A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-19 / 3. szám

GERO GUSZTÁV KÉPE! A Losoncon (Lučenec) élt Gero Gusztáv festő­művész festményeit, akvarelljeit tekinthette meg a közönség a Nógrádi Galériában azon a tárlaton, amelyet a művész születésének 95. évfordulója alkalmából rendeztek. A december 1 í-i ünnepélyes megnyitón megemlékeztek a művész hosszú és gazdag életpályájáról, művészetéről. Sokszínű, gazdag élet teljesedett ki Gerő Gusztáv 90 esztendejé­ből. Városunk egyik legszegényebb polgára volt ő. Öröm és bánat, küzdelem, szépség, veszély, szenvedély volt az,- ami alkotásra ösztönözte Guszti bácsit. Azt a művészt akit sokan — köztük én is — régi tanárunkként tisztelhettünk. A közöttünk élt festőművész életműve az elfelejtés, a mellőzöttség és nélkülözés hosszú évtizedei után 1973-ban Selmecbányán (Ban. Štiavnica) és 1974-ben, 85. születésnapján Losoncon került először bemutatására. Ezután „fedezték" csak fel, s kerültek képei a nyilvá­nosság elé. Nehéz göröngyös volt az életútja, mégis derűsen tekintett az eltűnt évtizedeire: ifjúságára, férfikora örömeire és küzdelmeire. Gerő Gusztáv a Selmecbányái erdész fia a budapesti Képzőművészeti Akadémián tanult, melynek akkor Szinyei Merse Pál volt az igazgatója. Osztálytársa volt Aba Nováknak. Az L világháborúban fiatalon vett részt, Prze­­myslnél fogságba esett s onnan csak 6 év után tért haza. Azóta élt Losoncon. Sok siker­telen festői próbálkozás után tanárként bizto­sította a maga és családja megélhetését Fiatat kora óta festett, de sohasem csak festői problémák foglalkoztatták. Művei valla­nak erről. Mindig a szegényekkel tartott, maga is az volt életében. Festészetében több technikával is találko­zunk. Gyakori témája az erdő és a hegyvidék, ami a természet iránt érzett szeretetének a bizonyítéka. A művész célja az egész táj, és az ember viszonyának érzékeltetése. A nagy ég­gel, derűs-borús tájon apró tanyákkal, fával, emberekkel teli képei nyugalmat, tisztaságot árasztanak. A műértőknek és a közönségnek egyaránt nagyon tetszenek, Selmecbánya, Lo­sonc, Fülek (Fiľakovo) és a környező táj rejtett szépségeit fedezhetjük fel rajtuk. Gerő Gusztáv egész festészete egyenletes és egységes. Jól esik nézni a képeit ma is, amelyekről — emlékszem a Dunamenti mú­zeum kiállításán 1976-ban — a komáromiak „Béla doktor bácsija" így beszélt: „A kiállítás bármely képét örömmel látnám szobám­ban ..." Vagy egy másik műértő véleménye: .. amit itt megmutat nekünk, arról elhisz­­szük, hogy a valóság látványainak legbensőbb lényege". Egy nagyon színvonalas, érzelmileg, tartal­milag és művészi eszközökben gazdag kiállí­tás ez, melyet a CSEMADOK losonci helyi szervezete és a Nógrádi Galéria Szabó Gyulá­­né igazgató vezetésével Gerő bácsi iránti nagy szeretet és tisztelet jeleként méltó szakérte­lemmel állított össze. SÓLYOM LÁSZLÓ EGY KISDIÁK NEMZETKÖZI SIKERE Ha netán nem is egyedülálló—, ám a hazai magyar tannyelvű iskolák tanulói között min­denképpen ritka sikert tudhat magáénak Bencsics Ákos, a komáromi (Komárno) Mun­ka utcai magyar iskola hetedik osztályos tanulója, a finnországi Hyvinkään városában már hatodik alkalommal megrendezett és a Béke Világtanács által patronált — gyermek­­rajz-versenyen „Szeretet" című alkotását aranyéremmel, „Barátok" című munkáját pe­dig Elismerő oklevéllel jutalmazta a verseny bírálóbizottsága ^ 11 —15 évesek kategóriá­jában. Mind az aranyérmet, mind az okleve­let a közelmúltban hozta számára a posta, a verseny eredményeit tartalmazó katalógus­sal együtt. Bár a versenyfelhívásról annak idején elég későn szerzett tudomást, s szinte az utolsó pillanatban küldte el két linómetszetét a pályázatra, sikere korántsem a véletlen müve, hiszen már kisgyermek kora óta na­gyon komolyan és tudatosan foglalkozik a képzőművészettel, s amint édesanyja mond­ja — aki mellesleg jó nevű pedagógus-kép­zőművész —, négyéves korában kapott elő­ször elismerést ezért a tevékenységéért. A hazai magyar gyermeklapok olvasói már szintén találkozhattak néhány munkájával egyik-másik gyermeklap hasábjain. Képessé­gét, adottságait az iparművészeti szakkö­zépiskolában szeretné majd továbbfejleszte­ni. A finnországi verseny eredményei min­denképpen igazolják tehetségét, s a két díjnyertes munka itt közölt reprodukciója alapján a Hét olvasói is meggyőződhetnek róla. NÉMETH GYULA­­(Foró: Németh Gyula Reprodukciók: Bíró Béla) Gazdagodott a gyermekfolyóiratok választé­ka. Szeptemberben megjelent a Szovjetunió című lap „kistestvére", a Misa. Az óvodások és kisiskolások képes havi folyóiratát az orosz, angol, spanyol, olasz, német és fran­cia nyelvű változat után szeptembertől anya­nyelvükön olvashatják a magyar gyerekek. A folyóirat a legkisebbekhez is szól, azok­hoz, akik még nem tudnak olvasni. Elsősor­ban őket érdekelhetik a képes mesék az irigy mackóról, a drágakövek hegyéről és a hős Ivánról. Továbbá a minden számban megta­lálható érdekes rejtvények, találós kérdések, játékok. A szülők és a nevelők jót derülnek a Gyerekszáj viccein, de okulhatnak is az írá­sokból. Az októberi számban például arra kapnak feleletet, hogy mit jelent a rajzolás a gyerekek életében. A Szülök Klubja érdekes elbeszélésekben találja a gyermekek különös látásmódjából, világ-érzékeléséből eredő konfliktusok feloldásának módjait. A nagyobbak elolvashatják hogyan lett „filmsztár" a nehezen barátkozó hiúz, és hogyan kergette Vakkancs a hullócsillagot. A Hogyan ? Mi célból ? Miért ? rovatból a gömb­hullám, az óceán és a Eöld titkairól értesül­hetnek. A Mindentudó hírei az egész világból szállítják az érdekességeket. Csemegének idemásolok egyet: „Az amerikai San Diego város állatkertjében egy Vigilant (azaz Szem­füles) névre hallgató varjú segít a majomház látogatóinak. A madár egy pillanat alatt ki-ÚJ GYERMEKLAP JELENT MEG oldja a vendégek cipőfűzőjét, hiszen a sza­bályok értelmében a látogatóknak amúgy is le kell venniük utcai cipőjüket." A Leg .... leg .. . rovatból megtudhatjuk hol terem a világ legnagyobb diója és melyik a világ legkisebb cirkusza. Gyermekeink számtalan kérdéssel fordul­nak hozzánk. A válaszadás nem mindig egy­szerű. Tudod-e, mi volt... a cukor előtt?... A repülés előtt?... A búvárruha előtt? Talán megmenekülünk a kérdések zuhatagától vagy könnyebb lesz a választ megtalálni, ha fellapozzuk a Tudod-e, mi volt... rovatot. Népmesék és adomák nyomán járva elju­tunk Naszreddin kalandjaihoz. Évszázadok óta tart a vita, hol született, élt-e egyáltalán Naszreddin. Az azerbajdzsánok, üzbégek, irániak és a törökök földijüknek tekintik. Eközben a vidám bölcs egyik nevetséges és tanulságos történetből a másikba vándorol. Szamárháton vagy gyalogosan hol itt, hol ott bukkan föl: a mezön dolgozik, a nyüzsgő keleti piacon kereskedik. Mindenhol védi az igazságot, harcol a butaság és tudatlanság ellen. Óriási példányszámokban adják ki a róla szóló népmeséket és adomákat. Ezekből a mesékből idézte fel alakját Misa. A szeptemberi, októberi, novemberi szám­ban volt csukcs, cseh, orosz, koreai és per­sze magyar népmese is; tanulhatunk dalt az egészségről, a körhinta lovacskáiról és a jóbarátról. A Misa Képtárának nagy, színes posztere egyaránt díszítheti az óvodai, az iskolai osz­tály vagy a gyerekszoba falát. Lapot szerkeszteni önmagában is nehéz, jó gyermeklapot még nehezebb. A gyerekol­vasók körében aratott siker tanúsítja, hogy a szerkesztők megfeleltek e nagy feladatnak. FISTER MAGDA 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom