A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-15 / 7. szám
A Krasznoj kolhoz zootechnikusa ilyen motorosszánnal indul a rénszarvascsorda nyomába ... Egyszemélyes ikerpár. Matthias Duval javíthatatlan szoknyavadász, valóságos könyvelést vezet a hódításairól. Amikor megismeri Liz Kernért, aki nemcsak szép, de gazdag is, úszik a boldogságban. Miután megtudja, hogy újdonsült szerelmének Betty nevű ikertestvére is van, elhatározza, hogy meghódítja. Azt hazudja, hogy neki is van ikertestvére, aki zárkózott, félénk, olyan mint Betty. Jó lenne, ha összeismerkednének ... Ezzel a fordulattal kezdődnek el Az ikrek című francia film mulatságos bonyodalmai. Az egyszemélyes ikerpár szerepében Piere Richard-nak van sok lehetősége komédiázásra. A Kerner-leányokat azonban valódi ikrek alakítják. Erős konkurrencia Hallottukolvastukláttuk / KÖNYV Nyelvművelésünk évszázadai A Gondolat Könyvkiadó jelentette meg Fábián Pál könyvét, amely egy félévszázados hiányt kíván pótolni, ti. — mint az előszóban olvasható — 1929 óta nem jelent meg a nyelvápolás történetét tárgyaló mű Magyarországon. „Fő célom természetesen a szorosabban vett nyelvművelés históriájának a megírása volt, vagyis azoknak a törekvéseknek a bemutatása — vallja a szerző —, amelyekkel (a középkori fordító barátoktól kezdve mai íróinkig és tudósainkig) annyian hozzájárultak nyelvünk kicsiszolásához.’' Azt hiszem, ezt a feladatot sikerült is Fábián professzornak hiánytalanul teljesítenie. Élvezetes stílusú kézikönyvében kiemeli a szerzetes fordítók érdemeit, felmutatja Szenei Molnár Albert, Geleji Katona István és Apáczai Csere János eredményeit, részletezi a nyelvújítási mozgalom lefolyását, s befejezésül áttekinti az 1945 utáni helyzetet is. Dicséretére válik, hogy nem feledkezik meg a Magyarország határain túl folyó nyelvészeti munkálatokról sem. A csehszlovákiai magyar nyelvművelés világháború utáni kezdetét az 1948-tól fokozatosan kiépülő magyar nyelvű iskolákhoz, sajtókhoz és könyvkiadáshoz, illetve a CSEMADOK megalakulásához köti. A nyelvi vadhajtások elleni harc tudományos központjaként a bratislavai egyetem magyar tanszékét jelöli meg. Majd megemlít néhány nyelvművelő kiadványt is: Deme László (vendégtanároskodásának eredményeként született) Nyelvi és nyelvhasználati gondjainkról c. kötetét és Jakab István egyetemi tanár Hogy is mondjuk? ill. Nyelvünkről — ‘nyelvünkért c. könyveit. Van ennek a nyelvésznek egy újabb munkája (Nyelvünk és mi, 1983), amelyet az 1983 karácsonyán lezárt, s csak a rákövetkező évben kiadott kézikönyv — nyilván technikai okokból — nem említ. Elismerően szól Fábián Pál a Kassán (Košice) megrendezésre kerülő Kazinczyrnapokról, tankönyv- és szakkönyvfordítóink tevékenységéről és a bratislavai rádió magyar adásának nyelvművelő műsorairól is. Sőt belelendülve a sok dicséretbe még arról is igen hízelgőén beszél, ami ma még nincs: történetesen televíziónk magyar nyelvű nyelvművelő adásairól. A legfontosabbról azonban megfeledkezett: az Új Szó nyelvművelő rovatát meg sem említi. Fehér Péter KIÁLLÍTÁS Tallós-Prohászka István képei A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum Tallós-Prohászka István halálának 10. évfordulója alkalmából kamarakiállítást rendezett. Tallós-Prohászka István a két világháború közötti szlovákiai magyar festészet egyik jelentős alakja volt. Somorján (Šamorin) valamint környékén hozta létre életműve legértékesebb darabjait. Első világháborús és vöröskatonai élményeit rajzokban dolgozta föl, majd beutazta Veszprém és Várpalota környékét, úti élményeit számos, festői látásról tanúskodó rajzban örökítette meg. Tallós tevékenyen részt vett a Sarló munkájában, erősen szociális tartalmú képei azonban nem arattak különösebb sikert. Annál inkább azok a képei, amelyekben nem tükröződött ugyan a napi politika, de a társadalmi mondanivalót mégsem nélkülözték. (Csölösztői faluvég. Csallóközi konda, Golgota, Somorjai téli piac, Ökömyál — valamennyi az 1930—1941 közötti évekből.) Tájképei, szobabelsői, csöndéletei lehelletfinomsággal és színgazdasággal lepték meg a jószemü műértőket. Tallóst nem ok nélkül említették Csemiczky Lászlóval, Lőrincz Gyulával, Staudt-Csengeli Mihállyal — hogy csak néhány nevet említsek — egyvonalban. A kritika is elismerte', gondoljunk csak Fábry Zoltán vagy Szalatnai Rezső cikkeire. 1948-ban átköltözött Mosonmagyaróvárra. Az eredendően kolorista és elsősorban festői látású művész nehezen barátkozott meg a kor új művészetszemléletével. De még ezekben az években is számos képén megcsillantak a régi erényei. Utcaképeket, csoportképeket, a kis Duna-ág különböző helyeit festette kedvvel és sikerrel. A kiállításon főleg ezek a témájú képei láthatók. Aki ismeri a háború előtti korszakának műveit is, annak talán csalódást okoz ez a kiállítás, de mindenképpen elismerés illeti a múzeumot, amiért Tallós-Prohászka emlékét szeretettel ápolja. Szíj Rezső RÁDIÓ Jávor Pál emlékezete Január 3-án sugározta a Magyar Rádió Rapcsányi László beszélgetését Jávor Pálné Landesmann Olgával. A beszélgetés különösen azoknak volt feledhetetlen élmény, akik Jávor Pál népszerűségének idején színházban, moziban gyakran találkoztak a kiváló színésszel. Legendás színész volt a szó igazi értelmében. Különösen a mozinézők rajongtak érte, a magyar nők szerelmes levelek ezreivel árasztották el. Pedig Landesmann Olga szerint férje nem volt szoknyabolond, sőt nagyon is kiegyensúlyozott és házias volt, olyan férj, aki becsülte otthonát és feleségét. Landesmann Olga kétgyerekes elvált aszszony volt, amikor találkoztak- egy pesti éjjeli mulatóban. 1934-ben kötöttek polgári házasságot. Bános Tibor írja: „Olga asszony, aki egyébként sohasem jelent meg a nyilvánosság reflektorfényében, olyan légkört teremtett, amely Jávor életformáját alapvetően megváltoztatta. Otthona lett, másfél évtizedes űzött és hajszolt életmód után végre megpihentetett..." Jávor Pál csillaga egyre följebb szárnyalt, a Vígszínház majd a Nemzeti Színház tagja lett. Sok pénzt keresett, ő kapta a legnagyobb sztárgázsit. A jólétbe azonban beleszólt a háború, majd a nyilas uralom. Landesmann Olga elmondotta, milyen hathatós támogatást nyújtott Jávor az elbocsájtott zsidó színészeknek, fizetését szétosztotta közöttük. Aztán öt is zaklatni kezdték baloldali nézetei miatt. Vádolták, mert zsidó a felesége, s arra akarták rábírni, váljon el Olgától. Jávor nem engedett. Később összeveszett Kis Ferenccel, a Színművészeti Kamara elnökével és dühében összetörte Kiss Ferenc gipsz-szobrát. Ekkor megfosztották a színészi működés lehetőségétől. Bekövetkezett a német megszállás, máról-holnapra üldözötté vált. A nyilasok Budán fölismerték, elfogták, vallatták, megalázták. Aztán Sopronkőhidára, majd Németországba hurcolták. 1945. júliusában tért haza. További élete sem alakult szerencsésen. Turnéra indult az Egyesült Államokba, de csak 11 esztendő múltán érkezett haza, 1957-ben. Még két évig élt.-dénes-HANGLEMEZ Fanoš Mikulecký dalai Fanoš Mikulecký neve tájainkon talán kevésbé ismert, annál inkább kedvelik és ismerik öt (és dalait) a cseh országrészekben. Kicsoda Fanoš Mikulecký-Hŕebačka? Vera Stiborová-Thoŕová a „Český lid" című lap egyik számában így írt róla: „F. Mikulecký dalai a népből nőnek és a nép érzelmeit fejezik ki. Szülőföldjének népdalkincséhez kapcsolódnak, de nem utánozzák szolgai módon a hagyományos formákat. A falvainkban élő nép érzelmeit korunkra jellemző módon fejezik ki, mégpedig olyan művészi eszközökkel, melyek legközelebb állnak a nép szívéhez és ízléséhez. Persze Mikuleckýt nem hasonlíthatjuk össze a 18. század népdal szerzőivel, akik eltérő szociális és életkörülmények között éltek. Fanoš Mikulecký mint korunk művelt embere önképzés által sokkal magasabb színvonalat ért el. Ám mint az idősebb nemzedék képviselője, szülőföldjének mélyen gyökerező népi hagyományaira épít". Fanoš Mikulecký (aki már nem él) fél évszázaddal ezelőtt komponálta első. népi ihletésű dalait, melyek már kezdetben is igen nagy sikert arattak a cseh vidék népének körében és jól ellensúlyozták a hazai és külföldi slágerek gyakran ízlésromboló hatását. A német fasiszta megszállás idején pedig ezek a népszerű dalocskák erőt öntöttek a cseh emberekbe, megszilárdították bennük a nemzeti öntudatot és a szebb holnapba vetett hitüket. A dalok témái: a szülőföld, a természet, a szerelem, az élet apró örömei, a paraszti élet gyakran ünnepszámba menő apró eseményei. Dicséretre méltó tény, hogy a Supraphon vállalat a Mladý svét című ifjúsági hetilap szerkesztőségével karöltve elsősorban a fiatalok számára adta ki a „Mladý svét lemeztára" („Diskotéka Mladého sveta") hanglemezsorozatban Mikulecký legismertebb dalait tartalmazó hanglemezt, amely nemcsak Fanoš Mikuleckýnak állít méltó emléket, hanem felkelti a fiatalok érdeklődését a népzene és a népi ihletésű muzsika iránt. Sági Tóth Tibor 9
