A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-06-21 / 25. szám

KÉT HÍR A népdal minden nemzet zenei kultúrájának alapja, mely hűségesen tükrözi a nép érzelem - és gondolatvilágát. Ezt tudatosította a CSE­­MADOK Lévai (Levice) Járási Bizottsága is, amikor a járási népművelési központtal, a SZISZ, a CSSZBSZ, az SZESZ és a Nőszövet­ség járási bizottságaival karöltve megrendezte a Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny járási döntőjét. A zsúfolásig megtelt farnadi (Farná) műve­lődési ház közönsége színvonalas és változatos műsort látott, melynek keretében a tizenéve­sektől kezdve a nyugdíjasokig valamennyi kor­osztály képviseltette magát Összesen tíz szó­lóénekes és hangszerszólista valamint nyolc együttes mutatta be tudását. Mindemellett hagyományőrző énekesek és a népi mestersé­gek bemutatói tették színesebbé a versenyt. A versenyzők komoly gondot okoztak a zsűrinek a helyezések elosztása szempontjá­ból. A megfontolt döntés alapján a nagyölvedi (Veľké Ludince) és a garamgyörgyi (Jur nad Hronom) menyecskekórus, a lévai citerazene­­kar, valamint Szliacky Mónika és Pö/hös Ár­pád kerültek a körzeti döntőbe. Külön dicsére­tet érdemel Pölhös Árpád, aki egyedülálló teljesítményt nyújtott A társrendezőkön kívül köszönet illeti a farnadi szerveket és szervezeteket, valamint a ' farnadi, a nagyölvedi, a kurali (Kurafany) szö­vetkezeteket, valamint a zselizi (Želiezovce) állami gazdaságot az erkölcsi és anyagi támo­gatásért. Ismét bebizonyosodott, hogy a népi hagyományokat továbbra is ápolni és terjesz­teni kell, s hogy e nemes zenei műfajnak nemcsak szemlélői és hallgatói, hanem hódo­lói is vannak. A CSEMADOK művelődési klubjai fontos sze­repet betöltő közösségek. A lévai (Levice) já­rásban is egyre népszerűbb a művelődési TAPSOLJ ÉS NEVESS! Nagyszabású esztrádmüsorral kezdte meg ez évi tevékenységét a CSEMADOK Farnadi (Famá) Helyi Szervezete. A műsorban jelene­tek, dalok, táncok, monológok váltották egy­mást pergő iramban. A jó ritmusú, fülbemá­szó melódiákat a Junior zenekar szolgáltatta. A mintegy kétórás, színvonalas, kacagtató produkciót Imre Lászlóné rendezte. Az eszt­­rádbemutató (kétszer is!) telt ház előtt folyt le, és a harmincöt szereplő kiváló munkáját, a szórakoztatást a nézők vastapssal köszön­ték meg. Az előadás népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy újbóli be­mutatását várja a lelkes farnadi közönség. Nos, ennyi lenne a tudósítás. Témájának színhelye a farnadi művelődési otthon, sze­replői CSEMADOK-tagok, iskolások, zené­szek. Na és persze a közönség, amelynek valóban nem volt mindegy, hogy mit mutat be ez a fiatal gárda. A közönség igényli a komolyabb műfajt is, ilyen produkció színpadra vitele egy falusi szervezet számára azonban nemcsak kultu­rális kérdés, hanem anyagi is. Igényes, szín­vonalas drámát rendezni nehéz feladat. Fö-A Csemadok életéből------------------------------------f------------------------------------------------­A LELKES NÉPMŰVELŐ klubok tevékenysége. A művelődés iránti fo­kozott érdeklődés újabb és újabb célokat tűz a klubok elé, kiváltképpen a művelődési folya­mat korszerűsítésével kapcsolatban. A járásban Ipolyságon (Šahy), Léván és Zselizen (Želiezovce) folyik rendszeres klubte­vékenység. Több helyi szervezetben pedig — Felsőszecsen (Horná Seč), Paláston (Plášťov­­ce), Kétyen (Kvetná), Nagytúron (Veľké Túrov­­ce), Fámádon (Farná), Nagyölveden (Veiké Ludince), Sárón (Šárovce), Zalabán, Lekéren (Hronovce) — alkalmi klubösszejöveteleket rendeznek. Az utóbbi három év alatt a szerve­zetek 97 klubfoglalkozást valósítottak meg, közel kilencezer személy bevonásával. Vala­mennyi klub szorosan együttműködik a SZISZ-alapszervezetekkel, a Szocialista Aka­démiával, valamint más társadalmi és kultu­rális intézménnyel. A szomszédos városok, faNak művelődési klubja közötti együttműködés rendszeres és tervszerű. A művelődési klubok tevékenységéről a he­lyi szervezetek krónikájában vezetnek naplót. A klubok jórészben általános, néhány pedig irodalmi jellegű. A klubtevékenység fellendítése céljából az idén az irodalmi-kulturális napok keretében szemináriumot szerveznek a klubvezetők ré­szére. A szakbizottság évek óta mérlegeli a járási művelődési tábor megrendezését, mely­nek megvalósítását elsősorban műszaki és anyagi feltételek hiánya akadályozza. A művelődési klubokat a jövőben elsősor­ban a helyi előadók gyakoribb bevonására szeretnék ösztönözni. Idén másodszor rendez­zük meg a járási irodalmi és kulturális napo­kat, aminek mindenekelőtt a klubtevékenység fellendítése a célja. ÁBEL GÁBOR Bodnár Béla 1925. május 17-én született Csoltón. Munkáscsaládból származik. 1949-től részt vett az egyes CSEMADOK helyi szervezetek, később a földművesszö­vetkezetek alapító munkájában. 1951 óta hivatásos dolgozója a CSEMADOK Központi Bizottságának. Az első években a tornaijai (Šafárikovo) járásban, később kerületi titkár­ként Losoncban (Lučenec) tevékenykedett, majd 1960-tól a CSEMADOK Központi Bi­zottságának a dolgozója lett. Itt előbb a szervezési és a művelődési osztály vezetője, 1970-töl nyugdíjbavonulásáig a művelődési osztály vezetője volt. Az ő érdeme is. hogy a CSEMADOK helyi szervezeteiben sokrétűvé és igényessé vált a népművelés. Bodnár Béla. a lelkes népművelő hosszú éveken át tagja volt a CSEMADOK Központi Bizottsága Titkárságán' dolgozó pártalap­­szervezet vezetőségének. Egy időben a párt­bizottság elnöki tisztjét is betöltötte. Leg­utóbb — nyugdíjba vonulásáig — az alelnöki tisztséget látta el. Népművelőként is és pártmunkásként is mindenkor a dolgozó nép ügyét szolgálta, a proletár nemzetköziség és a szocialista ha­­zafiság elveit hirdette. Munkássága megbe­csüléseként több párt- és állami kitüntetést kapott. Bodnár Béla elvtárs a minap ünnepelte 60. születésnapját. Ebből az alkalomból Halgaš Karolina (felvételünkön), az SZLKP KB kultu­rális osztályának dolgozója átadta az osztály üdvözlölevelét, dr. Klimits Lajos pedig az SZSZK Kulturális Minisztériuma művelődési főosztályvezetőjének köszöntőlevelét. A jubi­lánst a CSEMADOK KB is üdvözölte, a kö­szöntőlevelet Sidó Zoltán, a KB elnöke adta át az ünnepeltnek. GYENGE JÁNOS leg az amatőrmozgalomban, vidéki körülmé­nyek között. A szereplők toborzása, az érdekeltségek, elfoglaltságok közös nevezőre hozása, a megfelelő anyagok választása, helybiztosí­tás, rendszeres próbák, fegyelem a próbákon stb. nem új, és nem kicsi probléma. A szereplők, a rendező, a segédrendezök hely­hez, időhöz (megszabott határidőhöz) tech­nikai feltételekhez vannak kötve, amit egy percig sem szabad figyelmen kívül hagyniok. Mindez az esztrádműsorra is érvényes. E műfajnak is megvan a maga jellegzetessége, varázsa, dinamizmusa. Egy zenés kabarén nem aludhat a néző. Nem mosolyoghat kényszeredetten az igény­telen, silány tréfákon, agyonunt, vérszegény jeleneteken. Nem mondhatja a zeneszámok­ra, azt, hogy: „A könyökünkön jön ki." Nem szundikálhat a konferanszié beköpésein. Nem idegesítheti, fáraszthatja a közönséget a szaggatott, darabos müsorforma, amely sok esetben a technikai eszközök tökéletlen­ségére, célszerűtlen kezelésére vall. Hogy a színészi játék, a tánc mozdulatairól, a gesz­tusokról a szereppel való teljes azonosulás­ról ne is beszéljünk. Hiszen a szereposztás, a kinek-kinek egyéniségéhez, temperamentu­mához, megjelenéséhez, színészi képessé­geihez mérten kiosztott szerep, a jó szöveg­tudás mellett, a siker felét jelenti. Természe­Az esztrádműsor szereplői tesen ahhoz, hogy jó műsor jöjjön létre akár a legjobb körülmények között is, kell egy tapasztalt, a helyi viszonyokat is ismerő ren­dező, aki a fent említett elvek szerint irányítja a már jól összeszokott tehetséges szereplő­­gárdát. Aki tudja, kivel mit lehet kezdeni. Ez esetben tudta. És azt hiszem, hogy a farnadi­­ak az esztrádműsor iskolapéldáját látták. Az (Fotó: Harangozó Gyula) olyan esztrádmüsorét, amely igényesen szó­rakoztatva — tanított is. A kulturális munkától sokan húzódoznak, ám a munka gyümölcse mindenkit érdekel. Akit ez az esztrád érdekelt és eljött, az azt mondhatta: Megérte! BUCHLOVICS PÉTER 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom