A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-06-21 / 25. szám
A Gsemadok életéből A Vitiu lolklorcsuport zLsehz szabadtéri színpadán gyűjtések során előkerült játékokat közösen tanulják be. A tökéletesen elsajátított játékból — nagyon kevés módosítással — állítják össze a műsorukat. A gyerekek a tanítás szüneteiben is ezeket játsszák, megtanítva azokkal is, akik nem tagjai a tánccsoportnak. Ez sikerük egyik titka. Ezért tudják örömmel, felszabadultan, kedvvel és tisztán előadni a műsorukat. A csoport neve, a villő egy húsvét előtti gimesi népszokás megnevezése. Virágvasárnap a kis- és nagylányok körbejárják a falut. Kezükben szalagokkal feldíszített füzfaággal — ezt az ágat nevezik villőnek. A hagyomány a téltemetés, a megtisztító tavasz várásának jelképes és játékos kifejezése. A gimesi Villő gyermektánccsoport a húsz év alatt 38 zoboralji szokást elevenített fel és állított színpadra. A csoportnak nincs zenekara. A gyermekek maguk énekelnek és játszanak. Céljuk az eredeti hagyomány megőrzése és nem egy mesterkélt színpadi produkció létrehozása. Hagyományt őrizni csak EGY ISKOLA, KÉT CSOPORT A népművészetről híres Zoborvidék nagyközönsége, Gímes (Jelenec) hajdan erős váráról, ma hagyományápolásáról híres. A magyar tanítási nyelvű alapiskola tantestületében Jókai Mária és Dr. Simek Viktor személyében két olyan művészetpártoló pedagógus dolgozik, akiknek életelemük a népművészeti hagyományok, a tánc- és a népdal, népzene ápolása. A Jókai Mária vezetésével dolgozó Villő gyermektánccsoport az 1964/65-ös iskolaévben alakult. Néhány éves tevékenység után a helyi körülmények és adottságok a csoport munkáját a „tiszta forrás" felé vezették. A 70-es évek elejétől műsorukban már kizárólag helyi folklóranyagot találunk, mely szokásanyag színpadravitele átfogó gyűjtőmunkát igényelt. Ezt nagyon egyedi módon oldották meg. A csoport valamennyi tagja A Gimesi (Jelenec) Alapiskola gyermekkara először a Csengő Énekszó fesztiválon Érsekújvárott (1974-ben) gyűjtéssel is foglalkozott. Lelkesen jegyezték le és tanulták be a családban és a szűkebb környezetükben fellelhető néprajzi hagyományokat. Már az első ilyen müsorösszeállításukkal nagy sikert arattak. A választott út, a néprajzi hagyomány színpadravitele meghozta a hírnevet, s ez nemcsak az önbizalmukat növelte, hanem megnyugtatta a kétkedőket is. 1974 óta a Villő gyermektánccsoport a gimesi folklór bemutatása után az egész Zoborvidék hagyományainak felelevenítését tűzte ki célul. Ennek első megnyilvánulása a Kár lenne elfelejteni című műsoruk. A bemutatott koreográfiákat, ill. játékokat, szokásanyagokat úgy vitték színre, hogy előbb tisztázták az eredeti alkalmakat, amelyekhez a szokásanyag kapcsolódott. A hitelesség szempontjából nélkülözhetetlen volt tudni, hogy eredetileg hol, kik, mikor, miért és hogyan játszották, miként tartották be az ünnepi alkalmakhoz kötődő szokásokat. A próbákon ma is nagyon sokat játszanak. A úgy lehet — vallják — ha az adatközlőktől átvett anyagot nem másítjuk meg. Ebben az esetben mi is őrzőkké válunk és így biztosítjuk a népművészeti hagyományok továbbélését. Néhány adat a Villő krónikájából: 1971- ben szerepeltek először a zselizi népművészeti fesztiválon. Számtalan helyi fellépésen kívül Gombaszög, Békéstarhos, Budapest, Dunaszerdahely, eperjes (Prešov), Trenčín. Nitra és Aranyosmarót (Zlaté Moravce) szerepel a vendéglátó helységek között. 1980- ban TV-müsor készült»a gimesi gyermekcsoport repertoárjából. A zselizi Országos Népművészeti Fesztivál nagydíjáért kiírt versenyben 1973 óta vesznek részt. Eddig két alkalommal nyertek első díjat, kétszer második és egyszer harmadik helyezést értek el. A gyermektánccsoportok idei versenyében Édes anyanyelvűnk című műsorukkal indulnak, ahol népművészetünkről az ének és tánc nyelvén szólnak. Két évtizedes tevékenységüket számtalan oklevél, tárgyi jutalom és emlékérem fémjelzi. A jubileumi ünnepségen kitüntetést vettek át a bratislavai Népművelési Intézettől, a CSEMADOK Központi Bizottságától, a Nyitrai JNB-tól, a járási népművelési központtól és a jnb iskolaügyi osztályától. A Gimesi (Jelenec) Alapiskola másik ünnepelt csoportja az 1970/71-es iskolaévben alakult gyermekkórus. Dr. Simek Viktor védencei az ősi magyar népdalok segítségével tanulták meg a többszólamúságot és jutottak el a kórusirodalom gyöngyszemeinek ismeretéhez és népszerűsítéséhez. Bármilyen igényes müvet tűztek is műsorra, repertoárjukból nem hiányzott a Nyitra-vidéki híres népdalok egy-egy csokra. A népdalgyűjtést éppúgy feladatuknak tartják, mint a szép, tiszta éneklést és az igazi kórushangzás megteremtését. Szorgalmas és türelmes munkával jutottak énekkari mozgalmunk legjobb kórusai közé. Először a járási énekkari versenyen, majd a. kerületi és a központi versenyeken szereztek elismerést. Hangversenyük mindig élményt jelent. Énekük gyakran színezi az állami és társadalmi ünnepélyek műsorát. Öltözetükkel, a zsérei népviselettel is a népdalhoz való ragaszkodásukat fejezik ki. A népdal egyszerű és egyöntetű dallamszerkezete kimutatja a kórus intonációs erényeit vagy gyengéit, azokkal a hiányosságokkal (pozitívumokkal), amelyeket a többszólamúság még az avatott fül elől is elrejt. A népdaléneklés nem jelent igénytelenséget, és ennek igazát a gimesi gyermekkartól tanulták meg. Számukra ez jelenti a tiszta forráshoz való ragaszkodást. A gimesi gyermekkar három ízben szerepelt a Csengő Énekszó központi gyermek- és ifjúsági kórusfesztiválon. Legnagyobb sikerük az 1980-ban elért aranykoszorús minősítés, amely akkor a nem hivatalos rangsorolás harmadik helyének felelt meg. Szlovákiai viszonylatban is sikeresen szerepeltek. Az iskolai kórusok versenyében kerületi szinten képviselték a nyitrai járást. A kórus éneklőcsoportja bekapcsolódott a Kiscsalogány járási és a Tavaszi szél vizet áraszt központi népzenei és népdalversenybe is. Nevelő munkájuk hatékonyságát leginkább az iskolai és a helyi fellépéseken lehet lemérni. A kórus tagjai — megszeretve a karéneklést — felnőtt kórusokban folytathatják tevékenység güket. A gimesi gyermekkórusnak köszönheti létét a zsérei női és a koloni vegyeskar, a környező községek éneklő- és folklórcsoportjai. Dr. Simek Viktor és a gimesi gyermekkar tevékenységének ez a legértékesebb és legmaradandóbb eredménye. A karnagy személyében nemcsak zenészt, népdalgyűjtőt és kórusvezetőt tisztelhetünk. Kitűnő érzékkel rögzíti vászonra szülőfaluja Zsére (Žirany) és környéke népviseletét, a Zsibrica alatti táj szépségét. Amatőr festői munkásságát csak néhány éve ismerjük. Legutóbb, ez év márciusában Zsérén rendezett tárlatát több százan tekintették meg, és a járás amatőr festőinek kiállításán díjazott olajfestményeit és akvarelljeit jelenleg az NDK-ban állítják ki. DEBRÖDI 0. GÉZA Archívumi felvételek 6
