzt azonban az asszony szülei adták. Állandóan hangsúlyozták is, hogy az ingatlan az övék, legfeljebb a lányuké min­den. A férj csak hosszabb családi csatározás után kapott kulcsot a lakáshoz. Végül is fellázadt a megalázó kisemmizés ellen, most válni akar. 5 S § A közös célok megvalósítása utáni időszak­ban könnyen támad űr az immár több éve házastársi kapcsolatban élő párok között. Ilyenkor, a régi sérelmek hirtelen feléledése mellett szerepet játszik az is. hogy a házas­­társak először hódolhatnak saját kedvtelése­iknek, vagy legalábbis fölfedezhetik belső hajlamaikat. A sok külső, egymáshoz fűző kötelezettség fellazul — mindegyik ráébred arra, hogy önálló egyéniség, és esetleg érett fejjel másképp akarja formálni az életét. A 34 esztendős szabásznőt vállalata juta­lomként külföldi csereüdülésre küldte. Ezzel kezdődött az átalakulás folyamata. — Sajnos — vallja most, hónapokkal ké­sőbb a bíróság előtt —, nem tudom többé azonosítani magam férjem céljaival. Szép és otthonos állami lakásunk van, ő családi há­zat szeretne építeni. Én viszont torkig vagyok már a hajtással. Most volt alkalmam először látni, milyen érdekes a világ, mennyi minden van, amit nem ismerek. Látni szeretnék, tágítani a horizontomat. Még van tiz-tizenöt jó évem. Nem akarom kuporgatással tölteni! Általános képlet, hogy a legtöbb pár túl fiatalon házasodik össze, amikor még nem alakult ki teljesen egyikük jelleme sem. Áz öt-kilenc együtt töltött év, a gyerekekért érzett felelősség felnőtté érlelte őket. És lassan rájönnek, hogy felnőtt, érett ember­ként eltérnek egymástól: más az érdeklődési körük, a temperamentumuk, viszont az egy­máshoz hajlító, a megértést sugalló szenve­dély meggyöngül. Ilyenkor jönnek a látszólag apró okok is: „A férjem minden vasárnap sörözni akar járni a barátaival." „Nem figyelmes, nem gyöngéd. Mindig megfeledkezik a névnapomról, a házassági évfordulónkról." „A feleségem félreneveli a gyereket, túl engedékeny, túl elnéző." „Elhanyagolja magát. Pedig van rendes holmija, de évszámra nem veszi elő a szek­rényből." i 5 § Az öt-tíz évi házasságok „kategóriájában", érett fejjel, több asszony kéri házassága felbontását, mint férfi. Túl a gyöngéd szen­vedély korszakán a nő számot vet, mérleget készít és rájön arra, amit hol tudatosan, hol tudat alatt mindig is érzett: hogy bizony mindig rajta volt a terhek zöme. Az asszo­nyok — legalábbis azok, akik a bírósághoz fordulnak — megelégelik az állandó szolgá­lattételt: a bevásárlást, főzést, a család ellá­tását. Úgy érzik, aránytalan a feladatok, a kötelezettségek megoszlása. Ha a férfi kéri a házasság felbontását ebben a korszakban — még ha egy harmadik miatt is! — a legtöbb eset mögött a feleség megváltozása áll. Rendkívül gyakori panasz: „Besavanyodott a feleségem, folyton zsörtö­lődik, semmivel sem elégedett." íme, egy 39 éves üzletkötő bontóperi val­lomása : — Kulturált, érdeklődő, csupa élet fiatal nőt vettem feleségül tíz évvel ezelőtt. Eleinte sokat jártunk szórakozni, moziba, ha lehe­tett, hát színházba vagy koncertre is. Aztán megszületett a kislányunk. A gyerek gondo­zása, nevelése, a feleségem szüleivel való törődés és persze a saját hivatása egy idő múltán érdektelenné tette őt a szórakozási lehetőségek iránt. Reméltem, ha a gyerek felcseperedik, újra úgy élünk, mint azelőtt. Csalódtam. A feleségem elszürkült, kiveszett belőle az elevenség, a fiatalság. Noha fiata­labb nálam, úgy érzem, mintha egy megvi­selt. idős asszonnyal élnék együtt. Ezt az életformát nem tudom vállalni. — Igen fáradt vagyok. Fáradt a háztartás­tól. a gyerekneveléstől, a napi munkától — vallja percekkel később az asszony. — Pi­henni szeretnék, aztán majd meglátom, hogy rendezem be az életemet. (Folytatás: lapunk 20. számában) 19 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom