A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-02-01 / 5. szám
Képes krónika ANDREJ GROMIKO SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első alelnöke, külügyminiszter január 13-án szovjet politikai hírmagyarázók egy csoportjával találkozott és válaszolt kérdéseikre. ELHUNYT MARTIN DZÚR Martin Dzúr hadseregtábornok, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselője hosszantartó és súlyos betegség után 1985. január 15-én elhunyt. Martin Dzúr elvtárs részt vett Csehszlovákia népének nemzeti felszabadító harcában. A Szovjetunióban alakult első csehszlovák hadtest katonája volt. A háború után jelentős parancsnoki tisztségeket töltött be a csehszlovák néphadseregben. Hazánk nemzetvédelmi minisztere volt. MILÁN VÁCLAVÍK VEZÉREZREDES HAZÁNK ÚJ NEMZETVÉDELMI MINISZTERE Gustáv Husák köztársasági elnök 1985. január 11 -én Milán Václavík vezérezredest nemzetvédelmi miniszterré nevezte ki, és megbízta a Nemzetvédelmi Minisztérium vezetésével. Az újonnan kinevezett miniszter január 11-én a prágai várban a köztársasági elnöknek letette a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvényben előírt esküt. Az eskütételnél jelen volt Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök és František Salda, a köztársasági elnök irodájának a vezetője. Felvételünkön: Gustáv Husák elvtárs gratulál az új nemzetvédelmi miniszternek, Milán Václavíknak. A HEILBRONNI PERSHING-BALESET Az NSZK lakossága jelentős része figyelmének középpontjában a Pershing 2 rakéta balesete áll, amelynek során a pontosított adatok szerint Stuttgart mellett három amerikai katona életét vesztette, és 16 — részben súlyosan — megsérült. Heilbronn lakosai, akiket e rakéták és a velük kapcsolatos balesetek közvetlenül veszélyeztetnek, az amerikai támaszpont közelében tiltakoztak a Pershingek telepítése ellen, és követelték e halált hozó fegyverek teljes eltávolítását. Képünkön a heilbronni támaszpont bejárata. (A ČSTK bel- és külföldi képszolgálata) BIZTATÓ KEZDET Néhány napja derűlátóan, de vegyes érzelmekkel vártuk a Genfben megrendezett Gromiko—Schultz találkozót. A derűlátásra az adott okot, hogy bíztunk a józan emberi észben. A vegyes érzelmeket viszont az váltotta ki, hogy igen bonyolult kérdés megtárgyalása és egymástól nagyon eltérő álláspontok közelítése szerepelt a tárgyalás napirendjén. Most, a tanácskozást követő napokban jó érzéssel mondhatjuk el: a Gromiko—Schultz találkozón elért eredmény felülmúlta a várakozást. Sikernek, bíztató kezdetnek tekinthető már az is, hogy a tárgyalásokat a két nagyhatalom rövidesen folytatja. A találkozón — ahogy ezt a találkozóról kiadott szovjet—amerikai közös nyilatkozat egyértelműen kifejti — a két fél megállapodott abban, hogy a megbeszélések tárgya a nukleáris — a hadászati és közepes hatótávolságú — és az űrfegyverekkel kapcsolatos kérdések komplexuma lesz, miközben mindezeket a kérdéseket kölcsönös összefüggésükben fogják megvitatni és megoldani. A tárgyalások célja olyan hatékony megállapodás kidolgozása lesz, amely a lázas űrfegyverkezés elhárítására és a földön folytatott fegyverkezés megszüntetésére, a nukleáris fegyverek korlátozására, csökkentésére és a hadászati stabilitás megszilárdítására irányul. A tárgyalásokon mindkét részről egy-egy küldöttség vesz részt, s ezeket három-három csoport alkotja. A genfi találkozóról a minap Andrej Gromiko sajtótájékoztatót tartott. Az újságírók kérdéseire válaszolva egyebek között hangsúlyozta, hogy a találkozó eredményeit összességükben pozitívan értékelhetjük. A szovjet—amerikai közös nyilatkozat önmagáért beszél. Ha a lázas fegyverkezés megállítására, a háborús veszély elhárítására, a tartós békére törekszünk, akkor szükséges, hogy a világűrben ne kezdődjön el a lázas fegyverkezés, és a földön is le kell azt állítani. Ez volt a genfi párbeszéd résztvevőinek legfontosabb feladata. Az amerikai kormányzat képviselői arra törekedtek, hogy megakadályozzák a világűrrel kapcsolatos kérdések áttekintését. Az ilyen magatartás azonban elfogadhatatlan. A Szovjetunió ezt számtalanszor hangoztatta, a genfi tanácskozás előestéjén úgyszintén. A találkozón végül is megállapodás történt arról, hogy az említett égetően fontos problémáról lehet és kell tárgyalni. A világűrrel kapcsolatos kérdésekről szó van a közös nyilatkozatban is. Ami azt jelenti, hogy túlsúlyba került az a nézet, miszerint nem lehet tárgyalni a stratégiai, valamint a közepes hatótávolságú atomfegyverekről anélkül, hogy ne beszéljünk a világűrről, pontosabban a világűrben lázas fegyverkezés megakadályozásáról. Mostanában a genfi találkozó sikereiről és a várható további fejleményekről cikkezik a világsajtó. Sokféle vélemény hangzik el. A mi álláspontunk azonban változatlan: a szocialista közösség céljai között első helyen áll a szocialista vívmányok és értékek védelme, a béke megőrzéséért, és az enyhülésért vívott közös harc. Az elmúlt időszakban csupán a Szovjetunió száznál több javaslatot terjesztett elő a különböző fajtájú és típusú — köztük a nukleáris — fegyverrendszerek korlátozására ás csökkentésére. A Szovjetunió kezdeményezései összhangban vannak a többi szocialista ország által e területen tett hasonló jellegű javaslatokkal. A javaslatok között kulcsfontosságú a világűr militarizálásának a megakadályozása. A derűlátás indokolt. Továbbra is joggal bízunk abban, hogy az elkövetkező tárgyalásokon is diadalmaskodik a józan emberi ész. BALÁZS BÉLA 3
