A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-28 / 26. szám

építészeti stílusban építettek 1652 és 1666 között, ezért emlékeztet a külsője a velencei palotákra. Ez a székesegyház volt az orosz uralkodók temetkezési helye. Negyvenöt kriptát helyeztek el benne. Közvetlenül a Templom-tér mögött található a Cár harang — a világ legnagyobb harangja. Súlya 200 tonna. 1737-ben egy tűzvész alkalmával egy 11,5 tonnás darab tört le belőle. A harang átmérője 6,6 m, magassága 6,14 m. Felszíne cárok arcmásával, ikonokkal és ornamentumokkal díszített. A Cár harang az orosz öntömüvészet különleges remeke. 1733 és 1735 között öntötte Ivan Motorin és fia Michail. Több mint száz évig az öntőgödörben hevert. Csak 1836-ban emelték ki és állították a jelenlegi helyére. A Cár harang és a Szpasszki kapu közti-teret régen Iván térnek nevezték. Itt zajlottak a bírósági ítélethirdetések. A téren a bűnösöket kegyetlenül megbotozták és a hivatalnokok méltóságteljes hangon kihirdették az ítéletet.

A Kremlben még számos nevezetes emlékmű található, amelyek megtekintése sok időt vesz igénybe. Ilyen a Fegyvertár, a Cár ágyú, a Nagy Kreml Palota, a Kreml Kongresszusi Palota, a Szovjetunió Minisztertanácsának palotája, a Riszpolozsenyije-templom és sok más nevezetes épület. Sétánkat azonban tovább folytatjuk a Vörös térre, amely a Kremllel határos és Moszkva szívének nevezik. Története a XV. századtól ismeretes. Itt rendezték a győztes csaták ünnepségeit és a koronázási ceremóniákat. A közélet centruma volt. Itt hirdették ki a cár rendeletéit. A Vörös tér azért is jelentős a szovjet nép és a világ haladó népei számára, mert itt temették el V. I. Lenint a világ proletariátusának vezetőjét, a világ első szocialista államának megalapítóját.

A Vörös tér keleti oldalát a Vaszilij Blazsenij-templom zárja le. Az ősi orosz építészetnek e remeke a kanyi tatár kánság feletti győzelem emlékére épült 1555 és 1561 között, IV. Iván cár rendeletére. Az 57 m magas sátortetős központi templomot nyolc hagymakupolával díszített, keskeny, fedett, külső folyosókkal összekötözött kisebb templomocska veszi körül. A templomok harmonikus egységet alkotnak, mégsem hasonlítanak egymásra. A székesegyház kőből épült, de építésénél nagymértékben kihasználták az ősi orosz faépítészet elemeit. Belül fennmaradtak a XVI. század gyönyörű freskói, amelyek csupán 1954-ben, restaurálás közben kerültek felszínre. A templomok belső díszítése ugyanúgy eltér egymástól, mint külső megjelenésük. A templom ma múzeum — bemutatja a székesegyház építésének történetét és IV. Iván cár Kazany elleni hadjáratának dokumentumait.

F. RAKOVSKÝ A szerző felvételei

HÉT-ANKÉT

KÉRDÉSEK AZ OLVASÓHOZ

1) Mi az, amit a Hétben a legszívesebben olvas?

2) Mit tart a Hétben feleslegesnek?

3) Mi a véleménye a címoldalról?

4) Igényel-e több képet, vagy inkább több olvasnivalót?

5) Milyen új rovatokat javasolna ?

6) Legyen-e a lapban folytatásos regény?

7) Véleménye szerint a CSEMADOK-rovat megfelel-e küldetésének?

8) Elégedett-e a hazai riportok színvonalával ?

9) Érdekesek-e külföldi útirajzaink, útibeszámolóink?

10) Milyen érdekességekről, újdonságokról szeretne olvasni a Tudomány-technika rovatban ?

11) A jogi tanácsokon kívül milyen más közérdekű kérdésekről és problémákról szeretne olvasni ?

12) A Hét hátsó borítójára — ahol néphagyományainkat ápoljuk — milyen új, eddig még fel nem dolgozott témát javasol ?

13) Elégedett-e a Hét külalakjával, grafikai elrendezésével?

14) Rendszeresen olvassa-e a Hetet vagy csak alkalomadtán?

15) Megfelel-e önnek a jelenlegi megjelenési időpont vagy esetleg szeretné-e, ha más napon jelenne meg a lap?

16) Az ön által megvásárolt vagy előfizetett lapot a családban hányán olvassák?

Kérjük, hogy válaszát — a fenti pontok szerint — levélben közölje, írja meg foglalkozását iskolai végzettségét és korát. Ha pontos címét és nevét is közli, akkor részt vehet a sorsoláson. A legtartalmasabb, legötletesebb válaszok beküldői között értékes könyveket sorsolunk ki.

9