A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-28 / 26. szám
—a műemlékek városa Borodovszki-dombon (ma Kremldombnak nevezik) építsenek faerődítményt, amely később a moszkvai fejedelem székhelyévé vált. Oroszország és a Szovjetunió történelmének jelentős fejezetei a Kreml falai mögött íródtak. A tatár betörésektől kezdve, a Napóleon seregeitől szenvedett vereségen keresztül 1918 márciusáig, amikor Moszkvában, a Kreml falai közé költözött a szovjet kormány, s ezzel új fejezet kezdődött az ország történetében. 1961-ben átadták a Kreml területének legújabb létesítményét a Kreml Kongresszusi Palotát. A palota jelentős nemzetközi konferenciák, fesztiválok és a moszkvai közélet összejöveteleinek színhelye. Itt rendezik a SZKP és a szovjet szakszervezetek kongresszusait, a jelentős balett- és operaesteket, különböző koncerteket. A Kremlbe látogatók nem kerülhetik ki a Templom teret — Moszkva legrégibb terét —, mely a XIV. század elején keletkezett és azóta a Kreml főtere. A múltban itt zajlottak a cári koronázási ünnepségek, és itt fogadták a külföldi követeket. A Nagy Iván-harangtorony köré összpontosulnak a moszkvai Kreml nevezetes székesegyházai. A harangtorony három egymásra rakott nyolcszögletű tömbből áll, bástyaszerű tetején aranyozott, hagymakupolában végződő, henger alakú felső rész került. Ez a XIV. századi orosz építészet legfigyelemreméltóbb építménye. A harangtoronyban levő harangok az orosz öntőművészet remekei. Máig 21 maradt meg belőlük. Napóleon katonái 1812-ben, Moszkvából való visszavonulásukkor levegőbe akarták repíteni a harangtornyot. Ez azonban nem sikerült csak kissé rongálták meg. A Templom tér északi részén helyezkedik el az ötkupolás Uszpenszkij-székesegyház, a Kreml föszékesegyháza, melyet 1475—1479-ben Fioravanti Arisztotelész olasz építőmester irányításával orosz építőmesterek emeltek. Építésénél nagymértékben alkalmazták a vladimiri — szuzdali építészeti stílus motívumait. Az Uszpenszki-székesegyház az orosz pravoszláv egyház főtemploma. Itt tartották annak idején a fejedelmek, cárok, uralkodók koronázási ünnepségét, házasságkötési és temetkezési szertartását. A Templom téren még számos székesegyház épült. Ilyen a Tizenkét Apostol-templom, a Pátriárkák palotája, a Blagovescsenszkij-székesegyház, amelyet óorosz és olasz reneszánsz Nincs olyan Moszkvába látogató turista, aki elmulasztaná a Kreml megtekintését. Aki ezt kihagyja, nem is volt Moszkvában. Hogyan jellemezhetném a legjobban az orosz történelemnek és kultúrának ezt a csodálatos emlékművét, amely a Moszkva folyó bal partján magaslik 28 hektárnyi területen? Talán Emile Verhaerena, a kiváló belga költő szavaival: „Számomra Moszkva olyan, mint egy hatalmas skanzen, melyben a legtökéletesebb, legeredetibb és legvonzóbb nevezetesség — a Kreml. Körülölelve hatalmas fogazott fallal, melyből kupolák száza mered, akár a fény felé nyújtózó aranymadarak nyaka és csőre, bennem a legcsodálatosabb látványként él.. A Kreml Moszkva legrégebbi történelmi-építészeti városközpontja. Ugyanakkor az első Moszkváról szóló írásos emlék 1147-ből származik. A Kreml területén a közelmúltban végzett ásatások azt az előfeltételezést igazolják, hogy a mai Kreml területe már a XI. században lakott terület volt, vagyis már jóval Moszkva alapításának hivatalosan elismert évszáma előtt. A Kreml építésének kezdetét eddig 1156-ra tették, amikor Moszkva alapítója, Jurij Dolgorukij herceg elrendelte, hogy a
